Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-01 / 73. szám

1934 április l Vasárnap 61. évfolyam 73. szám ESMEGYEI POLITIKAI NAPIUP Előfizetési dcjak s Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. PéSdényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz Jőxsef Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. A felépitett templom Jézus tudta, hogy halállal fenyegetik az életét. Az ellenségei is tudták, hogy mely oldalon támadjanak megsemmisítés lehetőségével reá. Jézus magát éleinek jelentelte ki. Nem esek ebban az értelemben, hogy neki étate van itt ebben a jelenvaló világban és nem is ugy, hogy ilyen életet képes biztcsi'.eni azoknak, akik benne hisznek, hanprn abban az értelemben, hogy Ő örökélet és hogy „aki őbenne hisz, ha meghal is él az." Az állítások között, emik elhangzottak ezen a világon, a legmerészebb, legcsudálatosabb az az állítás, amelyik a halál feletti győzelmet foglalja magában. A halál olyan rettentően végérvényesnek látszik, olyan ké/le hetetlenül zéró fekete pont, hogy a háta mögé nem mer deritő sugárt küldeni a remény. „Meghalt." Ez a kijelentés olyan végnek látszik, ami ulán nincs életkövetkezés. A legnagyobb átka bűneiért ez a reménytelenség volt az embernek. Aki a reménytelenségnek ezt a teslbe-lélekbe belevágó láncét le tudja venni a félelem rabgondolatáról, az csakugyan „megváltó", csakugyan „szabadító". Jézus küldetése ez a szabadítás volt. Ellenségei ezt az életprogramot akarták derékbatörni azzal, hogy megölik s a halál fe kete diadalát kikiáltják összeomlott porsátora fölött. Jézus előre megjósolta vereségüket. Megmondta félreértést kizáró egyszerű, világos szavakkal is, hogy feltámad, megmondta ragyogó képhasonlatéval is: „rontsátok le a templomot s én harmadnapra felépítem azt". É3 ugy is történt. Aki másoknak romolhatatlan életet igért, annak először a maga példáján kellett megmutatni igazát. Feltámadott testben, felépítette a templomot s eztán felszállt vele az örökkévalóságba. Nem pusztán szónoki figuraképen használta Jézus a templom szót a testre, az élővalóságra. Az erények tisztaságában fehérlő testeket, a Szent Lélekkel gazdag életteljességet méltán tartotta templomnak. A templom is Istennek szentelt sátor. Ilyen az ember porsátora is, ha benne többé nem az ó-ember él, hanem él benne Jézus Szent Lélekkel egységben. A lerontott templom romjaiból felépitett templom szabadság helye. Benne — ha csakugyan templom — az Istennek lelke él. Ahol pedig az „Urnák lelke, ott a szabadság." Isten képére és hasonlatosságára !eremtett ember, ha minden máskor elfelejtené is: húsvétkor az élő Isten igazságának a szív közepébe éles tőrként behatoló jelentőségével érezze meg, hogy „szebadsegra van te remtve:" szabadságra van elhíve. A legnagyobb szabadítás ez élet győzelme volt a halál felett. A iegsugérzóbb szabadság a világ progremjának győzelmi himnusza ez engyal méltatlankodó kérdése: „mit keresitek a holtak közt az élőt ?" Az Isten számára felépitett templomban nem lakozhatik szolgaság. Mert a szolgaság mecszentségtelenit minden templomot: mert a szolgaság istenkáromlás. A szolgaság vagy a magunk kezéből kivesztegetése, vagy a má sok kezéből kiragadása annak az ajándéknak, amellyel Isten a maga képét és hasonlatosságét adtn reánk. Az Isten lényegiben alkotó vonós a szabadság. Ezzel az is teni tulajdonsággal felruházva tet te az embert különbbé az álla toknál. Ezzel tette felelőssé cse lekedetiért: ezzel tette lehetővé, hogy közvetlenül járuljon Isten szine elé. Az ember számadáséban a jutalom és büntetés e szabadság törvénye alapján indokolt. Aki az emberben, az ember egyéni életében, közszolgálatéban, társadalomban, az államban megköíi és megöli a szabadság ieikét, az az Isten ellen emelte fel szentségtörő kezét s azt megítéli, megveri az Isten, hogy valamiképen ne láttassék 0 ellene sikeresen tuaakodni. A szabadság leikének megoltása, az élet szentsége elleni merénylet s a H?ródesek akármilyen farizeizmus szövevényével veszik magukat körül, véres kezük átka megtetszik az elnyomorodott életen. A világ mostani élete egy nagy lerontott templom, amelynek romjain az „uj igazságok" mámora tombol. Emez igazságok Akánjai trónra ülnek s imádtaljék magukat a „nem embernek szava ez" herodesi dicsőítésekkel, Az örök igazságok kincsesháza azonban megmerad a fellegek fölött. A kincses házban örök fénnyel ragyog a legmélyebb tüzü diadém : a szabadság lelke, a szabadság törvénye, az isteni lényeg alkatrésze, az emberi méltóság tartalma, minden szépnek, jónak, tökéletesnek ígérete, a jövő valósága. A fellegek feletti kincses ház vetülete itt a földön a felépitett templom, amelynek építésével nem hiába fáradozunk mi az épilők: mert velünk együtt „az Ur épili a házat." Dr. Baltazár Dezső Dr. Bud János lett a Magyar Belhajózási Egyesület elnöke A Mfgyar Belhajózási Egyesület alakuló közgyűlését megtartották Bude pesten. Az egyesület elnöke dr. Bud János lett. Az egyesület igazgatóságában és választ mányáben pedig az országnak úgyszólván valamenyi, a hajózási kérdések iránt érdeklődő, vagy azzal kapcsolatban álló vezérférfia helyet foglal, közöttük Korossy György főispán és Márky Barna alispán is. nituiyaucu pcuig OÍ ulotaguun A francia zavar Mint a bugó csiga, ha a pergető ostor lanyhul, Franciaország szédülten támolyog. Megtörtént vele az, amire ezeréves történeténetében példa nem volt. Az a ..ép, amelyet Cavour némi irigységgel a józanság kövületének csúfolt, a békekötéskor ellökte hóna alól a valóság mankóját és olyan álmokból, olyen feltevésekből, olyan Ígéretekből vetette meg a feje alját, amelyekről eleve megmondhatla bárki, hogy rajtuk nyugodt alvás nem esik. Igaz, sok minden játszott közre ahhoz, hogy a diadalmi mámor el ne szálljon és akkor is tovább zsongjon, amiker a béke rég elposhasztotla ezt az italt, amelyet a háború erjesztett. A gazdasági fellendülés, amelynek arányaihoz foghatót a világtörténelem esek ritkán ösmert, a könnyű verseny a pipcokon, amelyek az ürességtől tátongva mohón szitték fel az é'ut, a roppant arany tömeg, amely ijedtében a Banque de Francé pincéibe bujt: mindez csak élesztette a hiu ábrándokat és fokozta a görcsös reményeket. De — honnan, honnan nem — felszél kerekedett és derékba kapta a aranygályát. Jöttek egymás után a csapások. Anglia, amely Wilscn sugallatára már a békekötéskor kereken megtagadta a viszontbiztosítási szerződés aláírását és a győzelem bérét, a Rajna balpartját elütötte Franciaország kezéről, mint az elszabadult bója a rögzítő láncról, leszakadt Európáról és a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy a porkoláb szerepét játssza abban a börtönben, amelyet Clemenceau tornyofcitolt magasra. Nagyot ütött a laton az is, hogy Amerika — Borah szenátor szavaival élve — csak egyet vár és remél: Mikor szakad cafatokra a versaillesi kényszerzubbony. Még azok a pillérek is meginogtak, amelyek a legerősebbeknek ígérkeztek és azok a hevederek is meglazultak, amelyek évszázadokkal decolni látszottak. Lengyelország kibontakozott a francia ölelésből, még pedig Olyan hirtelenül és olyan sunyin, hogy a Quai d' Orsay mindmáig nem ocsúdott fel megrökönyödéséből a a hűtlen elhagyás felett. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, szóval a leghűbb csatlósok tanultak Giolittitól és megismételték azt a hirhedt extra-tourl, amely Algeiras idején az ellenségnek feltárta Németország és az osztrák— magyar birodalom véknyát. Az orosz—francia és a francia—olasz berátság sebtében való kiépitésa ugyan az avatatlan szemek előtt betakarta a rést, amely rendszeresen támadt, de nem volt képes helyreállítani a megbillent biztonságérzetet és főleg nem volt képes elkendőzni azt a megismerést, hogy a szövetségesek hűsége és kitartása nem egyéb lidércfénynéí, amely ingoványra csal és pusztulásba visz. Ám a francia erő ezeket a bárányfelhőket, mint a gyermekláncfű pihéit, játszi szerrel lefújta volna az égről, ha a gazasági válság nem sodor olyan péragomolyagokat nyomukba, aminőkkel megbirkózni holmi rozsdás viharágyuk segítségével nem lehet. Tizedére csökkent a kivitel, de háromszorosával emeldelt a munkanélküliség. És a piacok egyre fogynak, egyre szűkülnek, mert a frank nem birja a higiiolt font és a még jobban hígított dollár irtó versenyét akkor, amikor az államháztartási hiány milliárdokra rug. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság fenyegető csődje elől bomlottan bújik a föld alá a tőke és a frank, amelynek értékállandóságát pedig tizenöt milliárd pengő értékű arany halmaz őrzi, inog a magaslaton, ahová Poincare helyezte. Az elégedetlenség egyre nő, csak egyre nő országszerte. Az egyik kormány a másik ulán hányja a cigánykereket. Az Action Francoise nyíltan lázadásra uízit. A tüzkeresztesek Ligája polgárháborút hirdet. A Hadviseltek Szövetsége tevékeny részt követel a nemzet életének irányításéban, egyelőre az alkotmányosság határain belül. Es amerre a szem lát, mindenütt kisért a diktatúra réme. És most vessük fel a kérdést: mi itt ebben a gubancban az ok és mi az okozat, mi a tünet és mi a betegség? Hol a kútfő, amelyből a nyirok szivárog? Nincs olyan balga ember, aki elhinné, hogy történeti folyamatokat. amelyek pillanatról-pillanatra, mint az integrál modulusa szünlenül változnak, nőnek és apadnak, egy kiinduló pontra vissza lehessen vezetni és Taine rögeszméje, hogy az események lajtorján hátra felé haladva meglel-