Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-01 / 73. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 március 2 hetjük a végső okot, amelyből eredtek, ma csak mosolyt fakeszt mindenki ajkán, aki csak némileg is tisztában van azzal a gyökér­beli különbséggel, amely a geo­metriai és a biológiai gondolkozás között szükségszerüleg fennáll. Mindazáltal — tudva az ilyen fajta fejtegetések és fejtések ere­dendő gyarlósógót — megpróbál­juk kitapogatni azokat a kristály­tengelyeket, amelyek köré az ese­mények jegecesednek. Es iziben, bátran és szemtelenül kimondjuk a szentenciát, hogy mindaz, ami ma Franciaországban történik, a francia állam gezdasági szerkeze­tének avultságában leli magyará­zatát. Mig a gazdasági nagyhatalmak, Amerika, Anglia, Japán, Német­ország, a Szovjetunió, ki előbb, ki utóbb, ki lassabban, ki gyor­sabban befutották azt a pólyát, amely a kis üzemtől a nagy üze­mig ivei és vezet, addig Francia­ország görcsösen ragaszkodott mindmáig a kis üzem rendszeré­hez, amely a középkorból maradt reá hagyatékképen és amelyet Colbert örökített meg. A futó sza­lagot, amely a fentemiitett gazda­sági egységeket a munka ritmusá­ba szorítja, Franciaországban meg­szakítja az a megrögzött indivi­dualizmus, amelyet Varró, a római geográfus, megütközéssel tapasz­talt a gallokon. A francia kézmű­ves, akinek ujjlenyomata fellelhető minden remekművön, kezdve a Nolre Dámétól a Tej Mahalig, ké­pesnek bizonyult arra, hogy csip­két faragjon a kőből, de képtelen­nek bizonyult arre, hogy ő maga megkövüljön. André Siegfried találóan jegyzi meg, az angolszászt a munka eredménye izgatja, a franciát a munkaeredmény. Éi innen van az, hogy a francia gyáripar, ellentétben a többi gyár­iparral, a kis üzemek laza kong­lomerátuma, amely természetesen háttérbe szorul és mindinkább háttérbe fog szorulni olyan ipa­rokkal szemben, amelyek merőle­gesen és vízszintesen egyba lévén kovácsolva, a termelést es a fogyasz­tást kényükre kedvükre uralják. Es innen van az, hogv mig Ame­rika, Argentína, India, Oroszország széles térségéin a mezőgazdaság, lett légyen a birlok darabokra tör­delve avagy lett légyen aa állam kezén összpontosítva, a kapitaliz­mus törvényeinek megfelelően nagyban folyik, a francia paraszt ma sem szorítható arra, ho^y le­lépjen arról a keskeny föidsávról, amelyet művelnie adatott és ösz­szefogjon mesgyé3 szomszédjaival ámbátor tudnia kell és tudja is, hogy — amennyiben a régi dűlőt rója — el fog vérezni az egyen lőtlen küzdelemben. Az individualizmus mint mun­karendszer lehetett egykoron a gazdagság forrása, de ma, amikor az egyéni kezdeményezés számba se jöhet az összesség tehetetlen ségi momentuma ellenében, ma, amikor nem az egyesek akarata, hanem a tömeg súlya az irányadó, a lessu, de biztos öngyilkossággal egyértelmű. És Roger Nathan, aki­nél senki jobban nem ismeri Fran­ciaországot, legutóbbi nyilatkoza­tában, amely az egész világsajtót bejárta, más kiutat nem lel és nem ajánl a kátyúból, mint azt, hogy Franciaország mennél előbb hántsa le magáról azt az elavult I burkot, amelyet a mult hagyott reá és békés forradalom utján, vedeljen át a régi bőréből egy újba. Persze ezt könnyű javasolni. De mióta világ a világ, forradalom, különösen psdlg gazdasági forra­dalom, békében végbe nem ment soha. És a neo-szocialisták programmja, amelyet Marcel Déat fogalmazott, immár nem ajánlja, hanem követeli a gazdasági libe­ralizmus azonnali felszámolását, mint amely felelős az anarchiáért. L'quidation du libéralisme écono­mique I Nemde nem u>jy, hangzik, mint egy hadüzenet? Ón, igen, Franciaország még sokat fog hal­latni magéról. Jót és rosszat egy­aránt. Ug.) Olcsóbbak lesznek a távbeszélő-, távíró- és posta díjszabások április elsejétől A nagy állami közintézmények­nek