Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-21 / 16. szám

1934 január 21 Vasárnap 61. évfolyam 16. szém EESMEGTEIKOZLONI POLITIKAI ÜAP1LAP El Sfízetési díjak • Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Di*. Reísz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Egészségesebb Budapestet (S) A főv áros bizonyos politikai köreiben ragy riadalmat és izgal mat keltett az a hir, hogy a belügyminiszter a leguSóbbi miriszkrtonécsban benyújtotta az uj fő városi törvényjavaslatot, amely minden valószínűség szerint né hány nap múlva már a törvényhozás elé kerül. Az izgalom és megdöbbenés azokban a pártpolitikai körökben mutatkozik, amelyek hatalmukat az eddig fennálló fővárosi rendszerre alapozták s igy könnyen érthető, hogy ezek a politikai pártok és tényezők eddig élvezett uralmi helyzetüket, féltve örzöít ha^al mukat lá.jak veszélyeztetve a kormány aital tervbevett újítások következteben. Budapest problémája — közérdekű és országos jelentőségű kérdés, annái a különleges helyzetnél fogva, amelyet a milliós székesfőváros az ország életében elfoglal. Épen ezért a magyar vidék érdekeinek szempontjából sem közömbös az uj fővárosi törvényjavaslat cé/kitüzé*ie, sorsa s általában Budapest sokat emlegetett önkormányzatának további fej'ő dése. Mert igen sokat hivatkoznak most erre az önkormányzatra azok a politikusok és azok a péríok, amelyek eddig vajmi keveset törődtek ezzel az önkormányzattal, de ezzel izemben az °lmu!t évtized alatt egy olyan rendszernek vetették meg alapját a budapesti városházén, amely éppen a főváros dolgözó és adózó polgársága érdekében semmi esetre fenn nem tarthaíó. Erinek a rendszernek a bomlasztó légkörében alakúnak ki es emelkedtek a hatalom csúcspontjára a különböző városházi pártok, klikkek, csoportok, érdekeltségek, azok a kisebb nagyobb érdekszövetségek, amelyek egy-egy városházi vezérpolitikus körül csoportosulva osztották fel maguk között a főváros egész politikai irányítását, az állások betöltését, a fővárosi üzemek vezetését s ez a rendszer tette lehetővé a mulasztásoknak egész sorozatét, mely méltán renditette meg Budapest polgárságának bizalmát a jelenlegi összetételű városháza iránt. Azok az események, amelyek néhány hónappal ezelőtt a Vásárpénztár körül lezajlottak, csak egy részletét képezik annak a gazdálkodásnak, amely a fővárosnál éa annak egyes üzemeinél folyt, azonban mindenesetre alkalmasak voltak arra, hogy világosságot derítsenek a kirivó visszásságokra es a sürgős újítások szükségességére. Az uj fővárosi törvényjavaslattal a Gömbös kormánynak egyáltai. ban nem az a célja és 1 irekvése, hogy a főváros polgársá át önkormányzati jogaitól megfossza, vagy azokeú csorbítsa. Ezt e vádat csak a városházé heszonélvezői hangoztat jék, hogy ezzel saját önső törekveíseiket, az eddig élvezett hatalomhoz való görcsös rageszkodásukat leplezzék. A kormány azonbsn — igen helyesen — e! van tökélve arra, hogy végleges rer det íercmt a városházi politikában s megszünteti az érdekszövetségek és> politikai társulások szövevényét. Hiszer; kozludomésu, hogy a budepesti városháza ve setesében, ez ügyek intézésében hosszú evek óta csak az történhetett, amit egyes pártvezérek akartak, vpgy megengedjek. A mult tapasztalatai ast bizor.viiják, hogy e pártvezérek kívánalmai nem mirdig állottak összhangban a főváros polgárságának egyetemes érdekeivel. Budapesten évek óta ír ár mindenki tisztában volt az7ai, hogy a városházáit a leg- j csekélyebb jelentőségű kérelem elintézéséhez is egvik, vagy másik párt támogatása kellett s a főváros még egy utcaseprői áSiást sem íölíhetett be anélkül, hogy a pályázót vn'em&ly mages várospolitikai tényező nem ajánlotta volna. Ezeket az állapotokat, az egyes pártok hatalmi tuitengését akarja megszüntetni a Gömbös kormány uj fővárosi törvényjavastata s rgészségesebb alepokra kívánja fektetni e főváros önkormányzatát. Fel akerja szabadítani a városháza vezető főtisztviselőit ama függő helyzet alól, amely eddig kezüket a pártok uralma következtében teljesen megkötötte s általában vissza akarja adni a fővárost, annak kormányzatát Budapest polgárságának, annek a közönségnek, amely ezt a városházát annak összes intézményeivel együtt keservesen kiizzedt adó filléreiből fenntartja. Meg vagyunk győződve arról, hogy a főváros polgárságát nem fogják megléveszteni a hatalmukat féltő pártok izgatott jelszavai s a közvélemény osztatlan helyeslése és elismerese mellett fog életbelépni az a törvényjavaslat, amely egészségesebb önkormányzatot ad az ország szivének, Budapestnek. Budapest: A képviselőház tegnap délutáni ülésén harmadszori olvasásban is ei fogadták az ügy védi kamarakrei szóió törvényt, és az állami üzemekről szóló kereskedelmi miniszteri jelentést. Söpkéz Séndor eícadó után íöbben szólaltak felavitában, majd FabinyiTi ha mér kereskedelmi miniszter részletesen válaszolt a felszolésokra és hangoztatta, hogy a kormány az üzemek megszüntetése terén megtette mindazt, ami a mai viszo nyok között megtehető. Rámutato't arra, hogy a tapasztalat szerint az üzemek megszüntetése során munkanélkülivé vált alkalmazottak é3 munkások nem tudnak mind a magángazdaságban elhelyezkedni. A kormánynak mindenekfelett az a legfőbb feladata, hogy a társadalmi feszültség enyhítésére törekedjék, ezt pedig nem szolgálja az, ha az üzemek megszüntetésével embertömegek maradnak kenyér nélkül. AtüntetőnácikaHorstWesselt énekelték a Szabadság-téren Kétezerre emelkedett Bécsben a letartóztatottak száma Bécs : Suvich államtitkár tegnap részt veti a Burgszinház díszelőadáson. amely bemutalta Mussolini Száz nep cimü drámáját. A rendőrség széleskörű óvóintézkedésekkel biztosította a nap nyugalirá". A Burgszir.ház bejáraténál és a közelben erős rendőri kar hatalom volt, hogy a tüntetéseket megakadályozzák. Ennek ellenére a színháztól távolabb előfordultak kisebb zavéiok. A rendőrség ezeket mindenütt elfojtotta. A Szabf;dság-t>. ;en ezer fői yi tömeg gyűlt öss?e és a Horst Wea&elt én-kelték. A rerdőrség kardispoal ts gumibotokkal oszlatta szet a tömeget. A tűnte" ők szamáról a rendőrség nem adott ki közlést. A tegnap óta letartóztatottak száma kétezerre emelkedett. A sebesültek számát nem tudják, de a mentőknek tizenötször kellett kivonulniok. Hir szerint 8z olasz államtitkár tegnap hosszabb megbeszélést folytatott Starhemberg herceggel, az osztrák Heimwehr vezérével. Stayerorszáfíban az egyik községben tegnap este nemzeti szocialista tüntetéseket rendeztek egy tisztviselőnek a völlersdorfi táborba való szállítása miatt. A tüntetők a vonat elé feküdtek, hogy megakadályozzák annak elindulás t. A rendőrség helyreállította a renc 1 Sok embert letartóztatlak. KeUűmegsebesült. A kormánynak legfőbb feladata a társadalmi feszültség enyhítése — mondotta Fabinyi Tihamér, a Ház tegnapi ülésén A; ifjúság problémája Mondjuk ki nyíltan: Az a probléma, amelyet az ifjúság a magáénak érez, nem csak az övé. Az egpsz országé. S mivel ez a kérdés csiklandós s a talaj, amelyen mozog, csúszós, óvatosságból elővesszük a Központi Statisztikai Hivatal évkönyveit s haíósági fedezet alatt indítjuk útjára tollúnkat s lazítjuk meg a nyelvünket. Azonfelül — mert az elővigyázatosság sohse árt — segítségül hívjuk a magyar egyetemi hallgatók statisztikáját is, amelyet Asztalos József s Lika Dezső állítottak össza féltő gonddal. S a számok, amelyeket sem a gyűlölet el nem vakit, sem pedig a részrehajlás el nem homályosít, sok mindent elárulnak, amiről — ott, ahol szelet vetnek s vihart aratnak — szó alig esik. Megtudjuk belőlük elsősorban azt, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak az összes népességhez viszonyított 15 ezrelékes számaráma ugyanolyan erősségű utánpótlását jelenti a hazai értelmiségnek, min

1 aminőt a nyugaleurópai államokban tapasztalunk. Sőt, hogy a szomszédban maradjunk, Ausztriában, még a külföldi növendékek leszámítása után Í3 jóval magasabb — 2.1 ezrelék — a tanulók száma. Megludjuk továbbá azt is, hogy a magyar főiskolai hallgatók száma, nemcsak viszonylagosan, de éltelábanvéve sem, mutat aggasztó emelkedest ez utóbbi években, de ép el enkezőleg, alig változott. Tudományszakok szerint az orvosi kar fele annyi diákot vonzott az 1932—1933 as, mint az 1921 —1922 es tanévben, a műegyetemen pedig nem kevesebb, mint 66% os az epadés. Ugyanígy visszehu/ódott az ár a bánya-erdőmprnö!<i főiskolákról is, mig a hittudományi és a jogi fakultáson ugrásszerűen emelkedik a íétszám. Persze, mi is elhibázottnak, sőt veszedelmesnek tartjuk azt a fölfogást, amely a hazai főiskolák népességének megiiélésénél a nyugateurópai statisztikát s a kultura értékének absolufumát tekinti irányadónak, ellenben figyelmen kivül hagyja országunk különös helyzetét és figyelmen kivül hagyja a társadalmi életnek ama törvényét, amely szerint a vezető réteg csak addig használ nemzetének, amig jelentkező szükségleteket elégit ki s fenntartása az alsóbb rétegek túlságos anyagi megterhelése nélkül biztositható. Mindazonáltal ugy gondoljuk, hogy a ganyforrás nem itt — a duzzadt létszámban — rejtőzik, hanem egyebütt. Magyarország lakosságának hatvan ssázaléka az őstermelő oszté'vhoz tartó,ik és mégis ez osztó y fiainak számaránya, amely anélkül is meglepően alscsony a főiskolák hallgütóságánaksors.iban,