Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-12 / 130. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 junius 10 7 ' Olcsón és kellemesen fog nyaralni, ha csatlakozik a „Békésmegyei Közlöny" nyaraltatási akciójához c. költeményéi szavalta el rendki" vül helésosan, nsey elismerést keltve, maja vi'éz Mándoki Sán­dor mondotta el avatóbeszédét. — Ez a hetvenhetedik fronthar­cos lobogó immér, amit én szen­telek fel — fejtegette, — bátran mondhatom ki tehát tapasztala­taim alapján meggyőződésemet: <^ek a zászlók hivatottak, hogy felvirrasszák azt a napot, amelyen Magyarország újjászületik. — Ezt hiába várjuk külföldi ba­rátainktól, a magunk erejéből fog­juk csak megvalósítani álmainkat. Sok, nagyon sok katonánknak kell tehát lenni, viszont azt állítom : ma mindenki katona, aki a haza javát akarja. — Felavatom a zászlót a Hadúr nevében és hiszek abban, Isten meghallgatja könyörgésünket és e lobogó el fog indulni utján, ott fog lengeni a határokon, az én szülőföldem, a gyergyói havasok fölött, hogy hirdesee: kivertük a betolakodottakat, hogy eljött a magyar feltámadás napja. Beszéde után pár szóval Jánossy Gyulánét, a zászlóanyát köszön­tötte, aki a meghatottságtól fátyo­los hangon díszített i fel a lobogót szalagjával. Ezután beverték a zászlőszögc­ket. A leghatásosabb jelmondatot vitéz Mándoky mondotta: „Tria­non koporsószögét hozom." A katonazenekar a Szózatot játszotta, majd az összes alakula­tok elvonullak a zászló és az emelvény előkelőségei előtt. Délben közebéd volt, melyen több felszólalás hangzott el. Debrecen diszmagyarban A nagy cívisváros ünnepi hetet ült. Micsoda ünnepi hetet I A rop­pant falu apraja nagyja díszbe öltözött, hogy megmutassa magát az idegenekből jötteknek : nézzé­tek, ilyenek vagyunk mi, nézzé­tek, ezt mind mi csináltuk. Vasárnap több filléres gyors fu­tott be a hajdúk ősi városába, mely erre a napra minden pom­páját, fényét megmutatta. Az állomás egy örömittasan zsongó méhkashoz hasonlított. Minc nki mosolygott, nevetgélt, sugá.zott a boldogságtól. Idegenek, merő idegenek rámosolyogtak a filléres gyors utasaira, akik mo­solyra mosollyal válaszoltak. Kedves volt az „adjon Isten", kedves a „fogadj Isten". Debrecen már az állomáson megnyerte a cívisvárosba rándulok rokonszenvét. A vonatokat a befutáskor ze­nekar fogadta. Olyan szép, nagy népünnepélynek tünt fel ez egész. A magyar nép bensőséges, nép­ünnepélyének. A mi népünnepé­lyünknek, akik ugy melengetjük a szivünket, hogy összebuvunk egy-egy vároaben s biztatjuk egy­mást, hogy ne féljünk, ctak ki­tartás, virrad még egyszer ennek e népnek is. A debreceni házak vasárnap délelőtt és délután üresen ásítoz­tak, mert lakói erre ez egy napra az utcára, a stadionba költöztek. Mennyi nép mindenütt. A nagy- , erdőben, a stadionban, a váro3 neves intézményei körül. És mi­csoda rend. Debrecen egyenesen büszke lehet tisztaságára, remek rendjére. A környező falvak lovas legé­nyeinek felvonulásaa legmagasabb esztétikai gyönyör volt. Bocskay hajdúira, Bethlen, Rá­kóczi portyázó, duhajos kurucaira gondolt az ember, amikor meglátta a hetyke legényeket. Mintha egy darab fájdalmas, de nagyszerű mult nyargalt volna be az ősi kol­légiumhoz, a nagy templomhoz, hogy mementóként süvítse fülébe minden cívisnek és nem cívisnek: emlékezzetek a régiekre. A régiekre, akik küzdöttek, szen­vedtek, bilórahuzattak a zsarno­kok által, de mégis hittek az or­szág jobb jövőjében. 0 régiek, ó régiek nagy mese­mondója, vitéz Johanues Háry. Be jól esett ott az ősi kollé­gium remek udvarán nézni és hall­gatni azt a szabadtéri operát, mely­nek minden jelenate, mozzanata a letűnt századok varázsát lopta belénk. Be más világot is élünk most, pedig be el kellene ma is közénk egy-két Háry János, hogy vidám mesemondásuk felviditsonbennün­ket. Da hol vannak azok az idők és hol vannak ma Háry Jánosok? Milyen gyermekien naiv a me­séje ennek az operának, mennyire nincs semmi valaminek mondható tartalmas tartalma és mégis milyen örömmel, színültig telt szivvel néz­tük Háryt és hallgattuk a Kodály­zenét. Hát ez a Kodály 1 Könnvet csal a szemekbe és megszenteli a lel­keket. Milyen megkapóan egyszerű és mégis utoléihetetlen az „\ Ti­szán innen, Dunántul" és a tilin­kó3zó 1 Amikor felcsendült a tilin­kószó, az ember ugy érezte, hogy repül-repül vissza a multb3, évti­zedeket, századokat repül, Mun­kácsnál áll meg s magát a ve­zérlő hét fejedelmek legkülömbjét, kacag*nyo3 Árpádot látja maga előtt. Ősi áldozati tüzek lobogása, a vén rabonbánok méltósága, a keleti mezők szűzi illata, minden, minden meg vi a abban a rövidke, egvszerü kis daiban. Milyen egyszerű, naiv mese az egész Háry János és mégis meny­nyire elbájol, mert ha egyszerű réti pitypang is. magyar réten, a mi rétünkön te.mett s azért nőtt olyan kimondhatatlanul s szivünk­höz. Dabrecenben egy hétre ünnepre ült össze a magyarság, ennek a csonka hazának szomorú népe, hogy örvendezve örvendjen a haj­dúk leszármazoitaival, akik meg akarták mutatni, hogy mit tudnak. Meg is mutatták és mi tapsoltunk nekik. Tapsoltunk, mintahogy tap­soltunk Szeged íek és tapsolni fo­gunk minden magyar városnak, mely nemes buzgalmával ünnepi hetet rendez, rnert már maga ez, hogy rendez, egy olyan hittétel az élniakarás mellett, mely önmagá­ban is elismer ^.érdemel. (szem) Hetvenen keresték fel ma délelőtt dr. Bud Jánost Dr. Bad János országgyűlési képviselő ma délelőtt 10 órától, a polgármesteri szobában, fogadta a hozzá kéréssel járulókat. A kegyelmes urat mintegy het­venen keresték fel ügyes-bajos dol­gaikkal. Bud János dr. mindenkit meghallgatott s megígérte, hogy lehetőség szerint mindenki baján segit. A Békéscsabai Nyugdijasok Társadalmi Egyesülete által fal­ajánlott fővédríöki tisztséget dr. Bud János elfogadta. Ma délután vitéz Jánossy Gvula és neje dezsőnét adnak dr. Bud János és családja tiszteletére. Jövő vasárnap, junius 17-én Gyöngyösre indul filléres gyors Alig egy nappal ezelőtt láttuk Debrecen csodás szépségeit s máris ujabb alkalom kínálkozik egy kellemes és szép kirándulás megvalósítására. A f. hó 17-én Gyöngyösre induló filléres gyors Gyuláról indul 4.50 kor, Békés­csabáról 5.25-kor, Gyöngyösre ér­kezik 10 órakor, onnan visszain­dul 20.29-kor és érkezik Békés­csabára 0.57-kor, Gyulára 1.32-kor. Gyöngyös közvetlen közelségé­ben fekszik Csonkamagyarország legmagasabb csúcsa, a Kékestető (1014 m). Mátrafüred, Mátraháza s mint a Mátra középpontjában fekvő helyről, kellemes kirándulá­sokat lehet tenni. A jegyzékre is kell bélyeg A most foyó könyvrazziák so­rán több kereskedőt és iparost megleleteztek azérl, mert nem volt bélyeg az általuk kiállított jegyzéken. Sőt azért is bírságot kell fizetniök, mert olyan cédulán sem volt bélyeg, melyen az a szó sem állott, hogy jegyzék, csak egyszerűen az áru kiséré­séül küldték és feltüntették rajta a küldött áru árát. Hozzáértő helyen azt mondják, hogy a törvény értelmében bé­lyeggel kell ellátni a jegyzékeket is, valamint az árut kisérő cédu­lát is, ha azon ár van feltüntetve. Amennyiben a jegyzék, vagy a kisérő cédula az összeg felvételét is igazolja, arra már rendes szám­lailleték rovandó le. JTlese a gardeti parfyróf Tündérkertben a tündérek egy­más mellé leülének — Királynő­jük köré szépen, ki szólt ilyenfé­leképpen : — Valamif közlök ve­letek, figueljetek hát gyerekek — Lent a földön irtó baj van, leg­több ember szörnyű bajban — Nincsen kenyér, nincs kereset, se­gítsünk hát egy keveset — Vala­kinek le kell menni, jólétet meg­teremteni — Letörölni a köny­nyeket, táplálni a kisdedeket. — Tündérkéim 1 Szóljatok hát, me­lyik hagyja el otthonát? Egy kis tündér földre szállóit, meg is bánta, so' sem járt ott — „Én. királynőm I Mit is tegyek, se­gítséget honnan vegypk?" — Szólt a tündér s elmélázott. Tündérkertbe visszaszálloit — A másik sem járt másképen: „Megborzadtam sok torz képen — Segíteni rajt' nem tudtam, Tündérkertbe vitt az utam". Együtt volt a tündérsereg s a királynő igy kesereg : — „A földre éi magam szállok, tudom sok munka vár rám olt — Meg kell tenni! Más mód nincsen I" és keze már a kilincsen. A királynő köztünk maradt, munkájában messze haladt, — Most is vívja a nagy harcot, hogy láthasson derűs arcot, — Egy-egy könnyet felszárítson, szivekbe de­rűt szállítson. — Ezt elérje, sokat járhat, a királynő még se<n fá­radt — Nagy munkának eredmé­nye. garden party születése — Mellyel sok derűt fakasztott, egy­egy terhet leakasztott — Sok sze­génynek a válláról, de mit sem kér a hálából — Hanem tovább futkos, fárad, hogyha egyszer visz­szaszállhat — Tündéreknek azt je­lentse : „Nem hagyott el a sze­rencse — Segítettem, hol lehetett, megmentettem sok gyereket — A szivekbe reményt loptam, panasz­tüzet eloltottam — A gyűlölet rég szendereg s nem éheznek a gye­rekek". erde Hétmázsás búzatermés várható A földmüvelésügyi minisztérium tegnap délben adta ki ujabb ter­mésjelentését. Eszerint a buza országos átlag­ban megközelíti katasztrális hoV dánként a 7 mézsás termést. Olt ahol eső volt, javult, ahol nem volt eső, romlott a búzatermés kilátása. A közepesnél valamivel gyengébb termés várható. A rozs kilátásai gyengék* Ár­pából és rabból a közepesnél gyengébb termés várható. A repce átlagban katasztrális holdanként 3.5 mázsá3 terméskilátást mutat. A tengeri és burgonya a leg­utóbbi esőzés következtéban ja­vult, a répafejlődés is megindult ^ Sdöjárásfelentés Vérható időjárás a következő 24 órára: Északnyugati légáramlás, változó felhőzet, több helyen eső, ese'lcg zivatar, lényeg­telen hőváltozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom