Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-09 / 55. szám

ÖEKESMEGVEI K0ZL0NV 2 fl Békéscsaba-Erzsébeíhelyi Iparos Oluasákör közgyűlése Az Erzsébethelyi Iparos Olvasókör az elmúlt héten tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését. Az elnöki beszémoló elhangzása után a pénztári, könyvtári és gondnoki jelentések hangzottak el, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt a tisztikarnak megadta. Ezután került sor a tisztikar megválasztására. Az ui tisziikar tagjait egyhangú lelkesedéssel választották meg. Elnök Pallér István, ügvv. elnök Miklós Gyula, alelnökök Paróczay János, Malatyinszku András, Malatyinszky János, Zsarnóczai Károly, ügyész dr. Bazsó Imre, főtitkár Breznay Zoltán., pénztáros Marik János, jegyző Éberl József, könyvtáros Csuvarszky Gjörgy, gondnok Zsarnóczai Károly, zászlótartó Leszkó Mihály. Pénztári ellenőrök Ribár János, Tóth E'ek, számvizsgálók Andrej Mihály, Paróczay Géza. Választmányi tagok : Szóvszki György, Csuvarszki Pál, Töröcsik József, Maiinger József, Dumuca György, Gregorits Géza, Kesjár Mátyás, Miklós Tamás. Választmányi póttagok: Bobcsek István, Gajdács Sámuel. Szemfényvesztésért elitélték a sashalmi „delejes asszonyt* A mult év őszén több napot töltött Szegeden Wunderlich Péterné, a pashalmi delejes asszony. A Tisza Lajos-körút egyik házában nyitott „rendelőt" és ott fogadta a közönséget. Wunderlichné ellen szegedi szereplése miatt eljárások indultak. Elsősorban is a közigazgatási hatóságok jártak el ellene, mert a masszírozásra nem kepott engedélyt. Akkor a kihágási bíróság 40 pengőre ítélte. Feljelentést tettek ellene az ügyészségen és mert működését szemfényvesztésnek mondották, igy az eljárás is megindult ellene. Az ügyészség nemrégiben lett indítványt a járásbíróságnak. Dr. Szalay Zoltán járásbiró ked* den büntetőparancsot bocsájtott ki Wunderlich Péterné ellen és ebben szemfényvesztés által elkö vetett kihágás miatt 20 pengőre Ítélte. Wunderlichnénak jogában áll fellebbezni. Kilenc iparág kéri a numerus clausust Nincs talán kérdés a közéletben, amely az ipari köröket jobban érdekelné most, mint az ipari numerus claueus ügye. A lenoiajgyárakra vonatkozó rendelke zés e tervnek első alkalmazása a magyar iparpolitikában és ennek nyomán most ujabb iparágakra való kiterjesztéséről van szó. Az illetékes tényezőknél már eddig kilenc különböző iparágnak a zártszám elrendelése ügyében előterjesztett kérése fekszik, ezek az iparok saját hatáskörükben jutottak az erre vonatkozó egyöntetű megállapodáshoz. Jellemző azonban, hogy csupa kisebbjelentőségü iparágról van szó, a nagyipar és a nehézipar nem szerepel még részletágazaiaiban sem közöttük. A zártszámot kérő iparágak közül a legfontosabbak a kefeipar, a keményítőipar, a festékipar egyes ágazatai, igy az ólomfehérgyártás, a kőbányaipar. a kátrány fedőlemezipar, a nyomdaipar egyes ágazatai. Ezek a kérések az ipartanács elé kerülnek, majd miniszteri állásfoglalás után, amennyiben az kedvező, a 33 ás bizottság utján kerülnek megvalósításra. Az ipari zártszám ügye tehát most már nemcsak elvi viták megindulását kezdeményezi, hanem a gyakorlati életben is egyre szélesebb körre terjeszkedik és valósul meg. Igen érdekes azonban, hogy ezen elv hivei közül az utóbbi időben igen sokan vonultak vissza, mert a gyakorlatban való megüem aktuális Bécsből jelentik, hogy az osztrák és magyar legitimista párt