Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-06-08 / 127. szám

Ara 10 fillér 1934 junius 8 Péntek 61. évfolyam 127. szám SMEEYEISOZLONY POLITIKAI NAPILAP ElOfizetési dijak i Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadéhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176' Hirdetések dijszabás szerint. Drámai erejű és drámai hatású beszé­det mondott Henderson a le­szerelési értekezleten, hogy be­szédével elősegítse a leszere­lést, hogy megakadályozzon egy borzalmas drámát. Ne felejtsék el az urak — kiáltott hévvel hallgatói felé a leszerelés rendithetetlen harcosa — hogy sok millió fiatalem­bernek a védője vagyok. Valóban ugy igaz. Hender­son ma sok-sok millió életerős, élni akaró fiatalembernek a védőügyvédje, olyanoknak, aki­ket a vágóhidra akarnak vinni, pedig még nem is éltek. Nagy, magasztos hivatása van Hendcrsonnak. Egy egész nemzedék érdekében szólalt fel s az ellenséges hangulat­ban vitézül állta a kilátástalan harcot. Összezördüit Barthou­val, a hóhér előfutárával, aki semmiképpen sem akar meg­egyezni, mert botorul ugy gon­dolkodik, hogy az engedékeny­ség gyengeség. A kemény küzdelemben, a nagy szócsatában Henderson az utolsó, a legerősebb kártyá­ját játszotta ki akkor, amikor azt kiáltotta, hogy a világ fia­talságának élete a tanácskozó urak kezében van. Igen urak, az Önök kezében van sok millió fiatalember sorsa. Önök, akik frakkban és jólla­kottan ülnek bársonyszékeik­ben, Önök döntik el, mi tör­ténjék az állásnélküli lézengő, éhező diplommással, azinségak­ciókból tengődő fiatal munkás­sal, a sok-sok^ férfisorba lépő csiilogószemü ifjúval, akiknek életéi még csufolódásképpen sem lehet életnek nevezni, akik sajnos nem tartoznak a társa­dalomba, akik ma nem tudják, hogy holnap hol szerzik meg a kenyeret, hol hajtják fejü­ket nyugovóra s akik feje felett mindezen felül ott lebeg a halálos kard, mely minden percben lecsapni készül rájok. Ö nök, frakkos urak, könnyen dönthetnek ugy, hogy ne le­gyen leszerelés, legyen háború, mert a vérzivatar nem az Önök bőrére menne, a gyilkos golyók ezeknek a fiatal sziveknek lenné­nek főleg irányítva. Nem, nem háború kell ide, de leszerelés és jogegyenlőség, melyekből béke születik, olyan béke, mely életet ad kivétel nélkül mindenkinek. Nem a vágóhidra kell terelni ezt a szomorú ember-nyájat, de az élet dusfüvü, nagy levegőjére. Ma a világ fiatalságanak szeme és füle Genf felé fordul, ahol döntenek a fiatalságról, az emberiség jövőjéről. A védő­ügyvéd, Henderson hősiesen védi sok millió kliensét s erre a hős ies ügyvédre annál is in­kább szükségvan.merlaz ügyész mindenáron halálra akarja őket ítélni. Bud János dr. szombaton délben Békéscsabára érkezik Bud János dr., városunk kép­viselője, aki minden alkalmat meg­ragad, hegy vélasztói körébe jö­hessen, szombaton délben család­jával együtt Békéscsabára érkezik. Az országgyűlési képviselő és családja szombaton este megtisz­telik jelenlétükkel a Nőegyletet, az­zal, hogy részt vesznek az általa a Széchenyi-ligetben rendezendő gerden Partyn, mig vasárnap d. e. a froniharcosok ünnepélyének fé­A Nemzeti Egység Pártja vasárnap Békésen és Mezőberényben nagygyűlést tart nyét fogják emelni jelenlétükkel. Vitéz Jánossy Gyula polgármes ter tervbe vett egy autós kiréndu lást Gyopérosre, melyre természe­tesen csak jó idő esetén kerül sor. Békéscsaba város társadalma, mint mindig, most is nagy szere­tettel várja képviselőjét s minden egyes polgárát örömmel tölti el ez a tudat, hogy dr. Bud János olyan sürün és örömmel jön hozzánk. Temesváry Imre szeghalmi, dr. Lányi Márton tótkomlósi, Csiz­madia Andrá3 orosházi és Kor­mendy Mátyás szegedi képviselők. Békés: A Nemzeti Egység Pártja vasérnap délelőtt 10 órakor Béké­sen, déiulán 2 órakor pedig Mező­berényben nagygyűlést tart, ame­lyen megjelennek és felszólalnak Barthou francia külügyminiszter titkos megbeszélést folytatott Németország genfi megbizottával London: A Genfben tartózkodó Barthou francia külügyminiszter nagyfontosságú titkos megbeszé­lést folytatott a német megbízottal a Saar kérdésről, valamint a két állam közötti általános helyzetről. A megbeszélésről jelentést tettek Hitlernek, aki kijelentette, hogy a francia kormóny bölcs és mérsé­kelt magatartást tenusitott a Saer­kérdésben és hogy a megbeszé­lések nagyon üdvös eredményhez vezettek. Interpellációs nap a Házban Budapest: A képviselőház teg­nap esti ülésén harmadszori olva­sásban elfogadták a mér letárgyalt törvényjavaslatokat, majd a 33 as bizottság mandátumának meghosz­szabilésérói szóló javaslatot és a bizottság mult évi működéséről szó­ló jelentést tárgyalták. A vitában Dési Géze,Magyar Pál, Sándor Ist" ván, FarkasTibor ésőrgróf Pallavici­ni György vettek részt. Az ellenzéki sz ónokok részéről hangoztatott kifogásokkal szemben Lázár Andor utalt arra, hogy a felhatalmazás meghosszabbítására a mai súlyos gazdasági helyzetben továbbra is szükség van, a törvényjavaslat egyáltalőn nem sérti a magyar al­kotmőny gondolatát, a kormány eddig is óvatosan élt a felhatal­mazással és a jövőben is igy fog eljórni. A Ház ezután a javaslatot és a jelentést elfogadta. Ezután áttértek az interpellá­ciókra. Bajcsy Zsilinszky Endre a kormánynak a szárazság okozta helyzetben teendő intézkedéseiről, Hegymegi Kiss Pól az algyői in­cidensről és báró Vay debreceni főispánnak a város legutóbbi köz­gyűlésén tanúsított magatartása miatt interpellált. A Ház vitéz Ke­resztes Fischer Ferenc belügymi­niszternek válaszát tudomásul vette. Az ülés éjjel 12 órakor vég­ződött. hetven éves Ismeretes, hogy Strauss Richőrd, akit Bécs és az osztrák légkör tel­jesen bűvkörébe vont, tulajdonkép­pen müncheni, születésére nézve délnémet s azonkívül különös tisz­telője volt a zene nagy klasszi­kusainak: Haydn, Mozart, Beetho­vennek, sőt minden tovőbbi nélkül ide lehet számítani Gluckot és Schubertet is, tehát mindazokat, akiket a történelem osztrák klasszi­kusoknak nevez. Különösen a Mczart iránti tisztelet erősödött napról-napra Strauss Richárdban s ezt későbbi müveiben hódolat­teljesen kifejezésre is juttatta; a „Róz8alovag"-tól kezdve ezt na­gyon szépen lehet követni. Teljes mértékben kifejezésre jut­tatta Strauss Richárd Mozarttal szemben érzelmeit akkor, amidőn megkísérelte, hogy Mozartnak egyik legszebb, sajnos nem szinpadszerü operáját, az „Idomeneo"-t átdol­gozza, hogy a mai színpad szá­mára hozzáférhető legyen, sőt ekkor megkísérelte, hogy saját ze­néjét a Mozart stílushoz közelítse. A zenetörténelem tárgyához tar­tozik már, hogy a bécsi udvari színházak utolsó császári inten­dánsa Andrien báró, Strausst a bécsi opera igazgatójává szemelte ki. Amikor az osztrák köztársaság Andrien ajánlatét magáévá tette, Streuss a meghivőst el is fogadta. 1920-tól 1924 ig közösen vezette Schalk Ferenccel az állami operát. Eltekintve attól a aok bécsi jel­legzetességtől, ami egyéniségében és zenéjében található, két gyö­nyörű munkájával e dicső bécsi mult szelleme előtt is meghajtotta a hódolat zászlóját, ez a „Rózsa­lovag" és legújabban az „Ara­bella". Nem véletlen, hogy az a közösség, mit Béccsel érez s amely éppen ezen két színpadi müvében jut kifejezésre, Bécset, mint világ­várost illeti, amint az a barokk és a „második" barokk idején, a mult század hatvanas éveiben közismert volt s mindenütt egy­aránt megbecsülték és értékelték. Amikor 1924-ben Bécsben hat­vanadik születésnapját ünnepelték, mér ez az ünneplés is különösen ünnepélyes és bensőséges volt. Nem az idegent illette, még csak nem is a vendéget, hanem azt a nagy férfiút, akit mindenki polgár­társának tartott s aki azonfelül házat is épített magának Bécsben — a telket, amelyen az áll, épen akkor Bjánlotla fel neki a szövet­ségi kormány. A bécsi opera, amely mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy a nagy mesterek müveit mindig a legnagyobb gonddal ápolja, most 10 év múlva, a het­venedik születésnap idején, tehát junius első heteiben nem fogja elmulasztani, hogy egy különleges Richárd Strauss-ünnepség kereté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom