Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-19 / 136. szám

1934 junius 19 Kedd 61. évfolyam 136. szóm ESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKA8 NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal a Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések díjszabás szerint. Családi ügye, egészen belső ügye Európá­nak a gabonatermelés — mon­dogatták az urak a Nem­zetközi Mezőgazdasági Kong­resszus budapesti ülésén. Családi ügye? Hát persze, hogy az! Az, mert az Európá­ban élő nemzetek egy nagy családot képeznek, a fehérbőrű emberek családját. Ebben a nagy családban a nemzetek a gyerekek, akik bi­zony az utóbbi időben nem valami békében élnek egymás­sal, Nagy a békétlenség, a civódás, széthúz a család. Pe­dig a történelem folyamán, az apák, nagyapák, dédapák s az összes ősök életéből már ugyancsak megtanulhatta volna ebben a családban mindenki, hogy széthúzással, egyenetlen­séggel nem lehet megélni, hogy csak a béke az az egyet­- len állapot, melyben rendes, zavartalan lehet az élet. Szörnyen sok itt a baj s a bajok legnagyobbika az, hogy addig, amig a család egyes tagjai jókora kenyérhez, éspe­dig vajaskenyérhez jutnak min­den nap, sőt naponta többször is, addig bizony vannak olya­nok is, akik örülnek, ha na­ponta egyszer megszerzik a maguk falatka száraz kenyerét. Ez pedig igy nem jó. A családban mindenki becsülete­sen dolgozik és igy érthető, hogy mindenki élni akar. Baj van az elosztás körül és a Nem­zetközi Mezőgazdasági Kong­resszus is éppen azért ült ösz­sze, hogy a baj forrását meg­keresse s azt megtalálva meg­állapítsa a módot, mellyel se­gíteni lehetne rajta. Ezeknek a mezőgazdasági tanácskozásoknak nem szoktak nagy port felverni. A világla­pok nem harsognak róluk. Pe­dig ugylehet, ezek sokszor sok­kalta tontosabbak sok politikai tanácskozásnál. Mert akkor, amikor Barthou Varsóba, vagy más, Francia­országgal szövetséges állam fővárosába utazik nyilván, az a célja, mint minden francia dip­lomáciai megmozdulásnak, hogy Nemetország körül egyre és egyre szorosabbra fogja a gyű­rűt, mig ezek a gazdasági ta­nácskozások egészen mások. A diplomáciai megbeszélések rendszerint nagyon is egyol­dalúak s az eredményük az, hogy Európa népei jobban el­különülnek egymástól. Avagy hallott-e valaki is arról, hogy Páris például velünk akart volna katonai szövetséget kötni? Ugye nem, ugye következe­tesen mindig háborús barátai­val tárgyalt ilyen dolgokról. Ebből is nyilvánvalóan kitűnik, hogy a diplomáciai, pláne a katonai tanácskozások egyálta­lán nem szolgálják az őszinte, igaz békét. Ezzel ellentétben a mező­gazdasági tanácskozások egé­szen mást mutatnak. Ezeken azok jönnek össze, akik látják és érzik, hogy a nemzetek va­lamennyien súlyos gazdasági bajban vannak. Azok, akik­nek ötszáz bombavető repülő­gépük van, éppen ugy, mint azok, amelyeknek egy sincs. És ez az érzés juttatja eszükbe az uraknak, hogy vol­taképpen egy család vagyunk. Egy szenvedő család, melynek csak akkor szűnne meg a szenvedése, ha a civódó test­vérek összebékélnének s nem azon törnék fejüket, miképpen veszejtsék el a másikat, de azon, miképpen békéltessék össze a haragosokat. Milyen okos politikájuk is van a mezőgazdaság szakemberei­nek! Vajh a politikusok lenné­nek ilyen jó politikusok s bár ők is belátnák, hogy egy csa­lád vagyunk s hogy a nagyok­nak nem az a feladatuk, hogy elnyomják és kihasználják a kicsinyeket, de igenis az, hogy támogassák őket. Fáy István dr. főispán üdvözli Békéscsaba közönségét Vitéz Jánossy Gyula, Békéscsaba polgármestere táviralileg üdvözölte dr. Fáy Istvánt, Békés vármegye uj főispánját és a város közönsége nevében I&ten áldásét kérte mű­ködésére. Dr. Fáy válaszképpen a meleghangú sorokra Putnokról ma délben a következő táviratot küldte vitéz Jánossy Gyulának : „Meleg üdvözletedre fogadd há­lás köszönetemet és kérlek azt a város közönségének is őszinte tiszteletem kapcsán tolmácsolni. Dr. Fáy István." Oroszország nem akar háborút nézhetem a kisantant mesterke­déseit, nyugodtan hallgathatom Benes, vagy Titulescu békeaján­latát. Most, amikor Velencében ta­lálkozott az a két államférfiú, aki­ket én ma Európa legerősebb ól­lamférfiainak tartok, azt mondom, ha ők meg tudnak egyezni az ÁI­pesek vonalában, ha kiküszöbölik a két ország között fennálló el­lentéteket, — ami ma az osztrák kérdés s ugy látom, hogy ezt ki­küszöbölték — akkor Magyaror­szágnak el kell döntenie, hogyan foglal, állást. — En a magam részéről már előre eldöntöltem ezt a kérdést, mert a római és a berlini utam nem szolgált mást, mint e két nagy nemzet barátságának megerősíté­sét. Amellett azonban nem ha­nyagolom el sem Párizst, sem Londont, mert magyar békét kinél és barátokat keres, de min­dig ezzel az előfeltétellel: teljes igazságszolgáltatás és teljes egyen­jogúság. Belpolitikai tekintetben kijelen­tette a miniszterelnök, hogy sze­reli a jólöltözött embereket, de nem szereti, ha itthon egyesek különbözőszinü ingeket viselnek A minisztereinök szavait lelkes éljenzés fogadta. London: Hirota japán külügymi­niszter 6 óra hosszat tarló bizal­mas megbeszélést folytatott a Szovjet tokioi negykövetével. A japán külügyminiszter nyiltan megkérdezSe a nagykövetet, hogy a szovjet háborút akar-e Japánnal. A nagykövet meglepetéséből fel­ocsúdva határozott tagadó választ adott és sajnálkozásét fejezte ki a határőrök viselkedése miatt, akik tüzeltek a mandzsu hajókra. Védelmet kért a szovjet nagykő vétség számára a japán hazafias szövetség támadásai ellen. Meg­egyeztek abbén, hogy minden le­hetőt elkövetnek a súrlódások el­kerülésére. A gazdasági és a biztonság az előfeltétele — jelentette ki Lebrun, francia köztársasági elnök bontó kérdésekkel és csak a gaz­dasági kérdések megoldására for­dítanák minden akaratukat, akkor nem kétséges, hogy a világ újból felvirágozna. Meggyőződése, hogy a biztonság lényeges előfeltétele a gazdasági újjászületésnek és ezen fáradozik Franciaország a nemzet­közi tárgyaláson. Az elnök egyet­értésre hívta fel a világ nemzeteit. Páris: Bordaux városban a bo­rászati kiállítás megnyitásán részt vett Lebrun köztársasági elnök is. Kifejtette azt a meggyőződését, hogy a gazdasági világ helyreál Utasának a bizalom és a biztonság fontos előfeltétele. Ha a népek tudatéra ébrednek annak, hogy csak másodsorban foglalkozzanak a szétválasztó és az egységet MMMMMMM* A tömegek politikáját kell folytatni — mondotta Gömbös Gyula miniszterelnök Sopronban Sopron: Gömbös Gyula minisz­terelnök, aki mér második napja tartózkodott Sopronban, vasárnap reggel a Rákóczi nevelőintézet záróünnepélyén, majd a fronthar­cosok seregszemléjén vett részt. Utána következett Hermann Miksa beazámolóbeszéde a városi szín­házban. A főispán üdvözlő szavai után Gömbös miniszterelnök lépett a mikrofon elé és nagyhatású be­szédet mondott. Kijelentette, hogy a huszadik században a tömegek politikáját kell folytatnunk, nem a csalafinta­ságok politikáját. — Hitler és Mussolini találkozása után azt merem mondani — mon­dotta — hogy beigazolódott az én külpolitikám. Ma már nyugodtan Havannában véres összeütközésre került sor a baloldaliak és az ABC között Havanna : Vasárnap véres ösz­azetüzésre került sor a balolda­liak és az ABC között. A rendőr­ség lépett közbe, hogy helyreállítsa a rendet. Erre a baloldaliak tüzelni kezdtek a karhatalomra. Végül is Battista ezredes katonái fojtották el a zavargást. Időjárásjelentés Vérható időjárás a következő 24 órára: Gyenge és jobbára déli légáramlás, túl­nyomóan derült idő, a hőmérséklet emel­kedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom