Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-06-27 / 143. szám
1934 junius 27 Szerda 61. évfolyam 143. szám ESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal • Előfizetési dijak• Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések díjszabás szerint. Készek vagyunk, mi franciák, készek vagyunk szerződéseket kötni Németországgal — mondják a franciák. Milyen szépen hangzik ez, hogy simogatja a szivünket, micsoda szép álmokat kelt életre a lelkünkben. Istenem, hiszen akkor itt minden rendben van. Miért vijjognak hát akkor a vészmadarak, álpróféták miért olvassák rá erre a szegény, szerencsétlen világra, hogy a végét járja, miért mindenütt a nagy pesszimizmus? Mert ugye, minden jámbor és nem jámbor haladója a földnek tudja azt, hogy itt Európában minden titkos kérdésnek, minden bezárt ajtónak egy kulcsa van: Franciaország és Németország kézfogása a kölcsönös megértés és az őszinte békevágy jegyeben. És most itt van ez a legújabb francia kijelentés. Igy hát semmi akadálya nem ienne a békének, az igazi, hőn óhajtott békének, az olyannak, amilyen annakelőtte volt itt, mielőtt megkezdődött volna a nagy téboly, a nagy világégés. Hej, be két kézzel is kapnánk ez utan a vágyott béke után, melynek legnagyobb éke a munka volt. Az a munka, mely felvirágoztatta Európát, nyugattól keletig és északtól délig vegesvégig. Milyen nagy szükség is lenne rá. Kenyeret adna minden ember kezébe és tul a kenyéren célt, nagy, erős életcélt tűzne ki mindenki elé. Hogy megváltozna itt az élet 1 A paraszt maga magtározná el a tuzáját, megszűnne mindenféle boletta és moratórium, védettség és minden, minden, amit ez a szédült világ kábult feje kiagyalt nagy kínjában. Az iparos nem aludna át egész évszakokat üres, elárvult műhelye zugában, de vidáman, feszülő karral ragadná meg a kalapácsot, a gyalut s a többi szerszámot. A kereskedő nem ülne naphosszat egy fekete mellett és egy pohár hideg viz mellett a kávéházban, mert lenne értelme, hogy ott mosolyogjon és serénykedjen a puld mögött. A tisztviselő nem járna térdes, fényes nadrágban, mert fizetne, pontosan fizetne az állam, a megye, a város és a község. Minden azon mu'ik, higyjék el, hogy csak azon múlik, vájjon a két örök ellenség kezet nyujt-e egymásnak, vagy sem, hogy ki tudnak-e egyezni, meg tudnak-e békélni s megértik-e, egyszer már megértik-e, hogy az életet az ember azért kapta az Istentől, hogy imádkozzon és dolgozzon, békességgel elteive szivében az Isten és az emberek iránt, nem pediglen azért,hogy acsarkodjon. Készek vagyunk, mi készek vagyunk szerződést kötni Németországgal — mondják afranciák s ahogy halljuk ezt, átmelegszik a lelkünk, reménység dobogtatja meg a szivünket, mert egy szebb világ képe rajzolódik elébünk. De — óh, hogy mindig, mindenütt ott van ez a de — sajnos Németország sokkal jobban fel van fegyverkezve, mintahogy hinnénk — szól tovább a franciák nyilatkozata — s ezért minden marad a régiben. Tehát most is kár remékednünk. Kár régi, édes emlékeket felidéznünk, kár reményeket melengetnünk a szivünk kohójában, kár biznunk, hinnünk és egyáltalán kár a legcsekélyebb jót és megértést is felté.' teleznünk Párisról és Berlinről. Minden olyan marad amilyen volt. A világ beteg, lázas marad, a népek tovább éheznek és gyötrődnek. De hová vezet ez, jó franciák, hová vezet ez? Hát azok, akik azt hiszik magukról, hogy világpolitikát ők csinálják s még hozzá azt hiszik, hogy jól csinálják, nem tudják, még most sem tudják, hogy csak két ut van: az egyik a békéhez, a másik a háborúhoz vezet, Páris, Berlin még mindég nem tanulta meg, hogy ad, aki olyan megátalkodott, hogy semmikép sem akar a béke útjára lépni, a másik útra sodorja a végzet, a másik útra, ahol könny, vér, szenvedés és halál vár az utasra. Békéscsaba város képviselőtestülete is demonstrált Barthou történelem hamisítása ellen Barlhou, francia külügyminiszter szemérmetlen tcrténelernhami?iiésa szerte az orszégben érthető felháborodást keltett és mindenütt élénk tiltakozásra adott alkalmat. Tegnapi számunkban közöltük a Reviziós Liga helyi szervének impozáns tiltakozó gyűlését, amelyen — mint ismeretes — határozati javaslatot fogadtak el, melyet Genfbe, az illetékes fórumhoz fognak eljuttatni. Vitéz Jánossy Gyula polgármester bejelentette, hogv milyen gálád medon igyekeztek Romániában a történelmet meghamisítani, mire a jelenlevő képviselőtestületi tagok mély felháborodásuknak adtak kifejezést. Forray Lajos dr. izzó hazafias beszédben kijelentette, hogy politikai téren lehetnek különféle nézeteink, amelyek éket vernek közénk, de amikor a magyar igazságról van szó, mindanynyian egyek vagyunk. Tudjuk — folytatta —, hegy mit tartalmaz a román—francia szerződészáradéka, mindannak dacára nem kell kétségbeesni, mert az igazság győzelme késheiik, de nem fog elmaradni. Ezután elhatározták, hogy csatlakoznak a Reviziós Liga határo zati javaslatához. Csöndes voltategnapi városi közgyűlés Horváth János az alacsony városi munkabérek miatt interpellált. Szász György szerint a városi ügyésznek nem lelt volna szabad Fekete Sándcr üzletét bértartozás miatt bezárni. Nyilas András arról polemizált, hogy, ha mosí a legnagyobb munka idején mindössze 3ŰŰ—pár arp.tó"munkás nyert elhelyezést, mi lesz itt akkor az ősszel és a télen. Vitéz Jánossy Gyula polgármester válaszolt a felszólalóknak : A helyi termelők — mondotta — nem szorulhatnak ki a piacokról. — A Villanytelep — mint azt mór nem egyszer hangsúlyozta — csak azokkal szemben jár el szigorúan, akik sohasem szerettek pontosan fizetni. — Vizsgálat tárgyává fogja térni a munkabérek megállapítását. — Fekete Sándor üzletének bezárása kölcsönös megállapodások után törtért. — A nehéz helyzet nem ismeretlen elöltem — folyBékéscsaba véros képviselőtestülete tegnap tartott közgyűlésére rányomta bélyegét a rekkenő meleg, mert a képviselőtestület tagjainak nagyrésze távolmaradáséval tüntetett, a jelenlevők pedig gyors egymásutánban végeztek a tárgysorozat pontjaival. Vitéz Jánossy Gyula polgármester elnöki enunciéciója után — nrelyrcl külön cikkben számolunk be — Tamássy Károly dr. aljegyző olvasta fel a polgármester jelentését, mely semmi ujabb, említésre méltó adatot nem tartalmaz. Meliskó János szólalt hozzá a jelentéshez. Kifogásolta, hogy a termelőnek nincs rendes helye a helyi piacon és igy a rendőrség egyik helyről a másikra zavarja őket. Helytelennek mondotta továbbá a Villanytelep szigorú eljárásét azokkal szemben, akik nem tudják a villanyszámlát a pénzbeszedőnek azonnal kifizetni. tatta a polgármester — azonban reméli, hogy Békéscsaba városa, ugy mint eddig, ez évben is sikerrel fogja megoldani ezt a súlyos problémát. A polgármesteri jelentés és a felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek tudomásul vétele után gyorsan végeztek a tárgysorozat többi pontjaival. Egyhangúlag tudomásul vették a szervezési szabályrendelet 169. szakaszának módosítását. A MAVART várócsarnok építése ügyében a kisgyűlés ujabb határozathozatalra utasította a várost, amire az szolgáltatott okot, hogy a város ezt a várócsarnokot a törzsvagyonból óhajtotta felépíttetni. Az állandó választmány megmaradt eredeti elhatározása mellett, amelyre — névszerinti szavazással 48-en igennel, 8 an nemmel szavaztak. Elutasították özv. Kökényessy Gyuláné nevelési járulék iránti kérelmét. A Szigetvár-utcai lakosok járdaépítési kérelmét — egyelőre — nem teljesítették. A muzeum igazgatójául újból Korniss Géza dr. kulturtanácsnokot. könyvtárosnak pedig Haan Albert dr.-1 választották meg. A mentőautó beszerzése ügyében vitéz Jánossy Gyula polgármester bejelentette, hogy ezt részben társadalmi uton, részben államsegélyből, részben pedig a szegényalapból kívánja fedezni. A hirdetések kiragasztási dijait — Gaubek József tiltakozása ellenére — 25 százalékkal mérsékelték. A városi rendtartásról szóló szabályrendelet módosítása ügyében akként határoztak, hogy ebben a kérdésben — a képviselőtestület kérelmére — az alispán fog dönteni. Bagyinka Pál ideiglenes dijnokna k egyszersmindenkorra 300 pengő segélyt szavazott meg a képviselőtestület.