sorsa szorosan egybeolvad a társadalom sorsával, mert az állam belőlük él, az ő helyzetének ki­fejezője. A posta is épugy szen­ved ma a nehéz gazdasági viszo nyok miatt, mint bármely magán­ember és azért érthetően meglepte az egész társadalmat, hogy a posta húsvéti beköszöntőként le­szállította dijainak egyes tételét. Szükségesnek tartjuk, hogy a mi közönségünket is idejében tá­jékoztassuk azon díjmérséklések­ről, amelyek a csabai közönséget érintik. A távbeszélővel kapcsola­tos dijak f. évi április hó elsejétől a következőképen módosulnak Bé­késcsabán. A belépési dijakban a követke­ző változások állnak be: Főállo másokért és a telken kivül esn mellékállomásokért az eddigi 48 pengő helyett csak 8 pengőt kell ezekután fizetni. Telken kivüli má­sodik és a telken belüli minden mellékállomásokért az eddigi 25 pengő helyett csak 4 pengő lesz ezután a belépési dij. Konnektor vezetékért, egy kon­nektorral az eddigi 5 pengő helyptt csak 1 pengő, jelző csengőért 20 pengő helyett csak 10 penaő be­rendezési dijat kell ezentúl fizetni. A posta elsősorban azokat az uj jelentkezőket kapcsolja be, akik oly helyre kérnek állomást, ahol a szükséges áramkör (kábel) ren­delkezésre áll. A használati dijak a távbeszélő díjszabásban ezentúl igy alakulnak: Főállomás hpvi alapdija 6 pengő, a kötelező beszélgetési dij pedig 2 Dengő 40 fillér, vagyis összesen 8 40 Pengő az összdija. Ezen díj­ért az előfizetők az eddigi 20 be­szélgetés helyett ezentúl 30 be­szélgetést folytathatnak. A 30 be­szélgetést meghaladó minden he­lyi kezdeményezésért 12 fillér jár. í REISZ BUTORTELEP Andrássy-ut 43. Szolid minőség, L «j versenyárak, y kedvező fizetési feltételek W Az ezután berendezendő jelző­csengőért havi 30 fiilér alapdíjat kell fizetni. Az időközi változások dijai ezentúl a következőképen alakul­nak: Házon (telken) belüli 'áthe­lyezés dija az eddigi 10 pengő helyett 3 pengő, a telken kivüli áthelyezési dij pedig 30 pengő helyeit 5 pengőre lett leszállítva. Az állomás átírási dija 10 pengőről 2 pengőre lelt mérsékelve. Ameny­nyiben valaki uj előfizetőként je­lentkezni óhajt, ezt Írásban kell bejelentenie a békéscsabai 1. szá­mú postahivatalnál, ahol a szük­séges felvilágosításokat a mi kö­zönségünk számára a legnagyobb készséggel fo«ják mindenkor meg­adni. Az április 8 ig jelentkező uj előfizetők az április hó végén meg­jelenő uj távbeszélő névsorban szerepelni fognak. Változás állott be a táviródíj­szabásban is. A helyi táviratok szódíját f. évi április hó elsejétől kezdődően 4 fillerben, a helyi táv­irat díjminimumét pedig 40 fillér­ben állapítja m»g a 103777/5— 1934. sz. rend. A postai díjszabá­sok terén is kedvező dijleszállités történt, mert a posta a levelező­lapok felárát ezentúl nem fogja beszedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ingyen adja a leve­lezőlap anyását a közönségnek. A helyi levelezőlap "ladási ára az eddigi 7 fillérről 6 fillérre, a bel­földi távolsági forgalomban hasz­nált levelezőlap ára 11-ről 10 re, a kü'földi 17 filléres levelezőlap ára 16 ra, a 21 filléres 20 fillérre, a zárt és válaszos levelezőlap ára 22 fillérről 20 fillérre csökken áp­rilis elsejétől­Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára: Gyenge északkeleti szél változó felhőzet, egyes helyeken ehetleg kisebb záporesők, a hőmérséklet alig változik. MOZI Egy csők és még valami Eggert Márta filmje egy újságíró és egy dollárhercegnő szerelmi ka­landja, amely a világszálló halljában kezdődik s a burleszk hatását sú­roló kacagtatóan komikus helyzete­ken keresztül, természetesen hapy­enddel fejeződik be. Csabai piaci árak Buza 9.00-9.30 Tengeri 6.70-7.20 Defekt tengeri 5.—5.50 Zab 7- 7.20 i Árpa 7-7.20 Tökmag 24.00-25.00 Mák 32.00-33.00 Rozs 4.00—

Next

/
Oldalképek
Tartalom