Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-17 / 61. szám

1934 március 17 Szombat 61. évfolyam 60. szám TEIEO Előfizetési dijak• Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. g Cr. Példényonkint- 10 fillér POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Főszerkesztő: Reísz József L Hirdetések díjszabás Serint. * I (S) Európa politikai körei Róméia figyelnek, ahol Gömbös magyar miniszterelnök és Dollfuss oszlrák kancellár a Duce vendégeiként nagyfontosságú tanácskozásokat folytatnak. A tanácskozó sok tárgya a két dunai állam gazdasági kérdéseinek olasz viszonylatban való rendezése s ezzel a középeurópai béke és gazdasági fejlődés megszilárditésa. A békeszerződések aléirása óta eltelt esztendők bebizonyitotték, hogy a Dunamedencében nemcsak hogy egyensúlyi helyzetet nem teremtettek a nagyhatalmak akaratéból létrejött békeszerződések, hanem egyenesen oly politikai s gazdasági nyugtalanság központjává tették, amelyet minden igazán a békére törekvő hatalom megszüntetni óhajt. A római tanácskozások nyilván két döntő fontosságú kérdéskörül forognak. Az egyik Ausztria megerősítése, illetőleg annak a veszélynek az elhárítása, amelyet az Anschluss esetleges megvalósulása jelentene. Mussolini elgondolása szerint Ausztria függetlenségének biztosításával egy időben gazdaságilag is meg kell erősíteni Ausztriát, mert a politikai és gazdasági függetlensége birtokában levő Ausztria az egyedüli biztosíték az Anschluss-törekvések ellen. Sem Olaszországnak, sem Franciaországnak nem érdeke az Anschluss s a most folyó tárgyaiésok eredményessége szempontjából a két latin nagyhatalom e ponton való érdekközössége nagy jelentőséggel bir. Magyarázza azt a tényt, hogy Franciaország közvéleménye meglehetős rokonszenvvel kiséri figyelemmel a római tárgyalásokat, bár viszont az is letagadhatatlan, hogy ha Franciaországnak nem is érdeke az Anschluss, a kisantant viszont nem nézi jó szemmel Magyarország és Auszlria szorosabb együttműködését Olaszország jóindulatú támogatása mellett. Az érdekek és érdekellentétek szövevényének hálójából emeli ki a problémát az olasz elgondolás. De nem szabad azt gondolnunk, hogy Rómában valami olyen eredménnyel fogják elhagyni a tárgyaló asztalokat az érdekelt felek, amely egyik napról a másikra megváltoztatja Középeurópa politikai arculatét. A tárgyalások, ha természetszerűleg bizonyos politikumot nem is nélkülöznek, mégis elsősorban gazdaságiak s igy érthetőleg nincs komoly ok arra a feltevésre, hogy a három ország képviselői a Balkán-paktumhoz, vagy a kisantantszerződésekhez hasonló megállapodásokat fognak aláírni. A tények mérlegelése és figyelembevétele nem jelenti azonban azt, hogy a Duce ne igyekeznék a lehetőségek adta keretek között megvalósítani mésik célját is: Magyarország megerősítését. Az olasz külpolitika természetes törekvése az, hogy enyhítsen a Magyarországra nehezedő kisantantnyoméson s elősegítse, hogy a Középduna völgyében Magyarországot oly számottevő állammá tegye, amely komoly ellensúlyt jelent a kisfcntant-államok hatalmi tultengésével szemben. Amint azonban már előbb is rámulallufik, a római tanácskozások elgondolása tiszta és világos. Kétségtelen, hogy ugy Gömbös Gyula miniszterelnökünket, mint Dolifuss kancellárt a tisztelet és szeretet legnyilvánvalóbb jeleivel fogaalák Rómában. Ez annyit jelent, hogy minden megtörténik, ami esek Olaszországon fordul meg. Viszont mindennel számolni kell, arri más hatalmak érdekkörét érinti, vagy ami més hatalmak allésfcglalésán múlik. Reméljük, hogy ez a római látogatás szerve sen illeszkedik bele abba a pionir-munkéba, amely egyedül hozhatja meg a kitartás és SZÍVÓS erőfeszítés uljén, a politikailag és gazdaságilag jelentős eredményeket. Európa mai polilikai és gazdasőgi állapota valószinutleqné teszi, hogy egyik napról a másikra ledőlhessenek rendszerek, amelyeket, esztendők szivés munkája alkotott meg. Az esztendőkön át ügyességgel, ravaszsággal, sőt bizony sokszer erőszakkal megalkotott építmények lerombolása nem kevesebb ügyességet, leleményt és kitartást követel meg, mint létrehozásuk. Magyarország népének bele kell törődnie abba a tudatba, hogy nagy céljaink elérésére csak egy módszer áll rendelkezésünkre: a türelem és a politikai ügyesség módszere. Ujabb és ujabb látogatások és nemzetközi tárgyalások apró részleteredményeiből tevőd hetik csak össze az az erő, amely egyszer mégiscsak az egészen közeli lehetőségek körébe fogja hozni céljaink csúcspontját: a trianoni békeszérződés igazságos megváltoztatását. „Amaifiafalságnemlemondva henyélni,hanemhecsülefesen dolgozni akar" Békéscsaba város közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte meg 1848 március idusát {A Közlöny eredeti tudósítása.) 1848 rrárcius 15-ének emlékét negy lelkesedéssel, impozáns keretek között ünnepelte meg Békéscsaba város közönsége. Délelőtt az összes templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak s délelőtt rendezték meg az iskolák is az ünnepségeket. Délután 4 érakor a város közönsége a Kosssuth-szoborhoz zarándokolt, hogy lerójja hazafias kötelezettségét. Az ünnepség fényét nagyban emelte, hogy azon megjelent dr. Bud János körünkben tartózkodó országgyűlési képviselőnk is. Mint mindig, most is a város egész társadalma kint volt a Kossuth-szobcrnél. Jánossy Gyula polgármesterrel az élén jelen voltak a város főtisztviselői, mokcsai Mokcsay Dezső ezredes, a Bethlen Gábor 10. honvédgyalogezred ezredparancsnoka, a honvédség tisztikaréval, Rell Lajos dr. reálgimnáziumi igazgató, a TESz, a Revíziós Liga és a Nemzeti Egység Pártja helyi csoportjainak elnöke, jelen voltak a frontharcosok, a vitézek, az összes társadalmi egyesületek, valamint az iskolák is. A Hiszekegy eléneklésével kezdődött meg ez ünnepség, melyet Lukoviczhy karnsgy dirigálása mellett az egyesitett dalárdák adtak elő, Pepó Emil szavalata után lépett ez emelvényre Nattán István ok leveies gépészmérnök, az ünnepi szonok. — Ünnepelni jötlünk össze — kezdte el beszédét Nattán István — hogy mint minden esztendőben, ismét megünnepeljük 1848 március 15-ikét, mely követendő például ragyog felénk. Arról beszélt az ünnepi szónok, hogy ha végigpillantunk az európai nemzetek történelmén, akkor azt látjuk, hogy a nagy megmozdulásoknak mindenütt a fiatalság volt a megindítója és a zászlóvivője. — Ez azért van — mondotta — mert az ifjúság helyzete sohasem volt rózsás. Élénk színekkel ecsetelte ez ünnepi szónok a mai ifjúság példátlan szomeru helyzetét, hangsúlyozva, hogy a mai fiatalság még a száraz kenyeret sem képes megkeresni. — Nyomorúságos a helyzetünk — kiáltott fel Nattán István —de nekünk mégis meg kell mutatnunk, hogy méltóak leszünk a márciusi ifjakhoz. — Mi helyet kérünk, helyet kö vetelünk magunknak a magyar életben, mert a mai fiatalság nem lemondva henyélni, hanembecsületesen dolgozni akar. Ezután Nattán István rámutatott arra, hogy hol és hogyan lehetne az ifjúságnak munkát adni. Hangoztatta, hogy a magyar fiatélság maga akarja fenntartani magét, maga akarja megkeresni kenyerét. Nattán István ünnepi szónok beszédének végén a nemzeti öszszefogás szükségességét hangoztatva rámutatott arra, hogy ha a lendületes fiatalság a bölcs, tapasztalt, higgadt és meggondolt öregekkel összefog, egyesül, akkor még a poklok kapui sem akadályozhatják meg Nagymagyarország feltámadását. Az ünnepi szónoklat után az egyesitett dalárdák a „Kossuth Lajos..." kezdetű dalt adták elő, majd a város s a különböző egyesületek, testületek és iskolák helyeztékelkoszorúikat a szoborhoz. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével — melyet ugyancsak a Lukoviczky karnagy állal dirigált egyesitett dalárdák intonáltak — ért vé<*et. A Kossuth-szobornál megtartott ünnepség után Bud János dr. országgyűlési képviselő Jánossy Gyula polgármesterrel, Rell Lajos dr. reálgimnáziumi igazgatóval és még számos helybeli notabilitással a Nemzeti Egység Pártjának helyiségébe ment, hogy azt felavassa. A Nemzeti Egység Pártjának helyiségében Gally Károly dr. üdvözölte Bud János dr. országgyűlési képviselőt és Jánossy Gyula polgármestert, majd röviden méltatta a nap jelentőségét. Bud János dr. lendületes szavakkal ecsetelte 1848 március 15ik napjának eseményeit, párhuzamot vonva a mult és a jelen között s hangsúlyozva azt, hogy a nemzet csak akkor állhat talpra, ha létrejön a nemzeti egység. __ Ezután dr. Bud János átadta a helyiséget hivatásának. Jánossy Gyula polgármester, aki a nagy elfoglaltsága miatt meg nem jelenhető Korossy György főispánt képviselte, köszönetét fejezte ki dr. Bud Jánosnak, aki annyit munkálkodott Békéscsabáért. Rell Lajos dr. a békéscsabai választó kerület nevében mondott köszönetet az országgyűlési képviselőnek. A felavatási ünnepséget a Himnusz eléneklése zárta be. Az esti ünnepségek Este lampionos körmenet volt. A körmenet a kaszárnyától indult el. A MÁV Olvasókörhöz ment először a körmenet, onnan mokcsai Mokcsay Gyula ezredes lakása elé vonult, majd a 101-esek emlékoszlopánál tisztelgett. A 101esek emlékoszlopától a Kaszinó, msjd a Nemzeti Egység Pártjának