Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-06 / 76. szám

1934 április 6 Ára 10 fillér Péntek 61. évfolyam 76. SZ3M SMEGYEIIOZLONY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Br. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal a Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Már megint akcióba léptek Griegerék, a legitimisták. Ugylátszik, nem okultak, nem tanultak semmit. Debrecen után most Hódmezővásárhelyre rándultak le a Habsburg-restauráció vértezett katonái s ezt az izig-vérig magyar várost akarták meghódítani eszméjüknek. Persze nem sikerült. Hiába beszélt nagy hivvel Grieger plébános, országgyűlési képviselő ur, hiába bizonygatta, hogy a Habsburgok tengernyi jót (?!) tettek Magyarországgal, a vásárhelyiek nem álltak kötélnek, nem ragadta el őket a szónak heve, lendülete s minden nagy szólamra az volt a válaszuk : éljen Horthy Miklós, éljen Gömbös Gyula. Grieger plébános ur azt hangoztatta, hogy a kiráiykérdés igenis aktuális, hogy Csonkamagyarország bajain csak a restauráció segíthet, már tudniillik a Habsburg-ház restaurációja s éppen ezért, mert — úgymond — egész Európa foglalkozik ezzel a problémával, mi magyarok sem odázhatjuk el a kérdést. Hévvel beszélt arról a képviselő ur, hogy ők, már mint a legitimisták, sem hunynak szemet az aradi bitófák előtt, de — és ezt különösképpen hangsúlyozta — mégis lelkes hivei a restaurációnak, mert a restauráció a maximalista programot jelenti a nemzeti törekvésekben s egyben jelenti a magyar hatalmi eszméknek restaurációját. Nagyon szép és felette megható, hogy Griegerék kegyesek nem Szemet hunyni az aradi bitófák előtt s igen-igen jóleső érzéssel tölt el bennünket, hogy a plébános ur keze is ökölbe szorul, ha a magyar vértanukra gondol, de ne felejtse el se ő és senki, aki Ottóék visszajövetele mellett kardoskodik, hogy az aradi tizenhárom szenten túlmenően mi még igen sok dolog előtt nem hunyunk szemet, hogy a mi kezünk még igen sok dolog miatt szorul ökölbe. És mi az, hogy a restauráció a maximalista programot jelenti a nemzeti törekvésben ? Mifélebombaszt, milyen szinü léggömb ez s milyen célzattal eregetik ezt a luftballont Griegerék a magyar levegőbe? Neki és társainak lehet, hogy valóban ez jelenti a maximalista programot törekvéseikben, de nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy a nemzet is ilyképpen vélekedik Nem hogy nemzeti törekvéseink csúcspontja lenne a Habsburg-ház restaurációja, de — s erről Griegerék tanúskodhatnak a legjobban — mégcsak benn sincs a programunkban. Nincs, nincs és ezerszer is nincs 1 Ezt vegyék már egyszer tudomásul Ottó habsburgi herceg (és nem ahogy ők mondják : Ottó király) magyarországi zsoldosai s tartózkodjanak,minden további agitációtól, mert ugylehet valahol vérmesebb hallgatóságra akadnak s a vásárhelyinél, akik, hogy ugy mondjuk, brutális módon fogják ezt tudomásukra adni. Románia határai csorbithatatlanok - mondta Titulescu a képviselőházban Bukarest: A román Képviselőház tegnapi ülésén Maniu Gyula interpellációt terjesztett be a,trianoni szerződés revíziója kérdésében. — Kénytelen vagyok megállapítani — mondotta Maniu — hogy Mussolini legutóbbi beszédében látszat szerint hozzájárulását adja azokhoz a megnyilvánulásokhoz, amelyeket a magyar hivatalos körök részéről tapasztalhatunk a revizió tekintetében és igy azokhoz a kívánalmakhoz, amelyek olyan területekre ta**anak igényt, amelyek az utódállamokhoz tartoznak. Magyarországot meg kellene győzni arról, hogy előnyö sebb volna számára az a szerep és tekintély, amelyet egy konföderációban élvezne. Kérdést intézett Maniu Titulescuhoz, hogy mi a véleménye a legutóbbi revíziós megnyilvánulásokról? Maniu utón Titulescu emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — A trianoni szerződés nem azt a jogrendet szentesitette, amelyről a román nép évtizedek óta álmondott. Ez a szerződés inkább pótlásra és kiegészítésre, mint megcsorbításra szorul. Az olasz reviziós megnyilvánulásokat csak szóbeli bátorításnak tekintem. A magyar törekvéseknek pozitív hatásai vannak. Ugy az olasz, mint a magyar reviziós politikának határozottan káros hatásai vannak, de mig Olaszország magatartása csak hibásnak minősíthető

5 addig Magyarország magatartása pedig határozottan bűnös. Többször kifejezésre juttattuk Magyarországgal szemben azt a politikánkat, hogy a két ország közötti megegyezés mindkettő érdeke és a békét szolgálja. A jó viszony megvalósítása azonban lehetetlenné válik, ha ugyanakkor a határok megváltoztatásának kérdése állandóan előtérbe kerül. Hosszasan foglalkozott ezulán Titulescu a népszövetségi alapokmány 19-ik szakaszával és azt igyekezett bebizonyítani, hogy ez a szakasz nem fordítható az utódállamok ellen és ezek után elképzelhetetlen minden revizió. Románia második nagy revizióellenes biztositéka Franciaország. Magyarország azt állítja, hogy a békeszerződés tárgyalásai során nem kérték ki Trianonban Magyarország véleményét és Magyarországra rákényszeritették a békét. Titulescu tagadta e tétel valódiságát, mert Magyarország kiküldöttei jelen vcltak a békeértekezleten, a magyar küldöttség nagy felkészültséggel érkezett az értekezletre, hatalmas anyagot és sok bizonyítékot tártak elő, da kérésük nem talált meghallgatásra. Ami Erdély ügyét illeti, Maniu interpellációja egyenlő a népszavazással. A kisantant hajlandó összes szomszédaival megegyezni, de csak a jelenlegi helyzet alapján. Újból kitért ezután Titulescu arra, hogy Románia határai csorbithatatlanok. A román nép őrködik a drágán szerzett terület felett. Románia 1918-ban és 19-ben csak ősi birtokait foglalta vissza. Magyarország visszautasítja liíaniu és Budapest: Maniu Gyula és Titulescu a romén képviselőházban mondott beszédeit, amelyekben élesen állást foglaltak a revízió ellen, a román rádió is közvetítette. A magyar sajtó politikai pártállásra való tekintet nélkül egyöntetűen és határozottan viszszautasítja a két román politikus beszédében foglalt s a béke' serződés békés eszközökkel való revíziója érdekében támasztott jogos követelések ellen irányuló nagy kirohanását. Benes és Jeflics után tegnep Titulescu foglalkozott a revíziós mozgalommal és igyekezett annak hatását gyengíteni. A magyar kormányhoz közelálló sajtó méltóságon alulinak tartja, hogy a román kamarában tegnap szereplő szónokoknak válaszoljon. A magyar 9ajtó arra a kijelentésre, hogy Erdély román terület és azt Magyarország csak bitorolta, a történelem megcsalhatatlan tényeire hivatkozva megállapítja, hosy Erdély és a Bánát már régen sz ezeréves Magyarországhoz tartozott, amikor Románia még egyáltalában nem is létezett és a székelyek és magyarok ku'turéletet éltek Erdélyben már akkor, amikor ezen a területen még nem is láttak románt, mert a románok akkor valahol még Albánia határain bolyongtak. Tiiulascu szerint a magyar küldöttség is ott volt Párisban s nagy felkészültséggel érkezett az úgynevezett békeértekezletre. Azt azonban elhallgatja fitulescu, hogy a magyar küldöttséget csak akkor hívták Párisba, amikor a békefeltéleleket már régen megállapították. Titulescunak azt a kijelentését, hogy Franciaország Románia mellett áll, nem tudjuk, vájjon kedvezőnek tartják-e Párisban, ha a kisantant egyes külügyminiszterei a Kárpát-medencében azzal igyekeznek tekintélyt szerezni, hogy állandóan Franciaország nevében cselekszenek. Az erdélyi magyar sajló hangoztatja, hogy el kell jönni annak az időnek is, amikor a franciák megelégszik azt, hogy őket idegen politikai célok érdekében igy kihasználják. A lapok rámutatnak arra, hogy az volt uj Maniu beszédében, hogy nem érintette azt, hogy az uj határok mentén jelentős magyar városok vannak, mint Arad, Nagyvárad, Nagykároly és Szatmár. Maniu szerint Románia azért nem mondhat le ezen városokról, mert ezek mind fontos forgalmi gócpontjai a Körös és a Szamos völgyének és szerintük román jellegű a vidékük. A legutóbbi román statisztika kénytelen volt elismerni, hogy Románia területén másfél millió magyar lakik, akikei állami hovatartozandóságuk feiől soha sem kérdeztek meg. Időjárásjelentés Várható időjárás s következő 24 órára: Keleti, délkeleti légáramlás, a hőmérséklet lassú emelkedése, helyenkint, főleg a Dunán tulon eső.