Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-13 / 58. szám

2 ÖEKESMEGYEI K0ZL0NY 1934 március 21 Csarrok, a Kisgazdák Egyesülete, az Ipartestüle 1, a Népe?ylet és a Méhész Egyesület képviselői üd­vözölték Zahorán Pált. Zahorán Pál meghatódva kö­szönte meg az elhangzott üdvöz­léseket s az Isten áldását kérte • hazánkra és a kormányzóra. MMMMAMMMIMMMWWWWWWWWWWMWMMM^MMAMMA Megalakult a Bércséplőtulaj­donosok Békésvármegyei Körzeti Szervezete K. Schriffert Józsefjeit az elnök {A Közlöny eredeti tudósítása.) Hónapokkel ezelőtt a gyulai csép lőgéptulajdonosok nagy mozgal­mat indítottak meg, melynek az volt a célja, hogy a vármegye összes bércséplőgéptulajdonosát egy szerves táborba tömöritsék. A gyulai mozga'om lelkes ve­zetőinek nemes fáradozása teljes sikerrel járt, amennyiben a moz­galomhoz hemarosan csatlakoztak Csaba, majd később a megye többi helységeinek bércséplősei is s igy vélt lehetségessé, hogy alig két hónapra a mozgalom megindulása után a bércséplősök megtarthatták alakuló közgyűlésü­ket. Az alakuló közgyűlés, mely az Iparosszékház nagytermében folyt le, vasárnap délelőtt 9-kor vettekez­detét. Jelen voltak azon dr, Zeőke Antal Gyoma és Endrőd orszégyü­lési képviselője. Fáry István ipar­felügyelő, dr. Taisz Lajos gazda­sági felügyelő, dr. Erdős Gyula gyulai főjegyző, dr. Francziszky Lajos csabai aljegyző, Sólyomi Lipót, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület titkára, a gyulai ipar testületi elnök, a csabai kisgaz­dák elnöke, igen sok csabai bér­cséplős, de képviseltették megu kat Gyula, Gyoma, Orosháza, Szarvas, Mezőberény, Békés, End rőd, Vésztő, Csorvás, Körösla­dány, Kondoros, Tótkomlós, Fü­zesgyarmat, Gerendás, Doboz, sőt még a més megyebeli Sarkad és Hódmezővásárhely bércséplősei is. Fekete Imre, a csabai bércsép­lősök elnöke nyitotta meg az ala­kuló közgyűlést, kinek megnyitó szavai után Jároli József gyulai hirlapiró, a mozgalom szervezője üdvözölte az összes jelenvoltakat, elsősorban is Zeőke Antal dr. országgyűlési képviselőt. Jároli József az üdvözlések utón nagy vonósokban ismertette a mozga­lom történetét és célját. Hangoz­tatta, hogy a mozgalomnak nem szabad megállnia, hanem most már minden igyekezettel azon kell lennie, hogy a bércséplősök szervezkedése az egész országra kiterjedjen. Szeretettel emlékezett meg Já­roli József dr. Márky Barna al­ispánról, aki oly nagy megértést tanusitott a mozgalommal szem­ben 8 az alakuló közgyűlésre is csak nagy elfoglaltsága miatt nem jöhetett el s felolvasta azt a le­velet, melyben az alispán az Is­ten áldásét kéri a mozgalomra. Jároli ezután a mozga'om fon­tosságát hangoztatta, kiemelve, hogy a jelszó mindenki egyért és egy mindenkiért, legyen. A közgyűlés egyhangú lelkese­déssel K. Schriffert József volt országgyűlési képviselő', a gyulai cséplőtulajdonosok elnökét meg választotta korelnöknek, hogy ie­vezes8e az alakuló közgyűlést s az elnökség megválasztását, Jároli József előterjesztette az alapszabályt, melyet többek fel­szólalása után elfogadtak. Ezután áttértek az elnökség megválasztáséra, melynek meg­ejtése után a vezetőség a követ­kezőképpen alakult : Elnök: K. Schriffert József. Alelnökök: Fekete Imre Békéscsaba, Kohut Mihály Szarvas, Linder József Mezőbe­r»ny és Csiszár Ferenc Orosháza. Ügyész: dr. Emandithv Virgil Gyula. Jegyző: Paróczay Géza Bé­késcsaba. Pénztárnok: Bujtás Jó­zsef Békéscsaba. Titkár: Jároli József Gyula. Számvizsgáló bi­zottsági tagok: Wagner Ádám Gyoma, Hudák Pál Tótkomlós és Szemenyei József Orosháza. A közgyűlés dr. Zeőke Antalt, dr. Márky Barnát, Jánossy Gyulát és Fáry Istvánt diszelnökeivé vá­lasztotta meg. Zeőke Antal dr. emelkedett ez­után az éltalénos érdeklődés kö­zepette szólásra. Mindenekelőtt a maga s diszelnöktársai nevében megköszönte a megtiszteltetést, majd komoly beszédben foglalko­zott a szervezkedés jelentőségé­vel s általában a mai gazdasági bajokkal. A történelmi példákra utalt, ki­fejtve, hogy a magyar nemzetet már sokszor érte súlyos, nagy c?,8pás az ezer év alatt, de min­den csapást kihevert, mert a nép H Békésmegyei általános Takarékpénztár rt. közgyűlése összefogott. Hangoztatta dr. Zeőke Antal országgyűlési kepviselő, hogy szívesen dolgo?.ik a bér­cséplősökért, de csak abban az esetben teszi azt szívesen, ha azt látja, hogy ők is dolíoznak, hogy összetartanak 8 minden egyéni érdek fölé helyezik a közös, egye­temes érdekeket. Arra kérte dr. Zeőke Antal a jelenvoltakat, hogy tegyenek félre minden napi politikát 8 még csak ne is gondoljanak po'itikára, ha­nem csak arra, hogy meg kell menteniök magukat s az országot. — Önöknek kenyérpolitikát kell üzniök, — mondotta — mert Önök azért szervezkednek, hogy jobbá tegyék a helyzetüket! A gabonáról s annak alacsony áráról beszélve a következőket mondotta dr. Zeőke Antal ország­gyűlési képviselő: — Tudomására adtuk a kor­mányzatnak, hogy ha nem lesz olyan törvénykezés, mely a ga­bonaárakat emeli, akkor mi kény­telenek leszünk ennek konzek­venciáit levonni. Ezután Isten áldását kérte az uj egyesület működésére. Jároli József bejelentette, hogy egy szaklapot szeretnének indí­tani, melyet a közgyűlés nagy örömmel és helyesléssel vett tu­domásul. Ugyancsak Jároli József indít­ványára a közgvülés alapitótag­jaiul választotta Fekete Imrét, Buj­tás Józsefet és Csolnaki Józsefet. K- Schriffert József köszönetet mondott Zeőke Antal dr.-nak meg­jelenéséért, de köszönetet mon­dott mindenkinek 3 ezzel az ala­kuló közgyűlés véget is ért. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvérmegye egyik, általános népszerűségnek örvendő pénzin­tézete, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár rt. vasárnap dél előtt tartotta évzáró közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A szomorú gazdasági helyzet, de főként a hitelélet csaknem teljes megszorítása fokozott mértékben vélt érezhetővé az elmúlt eszten j dőben, ami — kétségtelen — rá­nyomta bélyegét a pénzintézetek működésére is. Éppen ezért elis­meréssel kell adóznunk a Békés­megyei Általános Takarékpénztár rt.-nek, az elért eredményért, ami a mintaszerű, körültekintő veze­tésnek legfőbb bizonysága. Bizonysága azonkívül egy szebb, biztatóbb jövő zálogának, mert az elért eredményből kibontakozik a csabai és megyei közönség ragasz­kodása és szeretete. Ez a ragasz­kodás — kézenfekvő — olyan tő­két jelent, amelynek tartalékolása évről-évre erősiti azt a kapcsola­tot, amelynek alapjait az intézet vezetői ezelőtt huszonnégy évvel raktak le. Az intézet iránt széleskörben megnyilvánuló bizalom eredménye az is, hogy Eleken, Endrődön, Gyomán, Medgyesegyházán, Tót­komlóson és Vésztőn működő fiók­jaik kiterjedő hasznos tevékeny­séget fejtettek ki, az ott jelentke­zett és a termelés folytonosságét szolgáló legszükségesebb hiteligé­nyek zavartalan kielégítésével. Az ottani közönség teljes bizalmával honorálta fiókintézeteik munkáját. Érdekeltségük a Békéscsabai Sertéshizlaló rt. és az Excelsior Harisnyagyár rt. a rendkívüli ne­héz gazdasági viszonvok dacára eredményt tudtak felmulatni, amely belső megerősítésükre fog falhasz­náltatni. Mint a Futura a Magyar Szö­vetkezeti Központok Áruforgalmi rt. békésmegyei főbizományo3a a szomszédos vármegyékre is ki­terjedő tevékenységükkel és lehető legkedvezőbb értékesítési lehetőség kihasználásával a gazdaközönség­nek ez évben is hasznos szolgá­latot tettek. Az elárt tiszta nyereség felhasz­nálósára vonatkozólag az igazga­tóság javaslatára elhatározták, hogy 30.000 ar. pengőt tartalékba helyeznek, mig a fennmaradó 241.46 ar. pengőt pedig az 1934. évi eredményszámlára vitték ét. A közgyűlésen bajczai Beliczey Géza felsőházi tag elnökölt. Rövid megnvitó beszédében üdvözölte Biró Ferenc«t, a Magyar Nemzeti Bank főnökét és Schmall Antal helyettes főnököt, majd Bahnert Jó­zsef kormányfőtsnácsos, vezér­igazgató olvasta fel az igazgató­ság évi jelentését, amelyet a je­lenvoltak egyhangúlag tudomásul vettek. Ugyancsak tudomásul szolgált a Susánszky János igazgató által előterjesztett mérlegszómla, vala­mint a Pfeiffer István gazdasági tanácsos által előterjesztett fel­ügyelőbizottsági jelentés. A falmentvények megadása után — E'ős, vérbő, kövér embe­rek számára a természetes „Ferenc József" keserűvíz napon­ként való ivása a legkisebb eről­ködés nélkül könnyű és rendes bélmüködást biztosit. Számos szakorvosi jelentés biztosítja, hogy a Ferenc József viz sziv- és ideg­bajosoknak. vese- és cukorbete­geknek, valamint köszvényben és csuzban szenvedőknek is nagyon jót tesz s ezért méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. Guttmann E'nő indítványára meg­választattak : Ar. igazgatóág tag­jainak : bajczei Beliczey Géza fel­sőházi tag. gazd. főtanácsos, Br>h­nerl József korrnénvfőtanácsos, Ro­senthal Adolf kormánvfőtanácsos. Bakos Mátyás földbirtokos, Reisz Hermán, a „Generáli" főügvnök­ségén'ík tulajdonosa, Südy István gyógvszerész, TíNch Gvula éa Val­kay Kálmán, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár E^vesület igazgatói. Az igazgatóválasztmány tag­jaiul : Drienyovszky János sazd. tanácsos. L'pfdfe Jáno<* épitéaz. Román Pál k^r^kedő, Tarján Ti­bor dr.ügyvé<l. Havran Lajos, Me­dovarszky M4tyás dr. főjegyző, Sólyomy Lipót gazd. tanácsos, Telbisz Imre földbirtokos. Lepény Mátyás földbirtokom Padrah Kál­mán dr. ügyvéd, Szarnék Oszkár dr. fisorvos, ifj. Veress András és Zahorán Gvörgv birtokosok. E !fo?adték Láng Frigyes dr. ügvvéd, az intézet ügyésze által előterjesztett alepszabálymódositá­sokat. Végül elparentálták Biró Zsig­mond udvari tanácsost, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egve­sület elnökét, valamint Grüner Ti­vadar kincstári főtanácsost, a Pesti Hazai E'ső Takarékpénztár Egve­sület ny. h. vezérigazgatóját, kik­nek emlékét bajczai Beliczey Gáza inditvánvára jegyzőkönyvben örö­kitették meg. Indítványok hiányában ezzel az ülés véget ért. A Békéscsabai Sertés­hizlaló rt. közgyűlése Az Á'talános Takarékpénztár közgyűlését mezelőzően a Békés­csabai Sertéahizlaló r\ tartotta évi közgyűlését bajczsi Beliczey Géza felsőházi tag, gazd. főtanácsos el­nöklete alatt. Beliczey Géza üdvözölte a meg­jelenteket, majd bejelentette, hogy a közgyűlésen husz részvényes jelent meg 14.400 részvény képvi­seletében. Susánszky János, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár rt. igaz­gatója ismertetteaz évi jelantést. Ar. évi jelentés visszatükrözted az elmúlt év abnormis közgazdasági jelen­ségeit, melyek minden téren fel­színen voltak. A hitelek stagnációja csaknem teljesen megbénította a vállalat további fejlődését. Ehhez hozzájárult még a kedvezőtlen vas­úti tarifa is. Ezek a katasztrófáik tünetek arra kényszeritették a vál­lalat vezetőit, hogy a jobb jövőbe vetett hittel, szűkre szabott korlátok között, messzemenő körültekintés­sel végezzék nehéz feladatukat. Egyhangúlag elfogadták a zár­számadásokat, melyeket ug\ ancsak Susánszky János igazgató terjesz­tett elő. Láng Frigyes dr. ügyvéd javas­latára a felügyelőbizottság tágjául megválasztattak: Susánszky János igazgató, ifj. Gálik Jáno«, Ős Lajos pénztáros és Wilhelm Ferenc cég­vezető. Ezzel az ülés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom