Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-06-13 / 131. szám
1934 iunius 13 Szerda 61. évfolyam 131. szám fi*' ilWtWWOMOIWÍWW^^* SMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak • Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. PO UTIKAI MJIPILA P „-,-,,-rrrr—, Főszerkesztő: Dr. Reisz József Uü U J r -I r I Példá_nyonkmt- _ 10. fillér I Szerkesztőség és kiadóhivatala Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176" Hirdetések díjszabás szerint. j. -J . xu uw w »»¥ w< w< ¥>f>iww>r>rii .. .... A gyeplőfogó, a miniszterelnök ismét megkezdte az országjárást. Ismét elindult a miniszterelnökségi palota fényes, csillogó terméből, ki az országba, a nép. l.özé, hogy lássa, hogyan él Árpád vére, hogy hallja, mit var tőle a nemzet, hogy megmondja, mit akar, mi célja, merre vezeti a rábízott milliók sorsát. Győr után most a hirös vá ros magyarjainál tett látogatást a kormányelnök s bizonyosra vehető, hogy Kecskemét után gyors tempóban jön a többi varos, mert Gömbös Gyula a régi igriciek fáradhatatlanságát örököite s a régi igriczek lelkesedésével és hitével éleszti népe lelkében a reménység halványuló, szunnyadó lángjait. Valamikor még volt idő, amikor egyesek egészen meggondolatlanul gúnnyal illették a miniszterelnököt ezekért az utazgatásaiért, volt idő, amikor azt mondták, hogy ezekre semmi szükség nincs, de ma már elhallgattak a gunyolódók, mert még ők is belátták, hogy igenis nagy szüksége van ennek a már-már teijes leíhargiába sülylyedt nemzetnek egy olyan férfiura, aki felrázza ebből a szomorú állapotból s élethitet villanyom bele. Most Gömbös Gyula ezért járja az országot. Azért járja, nogy minden egyes polgárnak megmondhassa, mit akar és hogy amit tesz, mért teszi. Kecskeméten sem mondott uj dolgokat, bejelentései ott sem keltettek meglepetést. Azt mondta, amit mindég mondani szokott, hogy ennek az országnak elsősorban is függetlenségre van szüksége, mert egy nemzet csak függetlenségben élheti ki az életét. Természetesen ez a kijelentése nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök a mostani füg. getlenséggel valami nagyon meg van elégedve. Nincs és nem is lehet, mert ő maga is nagyon jól tudja, hogy ez a mi mostani függetlenségünk nem az igazi, hogy őseink, szabadsághőseink, vértanúink, akik életüket áldozták fel a függetlenség eszméjéért, nem erről a függetlenségről álmodoztak. Olyan ez a mi mostani függetlenségünk, mintha at állatkert oroszlánját szabadon engednék, de százan és százan jwiAn-rLa-ü-A-ii"i"i"r • • A megyétől távozó Korossy György főispántól érzékeny bucsut vetteka kisgyűlés tagjai Napok óla olyan hirek terjedtek el a megyében, hogy Korossy György, a közszeretetben és közmegbecsülésben él'ó főispán lemond hivataléról. Természetesen, biztosét mindeddig senki nem tudott, mig maga a főispán ki nem jelentette, hogy a hirek megfelelnek a valóságnak. Békésvórmegye hivatalos közegei és a nagyközönség is a legnagyobb megdobbenessel vették ezt tudomásul, annál is inkább, mert ftorossy György főispán olyan nagy és osztatlan szeretet nek örvendett, melyet kevés elődje mondhatott el magáról. A ma délelőtt Gyulán megtartott kisgyűlés, melyen a főispán is jelen volt, ennek a hangulatnak a jegyében folyt le. Az ülés tárgysorozata gyorsan, simán pergett le s azon lényegesebb pont nem is szerepelt. A kisgyűlés tagjai az ülés után Kovács Pál ujkigyósi plébáncs vezetésével felkeresték a főispánt, hogy elbúcsúzzanak tőle. Korossy György főispán meghatottan hallgatta meg a búcsúzó kat, kiknek válaszolva kijelentette, hogy őneki is fáj, hogy