vezérférfiai tanácskozásra ültek öszsze az osztrák fővárosba. A tanácskozáson természetesen a restaurációról elterjedt hírekkel és a Habsburg-család Ausztriába való visszatérésével foglalkoztak. Azértekezletmegállapitotta, hogy valósiiáa a bonyolult és nagyiparokban sok veszéllyel és érdekell^nléltel is jár. Éppen erre való tekintettel a most folyó üívek kísérleteknek tekinthetők, amelyeknek gyakorlati eredményeit azután alkalmazhatják az elkövetkező fontosabb iparok zárttá nyilvánításánál. Az ipari zárlszán kérdésével kapcsolatban különben i^eri érdekes mozgalom keletkezett ujabban a kisipar egyes ágazatainak zárttá nyilvánítására. Egyesek ugyanis szükségesnek vélték, hogy a nehéz kereseti lehetőségek miatt legalább néhány iparágban az ujabb engedélyek, illetve iparigazolványok kiadását szüneteltessék és ennek a véleményüknek hangot is adtak. Mértékadó kisipari körök azonban erőteljesen állást foglaltak e tervvel szemben. a restauráció a restauráció most nem időszerű. A Habsburg-családnak Ausztriába való visszatérésével kapcsolatban örömmel állapították meg az egybegyűltek, ho?y Európa közhangulata egyáltalán nem ellenzi Oltóék viaszatérését. 1934 március 9 Rágalmazás miatt eljárás indult egy csabai iparos ellen Píuhár Mihály lakatosmester — akit nemrégiben a magyar nemzet megbecsülése elleni vétségben mondottak ki bűnösnek — és a békéscsabai mértékhitelesilő hivatal között valami nézeteltérés támadt, amelynek következtében PJuhár a mult év február 7-én panaszt küldött az Orsz. Mértékügyi Intézethez, amelyben azt panaszolta, hogy a békéscsabai mértékhilelesilő hivatal személyzete közül valaki a mértékhitelesítő feleknek mértékjavitó iparosokat ajánl. Piuhárt a mértékhitelesítő hivatal kontárkodásért is feljelentette, mert az iparát beadva, állítólag méríékhitelesitéseket vállalt és végzett. Piuhárt ezért meg is büntették 10 pengőre, mire egy nyilatkozatot irt alá, amelyben kijelentette, hogy amennyiben a hivatal megfizeti helyette a 10 pengő!, akkor a mértékhitelesítő ellen bizonyítékait nem terjeszti elő. A levél midit rágalmazásért, a nyilatkozatért pedig zsarolás cimén indult eljárás. Az ügyben az Unghváry tanécs előtt volt meg a főtárgyalás, melyen Pluhár a valódiság bizonyítására már előbb tett indítványét megismételte. Az indítványnak a biróság helyt adott és három csabai lakos kihallgatását rendelte el és ugyanakkor kihallgatják a hivatal akkori lisztviselőjét, Tiizovszki Dezső mértékhitelesítőt is. A tanács ezután a tárgyalást elnapolta. Leleményes románok Mi nem panaszkodhatunk. Hála a finárcísenik körültekintő gondoskodásának, rácunk is van elég a különféle adónemekből. Románia azonban még ezen a téren is tul eker tenni rajtunk. Nekik nem elég a jövedelemadó, kereseti adó, fényűzési adó, forgalmiadó, nagyadó, kisadó, meg a jó Ég tudná felsorolni, ho^y hányféle adó. A románoknak szükségük van egy teljesen speciális uj adóra. Addig törték a fejüket, mig rájöttek arra, hogy be kell vezetni a látványossági adót. Egész Európában, sőt még a grotes?.kségéről ismert Amerikában sincs hasonló adó. Ezek utón Romániában ha valaki moziba megy, a belépőjegy után 10 százalék látványossági adót fizet. Da nemcsak a mozikban fogják a lótvényossági adót szedni. Ha eljön a kikelet és felmelegszik az idő, "tnegnyilnak a strandok. A strandra járóktól szintén szigorúan beszedik a látványossági adót. E'ismerjük, leleményesség terén Románia az elsők közé küzdötte fel magát. És mi, akik a legkisebb irigység nélkül hajtjuk meg előttük az elismerés zászlaját, csupán azt szeretnénk tudni, hogyan kárpótolják azokat, akik elmennek a strandra, megfizetik a látványossági adót és semmi látványosságban sem lesz részük ? (—) Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : Mérsékelt északi szél, erősebb éjjeli lehűlés, a nappali hőmérséklet lényeges változása nélkül, délen valószínűleg lesznek még esők. „A csehek félnek a jövőtől" London: A Morring Post külön levelezője „A csehek félnek a jö vőtől" cim alatt jelenti Prágából: Egyetlen európai fővárosban sem beszélnek oly sokat és nagy izgalommal a legutóbbi eseményekről, mint Prágában. A cseh hivatalos diplomáciától kezdve a kávéházi politikusokig aggasztó figyelemmel beszélnek a különböző forradalmi mozgalmakról s azok Csehországra gyakorolható hatáséról. Csehországnak nincs tengerpartja, határai 5 országot érintenek, lakossága oly vegyes, hogy a törvényeket 5 nyelven kell közzé tenni. Ez a körülmény eléggé indoka a csehek érzékenységének, a legcsekélyebb középeurópai megmozdulással szemben. A csehek, akik alig 15 évig élvezhették a függetlenséget, olyan fejleményeket látnak Európában, amely kezd hasonlítani a háború előtti állapotokhoz. Csehország, a páriskörnyéki békék gyermeke lévén, természetesen szívósan ellenzi azoknak a békeszerződéseknek a módosítását, amelynek megszületését köszönhette és 15 éven át tapintalatosan kerülte azoknak az országoknak a barátságét, amelyeknek ueyancsak okuk van a kerületi stütusquohoz ragaszkodni. Franciaország, Lengyelország, Románia és Szerbia barátságával bátorítva elég nyugodt marad a német törekvések és a magvar békeköveteléaek közepette. Ez a nyugalom az elmúlt hónapban eltűnt. A német—lengyel szerződés megfosztotta Csehországot a lengyol támogatás reményétől, ha Németországgal vitába keveredik, mert a két ország megállapodott abban, hogy még a lengyel folyosó miatt sem viv háborút, de még kevésbé háborúskodik Csehország miatt. Még ennél is inkább aggasztanak az osztrák események. Az Ausztriában befolyásos szociáldemokrata párt összeomlása után a magyar—osztrák gazdasági együttműködés vőrható. A csehek meg vannak győződve, hogy ez odavezet, hogy az osztrákok és magyarok vissza akarják állítani az egykori birodalom elveszített nagyértékű területeit. A tót földön nagy magyar kisebbség él és a buzgó hazafiak sohasem fogják elfelejteni, hogy Pozsony valaha Magyarország fővárosa volt. A csehek jól tudják, hogy a tót föld elvesztése a köztársaság összeomlását jelentené. Német horogkeresztesek Hollandiába mentek tüntetni Amsterdam: Egész Hollandiéban mélységes megdöbbenést és megbotránkozást keltett az a hir, hogy többszáz főből álló német horogkeresztes csa' pat átlépte a holland határt s az egyik határmenti faluba bevonult. A szóbanforgó községben ugyanis éppen a szociáldemokraták tartolták gyűlésüket s a német horogkeresztesek ez ellen a gyűlés ellen tüntettek. Röpcédulákat szór'ak szét, melyben ócsárolták a szociáldemokráciát s Hitl»rt éltették. A tüntetés végeztével a német horogkeresztesek katonás r jndben elhagyták Hollandiát. A holland kormány az eseten felháborodva interveniált a berlini kormánynál, hogy szüntessék meg az ilyen határátlépéseket, ha kell, erélyes eszközökkel is, mert félő, hogy ezek véres összetűzéseket idéznek elő.