Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-01 / 73. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 március 2 hetjük a végső okot, amelyből eredtek, ma csak mosolyt fakeszt mindenki ajkán, aki csak némileg is tisztában van azzal a gyökérbeli különbséggel, amely a geometriai és a biológiai gondolkozás között szükségszerüleg fennáll. Mindazáltal — tudva az ilyen fajta fejtegetések és fejtések eredendő gyarlósógót — megpróbáljuk kitapogatni azokat a kristálytengelyeket, amelyek köré az események jegecesednek. Es iziben, bátran és szemtelenül kimondjuk a szentenciát, hogy mindaz, ami ma Franciaországban történik, a francia állam gezdasági szerkezetének avultságában leli magyarázatát. Mig a gazdasági nagyhatalmak, Amerika, Anglia, Japán, Németország, a Szovjetunió, ki előbb, ki utóbb, ki lassabban, ki gyorsabban befutották azt a pólyát, amely a kis üzemtől a nagy üzemig ivei és vezet, addig Franciaország görcsösen ragaszkodott mindmáig a kis üzem rendszeréhez, amely a középkorból maradt reá hagyatékképen és amelyet Colbert örökített meg. A futó szalagot, amely a fentemiitett gazdasági egységeket a munka ritmusába szorítja, Franciaországban megszakítja az a megrögzött individualizmus, amelyet Varró, a római geográfus, megütközéssel tapasztalt a gallokon. A francia kézműves, akinek ujjlenyomata fellelhető minden remekművön, kezdve a Nolre Dámétól a Tej Mahalig, képesnek bizonyult arra, hogy csipkét faragjon a kőből, de képtelennek bizonyult arre, hogy ő maga megkövüljön. André Siegfried találóan jegyzi meg, az angolszászt a munka eredménye izgatja, a franciát a munkaeredmény. Éi innen van az, hogy a francia gyáripar, ellentétben a többi gyáriparral, a kis üzemek laza konglomerátuma, amely természetesen háttérbe szorul és mindinkább háttérbe fog szorulni olyan iparokkal szemben, amelyek merőlegesen és vízszintesen egyba lévén kovácsolva, a termelést es a fogyasztást kényükre kedvükre uralják. Es innen van az, hogv mig Amerika, Argentína, India, Oroszország széles térségéin a mezőgazdaság, lett légyen a birlok darabokra tördelve avagy lett légyen aa állam kezén összpontosítva, a kapitalizmus törvényeinek megfelelően nagyban folyik, a francia paraszt ma sem szorítható arra, ho^y lelépjen arról a keskeny föidsávról, amelyet művelnie adatott és öszszefogjon mesgyé3 szomszédjaival ámbátor tudnia kell és tudja is, hogy — amennyiben a régi dűlőt rója — el fog vérezni az egyen lőtlen küzdelemben. Az individualizmus mint munkarendszer lehetett egykoron a gazdagság forrása, de ma, amikor az egyéni kezdeményezés számba se jöhet az összesség tehetetlen ségi momentuma ellenében, ma, amikor nem az egyesek akarata, hanem a tömeg súlya az irányadó, a lessu, de biztos öngyilkossággal egyértelmű. És Roger Nathan, akinél senki jobban nem ismeri Franciaországot, legutóbbi nyilatkozatában, amely az egész világsajtót bejárta, más kiutat nem lel és nem ajánl a kátyúból, mint azt, hogy Franciaország mennél előbb hántsa le magáról azt az elavult I burkot, amelyet a mult hagyott reá és békés forradalom utján, vedeljen át a régi bőréből egy újba. Persze ezt könnyű javasolni. De mióta világ a világ, forradalom, különösen psdlg gazdasági forradalom, békében végbe nem ment soha. És a neo-szocialisták programmja, amelyet Marcel Déat fogalmazott, immár nem ajánlja, hanem követeli a gazdasági liberalizmus azonnali felszámolását, mint amely felelős az anarchiáért. L'quidation du libéralisme économique I Nemde nem u>jy, hangzik, mint egy hadüzenet? Ón, igen, Franciaország még sokat fog hallatni magéról. Jót és rosszat egyaránt. Ug.) Olcsóbbak lesznek a távbeszélő-, távíró- és posta díjszabások április elsejétől A nagy állami közintézményeknek sorsa szorosan egybeolvad a társadalom sorsával, mert az állam belőlük él, az ő helyzetének kifejezője. A posta is épugy szenved ma a nehéz gazdasági viszo nyok miatt, mint bármely magánember és azért érthetően meglepte az egész társadalmat, hogy a posta húsvéti beköszöntőként leszállította dijainak egyes tételét. Szükségesnek tartjuk, hogy a mi közönségünket is idejében tájékoztassuk azon díjmérséklésekről, amelyek a csabai közönséget érintik. A távbeszélővel kapcsolatos dijak f. évi április hó elsejétől a következőképen módosulnak Békéscsabán. A belépési dijakban a következő változások állnak be: Főállo másokért és a telken kivül esn mellékállomásokért az eddigi 48 pengő helyett csak 8 pengőt kell ezekután fizetni. Telken kivüli második és a telken belüli minden mellékállomásokért az eddigi 25 pengő helyett csak 4 pengő lesz ezután a belépési dij. Konnektor vezetékért, egy konnektorral az eddigi 5 pengő helyptt csak 1 pengő, jelző csengőért 20 pengő helyett csak 10 penaő berendezési dijat kell ezentúl fizetni. A posta elsősorban azokat az uj jelentkezőket kapcsolja be, akik oly helyre kérnek állomást, ahol a szükséges áramkör (kábel) rendelkezésre áll. A használati dijak a távbeszélő díjszabásban ezentúl igy alakulnak: Főállomás hpvi alapdija 6 pengő, a kötelező beszélgetési dij pedig 2 Dengő 40 fillér, vagyis összesen 8 40 Pengő az összdija. Ezen díjért az előfizetők az eddigi 20 beszélgetés helyett ezentúl 30 beszélgetést folytathatnak. A 30 beszélgetést meghaladó minden helyi kezdeményezésért 12 fillér jár. í REISZ BUTORTELEP Andrássy-ut 43. Szolid minőség, L «j versenyárak, y kedvező fizetési feltételek W Az ezután berendezendő jelzőcsengőért havi 30 fiilér alapdíjat kell fizetni. Az időközi változások dijai ezentúl a következőképen alakulnak: Házon (telken) belüli 'áthelyezés dija az eddigi 10 pengő helyett 3 pengő, a telken kivüli áthelyezési dij pedig 30 pengő helyeit 5 pengőre lett leszállítva. Az állomás átírási dija 10 pengőről 2 pengőre lelt mérsékelve. Amenynyiben valaki uj előfizetőként jelentkezni óhajt, ezt Írásban kell bejelentenie a békéscsabai 1. számú postahivatalnál, ahol a szükséges felvilágosításokat a mi közönségünk számára a legnagyobb készséggel fo«ják mindenkor megadni. Az április 8 ig jelentkező uj előfizetők az április hó végén megjelenő uj távbeszélő névsorban szerepelni fognak. Változás állott be a táviródíjszabásban is. A helyi táviratok szódíját f. évi április hó elsejétől kezdődően 4 fillerben, a helyi távirat díjminimumét pedig 40 fillérben állapítja m»g a 103777/5— 1934. sz. rend. A postai díjszabások terén is kedvező dijleszállités történt, mert a posta a levelezőlapok felárát ezentúl nem fogja beszedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ingyen adja a levelezőlap anyását a közönségnek. A helyi levelezőlap "ladási ára az eddigi 7 fillérről 6 fillérre, a belföldi távolsági forgalomban használt levelezőlap ára 11-ről 10 re, a kü'földi 17 filléres levelezőlap ára 16 ra, a 21 filléres 20 fillérre, a zárt és válaszos levelezőlap ára 22 fillérről 20 fillérre csökken április elsejétőlIdőjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára: Gyenge északkeleti szél változó felhőzet, egyes helyeken ehetleg kisebb záporesők, a hőmérséklet alig változik. MOZI Egy csők és még valami Eggert Márta filmje egy újságíró és egy dollárhercegnő szerelmi kalandja, amely a világszálló halljában kezdődik s a burleszk hatását súroló kacagtatóan komikus helyzeteken keresztül, természetesen hapyenddel fejeződik be. Csabai piaci árak Buza 9.00-9.30 Tengeri 6.70-7.20 Defekt tengeri 5.—5.50 Zab 7- 7.20 i Árpa 7-7.20 Tökmag 24.00-25.00 Mák 32.00-33.00 Rozs 4.00—