meg kell válnia Békésmegyétől, mert már teljesen egybeforrt itt mindenkivel s végtelenül sajnálja, bogy az itt megkezdett munkát abba kell hagynia. A küldöttség csabai tagjai hangsúlyozták, hogy a főispánt Békéscsaba szinte már csabai lakosnak tekintette, mert annyit és oly nagy szeretettel foglalkozott a város ügyeivel, mintha csak csabai polgár lett volna. ii nuíciiií dekákkal és adóelengedéssel segif a kormány a Tiszántúl legsúlyosabb helyzetben levő gazdáin Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter, aki tudvalevően a napokban bejárta az aszállyal sújtott területeket, megállapította, hogy Szolnok és Békésmegyék egyea helyein oly nagy kórokat okozott az aszály, hogy holdanként csak 1 métermázsa termésre van kilátás. A kormány a legnagyobb bajba került gazdákon magkiosztással, közmunkákkal és adóelengedéssel fog segíteni. London arról éltesül, hogy Szovjetoroszorszég a mandzsu határon több hadtestet összevont. Ötven bombavető repülőgép erAz oroszok összevonták hadtesteiket a mandzsu határon kezett ide a belső területekről. Mandzsúriában és Japánban az oroszok lépése általános nyugta WIVCI1 uuiuuovciu • lanságot okozott. tWMfMMMMIMN^ Az idén fokozottabb mértékben kell gondoskodni az inségmunkákról Kecskemét: A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya tegnap teljes ülést tartott, amelyen az elnök köszönettel emlékezeit meg Gömböt miniszterelnök látogatásáról. Kijelentései bizakodással tölthetik el a gazdaközönséget s a várható terméseredmények figyelembevételével magas búzaárakra számithatunk, ami jót tesz azoknak akiknek lesz eladó buzájuk, de nagyon komoly kérdés lesz a mezőgazdasági munkások számára. Ezért az idén fokozottabb mértékben kell az inségmunkáról gondoskodni állnák körül fegyverrel, hogy az első lépésre leppuffantsák. A miniszterelnök tudja ezt és lesi a kellő pillanatot, amikor ezt a nagy oroszlánt, a magyar népet kiugrasztathatja az ellenséges gyűrűből. Ezért szokta mondani, hogy óvatosnak kell lennünk, hogy nem szabad semmit sem kockáztatnuk. mert jaj nekünk, ha az első kiugrásunk balul végződik. Függetlenség kell s ezt a függetlenséget csak okos politikával lehet teljesen elérnünk. Hogy ez irányban mennyit tett a kormány, azt mindenki tudja és hogy a munka korántsincs befejezve, azzal is tisztában van mindenki. Éppen azért jár városról városra a miniszterelnök, hogy türelemre és kitartásra tanítson bennünket. Komoly munka ez és nagyon nagy munka. Arról van szó, hogy ügyes diplomáciai sakkhuzásokkal Magyarország elfoglalhassa Középeurópában azt a vezető szerepet, melyet eloroztak tőle, mely pedig geopolitikai helyzeténél fogva őt illeti meg. Mesterkedéssel nem lehet történelmet csinálni — mondotta Gömbös Gyula — és ugy is van, de mig ez igaz, másrészről (s ezt Trianon bizonyítja legjobban) az is igaz, hogy mesterkedéssel meg lehet állítani a történelmet. Ezt tették a páriskörnyéki békékkel, ám a történelem megállítása kockázatos valami, mert a felgyülemlet erök és törvények — mint a folyó vize a gyenge gátat — elsöprik a torlaszokat, ami pedig nem megy csendben. Okossággal és ésszel helyre lehetne hozni a hibát, korrigálni lehetne a tévedést s éppen ezt hangoztatja mindég a magyar kormányelnök s ezt valljuk akkor, amikor a revizió szükségességét hajtogatjuk. A nemzet lethargiája eltűnt. Bizakodás — de nem elbizakodottság — tölti be a lelkeket s bár rettentő gazdasági helyzetben vagyunk, hiszünk,, mert tudjuk, a történelemtől megtanultuk, hogy egy nemzet, melynek összes polgárait egy nagy közös cél összetartja, minden akadályt legyőzhet.
