Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-10 / 79. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 március 10 Budapesten egyaránt hangoztatott revíziós eszmék szószólójaként lép fel. Ezek elsősorban Prága ellen irányulnak. Végeredményben pedig beváltását jelentené azok­nek a régi lengyel kívánságoknak, amelyek meg akarják erősíteni Lengyelország helyzetét a Visztula felsőfolyása és az Odera közölt. Sértő hasonlat. — Nini. apa, ennek a malacnak éppen olyan a képe, mint Ede bá­csinak. — Pfuj, fiam, ilyet nem szabad mondanod. — Dehát miért nem ? Hiszen a malac úgysem érti. Páncélos motorkerék­párt próbáltak ki Angliában London : A Daily Herald jelenti, hogy az angol tüzérség páncélos molorkerékpért próbál ki. A gép mellékkocsijóra gépfegyvert sze­reltek fel. A soffőrt és a gépfegy­verkezelőt is erős páncél védi, amely 450 méternél nagyobb lő­távolságból leadott puska, vagy gépfegyvertüznek ellenáll. A gép sima terepen óránkint 80, úttalan telepen 48 k.n-es sebességgel ha­ladhat. Spanyolország meg­szállta az ifnii kerületet Madrid : A miniszterelnök teg­nap közölte az újságírókkal, hogy az ifnii kerületet Spanyolország hivatalosan megszállta s tegnap kitűzték a spanyol lobogót. A te­rület megszállása a spanyol köz­társaság nagy sikerét jelenti, mivel ez a terület az Európa és Délame­rika közötti légiközlekedés utvo­nalában fekszik, továbbá a sza­harai vasutat is érinti. Hozzátette a miniszterelnök, hogy a spanyol kormény Franciaországgal egyet­értésben jártéi s a megszállást meg­könnyítette a francia hadseregek nagy sikere a marokkói hadmüve­leteknél. Ápr. 11-ig jelentkező uj távbe­szélő előfizetők az április végén megjelenő névsorban benne lesz­nek. Fehér Artúr jubiláris estélye A békéscsabai Izr. Nőegylet, ar Izr. Leónyegyesület és az OMIKE békéscsabai csoportja bensőséges, kedves estélv keretében ünnepelte szombaton Fehér Artúrt, a kitűnő nevü fővárosi előadóművészt pá­lyájának negyedszázados évfor­dulója alkalmából. A megjelent előkelő közönséget és a jubiláris művészt Farkas EHa tanárnő, a Leányegyesület ügyve­zető alelnöke üdvözölte elsőként keresetlen szavakból álló monda­tokba öntött rövid, de annál talp­raesettebb, tormás beszéd kereté­ben. Ezután Herczog Henrik dr., az estélyi rendező egyesületek kö­zös megbizottjaként áliott a pó­diumra és a tőle megszokott, szellemességekben bővelkedő mag­vas beszédben méltatta a jubiléló előadónak negyedszázados múlt­jában szerzett elvitathatatlan ér demeit. Az üdvözléseket meghatottan köszönte meg Fehér Artúr, majd hozzákezdett a két részre tagolt ha­talmas műsora előadásához. Fehér Artúr régi ismerőse Bé­késcsaba közönségének. Jól ismert rutinjával, nagyszerű hang anya­gával excelált most is és ezúttal is sikerült képességeivel meghó­dítania hallgatóságát. Sikerült el­érnie azt, hogy jól érezte magát a közönség azon része is, amely ma már a modernebb stílusban elő­adó művészekhez szokott hozzá. A jubiláris előadóestélyt Her­czogh Hsnrik dr. zárta be, hosz­szabb beszédben megköszönve a művész előadását. utolsó csepp vérünkig ké­szek vagyunk harcolni hazánkért. Ezután arról beszélt Urmánczy Nándor, hogy Trianonban a világ legszebb és legegységesebb orszá­gát darabolták fel, de hangoztatta, hogy hiába darabolták fel az or­szágot, hiába szakították el vé­reinket, a Kárpátoktól az Adriáig terjedő terület s az azon élő ma­gyarság örökké egységes marad. — Ez az országzászló az egy­séget hirdeti — mutatott az or­szágzászlóra a szónok — azt hir­deti, hogy mi sose mondunk le az ezeréves magyar föld egyetlen barázdájáról sem. — A világ már tudja, hogy mi­lyen gazságot követett el ellenünk, de legyünk azzal tisztában, hogy a világ nem fogja arany­tálcán visszaadni azt, amit Trianon elszakított tőlünk, azt nekünk fegyverekkel kell visszaszereznünk. — Mi túléltük ezer év minden veszélyét és vi­harát, tul fogjuk élni Tria­nont is. Urmánczy Nándor reszkető han­gon fordult hallgatóságához s kérte, hogy az országzászló! mindenkor nemzeti keresztnek tekintsék s mindenki arra törekedjen, hogy a félárbocra eresztett zászló miha­marabb az árboctetejére röppenjen. A békési Iparos Dalárda a Nem, nem, soha kezdetű irredenta dalt adta elő. Ezt követőleg dr. Kulinyi László, a TESz országos alelnöke intézett gyujlóhatósu beszédet az ünneplő közöniéghez. aki Maniu és Titulescu beszédeivel foglalko­zott. — Az oláh külügyminiszter Ma­niu interpellációjára azt válaszolta — mondotta dr. Kulinyi László — hogy ő nem félti Románia határait, mert azokat hármas határ védi, mégpedig: jogi, politikai és erkölcsi. Kulinyi László dr. ezután álta­lános érdeklődés középstte rámu­tatott Titulescu kijelentésének, ál­lításának ferdeségére, hangoztatva, hogy ha a magyar nemzet eggyé­kovécsolódik érzésben és akarat­ban, akkor eljön az az idő, amikor a most félárbócon lengő zászló felröppen az árboc tetejébe. Kulinyi László dr. utón Gally Károly dr., mint az Országos Front­harcos Szövetség kiküldötte inté­zett a szónoki emelvényről beszé­det ez ünneplő közönséghez, majd utána ifj. Varga János jogszigorló Szathmáry István „Mi nem felej­tünk" cimü irredenta költeményét szavalta el olyan hatásosan, any­nyi átérzéssel és rátermettséggel, hogy a közönség percekig tapsolt neki. Ezután vitéz dr. Kerekes Frigyes, a Zászlóavató Bizottság társelnöke átadta Békés község elöljáróságá­nak az orzágszászlót, melyet szép beszéd keretében Kiss B. Mihály községi főjegyző vett át. A diszőrség felállítása és a Himnusz eléneklése után — me­lyet ugyancsak a Békési Iparos Dalárda intonált — a vitézek, frontharcosok, leventék, cserkészek, hadirokkantak és a különböző társadalmi egyesületek diszmenet­ben elhaladtak az országzászló előtt 3 ezzel az ünnepség véget is ért. Délben díszebéd volt a nagy­vendéglőben, ahol több pohárkö­szöntő hangzott el. „Túléltük ezer év minden veszélyét és viharát, tul fogjuk élni Trianont is" Békés község fényes ünnepség keretében avatta fel országzászlaját (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt impozáns ün­nepség keretében avatta fel or­szágzászlaját Békés nagyközség hazafias közönsége. A fényes ünnepségen jelen volt Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő, az Ereklyés Ország­zászló Nagvbizottság országos el­nöke, dr. Kubinyi László, a TESz alelnöke, Moldoványi János fő­szolgabíró Békésvármegye képvi­seletében, Jánossy Gyula csabai polgármester, Medovarszky Mátyás dr. főjegyző, Kovács Mihály, a Hékéscsabai Ipartestület díszein öke, Lipták János, Elekes Gyula, Gally Károly dr. mint az Országos Front­harcos Szövetség képviselője, Kiss B. Mihály Békés nagyközség fő­jegyzője, Megyeri Sándor, a bé­kési Kisgazdakör elnöke, Kiss M. Lajo«, a békési Ipartestület elnöke, dr. Bakkay Gyula, békési járés­birósági elnök, dr. Mikosevits De­zső kir. közjegyző, vitéz Mucsy Mihály jegyző, vitéz dr. Kerekes Frigyes, a Zászlóavató Bizottság társelnöke s még sokan mások a szomszédos községek notabilitásai köxüi. Fél tizenegy órakor kezdődött meg az ünnepség, amikoris a vi­tézek, a frontharcosok, a leventék, a cserkészek, a hadirokkantak és a különböző társadalmi egyesüle­tek zeneszó mellett elvonultak a városháza előtt levő „Hősi szobor" 8 a félárbocra engedett „Ország­zászló" előtt. A zenés felvonulás után a vá­rosháza egyik ablakéban felbúgott a tárogató. Ősi kuruc dal fájdalmas melódiája sirt bele a fedetlen fővel álló emberek szive legmélyére. A sokszáz magyar áhítatosan hallgatta a tárogató hangját s könnyes szemmel nézett az áprilisi szélben lengő, félárbocra eresztett „Országzászló"-ra s a „Hősi szo­borra", Kapitány csabai szobrász­művész ez uj remekére, melyen a magyar cimor alatt ez a jelmondat van kidomborítva: Igy volt, igy lesz. A tárogató elnémulása után a Himnuszt énekelte el az ünneplő közönség, majd ezt követőleg Mol­doványi János főszolgabíró lépett az emelvényre. — Békés hazafias közönsége — kezdte el beszédét a főszolgabíró — a magyar élniakarás és a haza ősi határaihoz való törhetetlen ra­gaszkodásának szimbólumaként emelte ezt az országzászlót, hogy az ország-világ előtt hir­desse, hogy azt a béke­parancsot, melyet Trianon­ban ránkerőszakoltak, mi békésiek sohasem fogiuk jogforrásnak elismerni. Moldoványi János főszolgabíró költői lendülettel beszélt arról, hogy tul a trianoni határokon millió és millió magyar testvérünk seny­ved idege-* járom alatt, hogy mi, akik szabad hazában élünk, csak tengetjük-lengetjük életünk s mind­addig nem is remélhetünk nagy javulási, amig csonka marad az ország. A nemzeti öntudat szükséges­ségét hangoztatta Moldoványi Já­nos főszolgabíró, mert c3ak a nem­zeti öntudat adhat erőt Magyaror­szág visszaszerzéséhez. Moldoványi János ezután üdvö­zölte Urmánczy Nándor ország­gyűlési képviselőt, az Ereklyés Or­szágzászló Nagybizottság országos elnökét, valamint minden megje­lentet. A békési Iparos Dalárda éne­kelte el ezekután a Hiszekegyet, majd Koós Ilona polg. leányiskolái tanuló szavalt el egy irredenta költeményt. Koós Ilona szavalata után lépett a szónoki emelvényre Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő. Urmánczy Nándor beszédének elején elmondotta, hogy annál is szivesebben jött Békésre, mert Bé­késről indult annakidején a világ­háború poklába. — A magyar nemzet története tele van harccal — kiáltotta mesz­szehangzón Urmánczy Nándor — s mi hozzá vagyunk szokva a harchoz és ha üt az óra, akkor mi REISZ BUTORTELEP 0 Andrássy-ut 43. Szolid minőség, U versenyárak, j» kedvező fizetési feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom