Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-19 / 14. szám

62 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1 1934 január 3 Az lurora hangversenye Polyhymnia elunta magát az Olympuson s leszállt hozzánk Bazilides Mária képében. S a halóit mesterek, Bach, Hándel, Beethoven, Schubert, a mennyek tornácán fülelve, hallgatták, mint röp pen magasba az ének s omlik a sférák zenéjébe, ahonnan vétetett. Ehhez a művészethez szó nem férhet, de csak nem is férkő*hetik. Itt csak egyet lehet s szabad tennünk : megoldani saruinkat s arcra borulva imádni a titkos Istenséget. Favete linjiuis. A szép számú közönség mély áhítattal, néma csendben hallgatta a nagy művésznőt s percekig tartó tapsviharral adott kifejezést elismerésének. Bazilides Mária művészetében már többször volt alkalmunk gyönyörködni, tegnapi hangversenye mégis az újdonság varázsét lopta be a hallgatóságba. Csodálatos, ragyogóénektechnikája három órán keresztül nem tudta kielégíteni rajongóit s ujabb 8 ujabb ráadásokkal kellett kiegészíteni műsorát. Kósa György nem törpült el Basilides mellett. Ez a legméltóbb dicséret, mit kettőjükre szórhatunk. Pillanatfelvétel — Rémes — lép be a szobába Klára, a család szemefénye, a tizenkilenc éves szőke lány, kinek ujján a karikagyűrű ékes bizonysága annak, hogy menvas3zony — rémes — kiáltja másodszor is — hogy milyenek ma az emberek 1 — Na mi bajod van már megint? — néz fel rá az anyja, aki a varrógép mellett dolgozik. — Tudod anyukám, valami szemtelenség, amit ma megengednek maguknak ez emberek. — Miről van hát szó? — mo solyog az anya szeretett lányára. — Tudod, hogy körömlakkért mentem. — Tudom, tudom — bólingat ősz fejével az anya 8 hangjából kiérezni, hogy megvan a maga véleménye a körömlakkról. — Szóval bementem a drogériába és mondom a segédnek, hogy adjon nekem körömlakkot, — Na és, talán nem adott? — Dehogy nem aelott — hadarja Klára — de milyet adotl? — Amilyet kértél, milyet is adott volna? — Persze, te azt hiszed, hogy az mindegy, hogy milyen az a körömlakk. Hát nem mindegy, egyáltalán nem mindegy anyukám. Mert tudod, most már más a divat, mint régen volt. Az anya kelletlenül figyel lónya beszédére. Látszik rajta, hogy dolgozni akar, ámbár olyan fáradt és álmos, hogy minduntalan le lecsukódik szemhéja. Pislákol és nagyokat ásit, de igyekszik érdeklődő arcot vágni. Klára sebesen és lendülettel beszél. — Ezelőtt egy-két héttel még a rózsaszínű lakk volt a divat. Tudod, Maca is rózsaszínűre festette a körmét. Es mindenki. Egész addig, mig Lili haza nem jött Pestről. Lili hozta az uj divatot, a halványsárgát. Nem mondom, hogy szebb lenne, mint a rózsaszín, de hét most az a divat s én csak Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol nem maradhatok el a divattól. — Szóval bemegyek a drogériába és kérek körömlakkot, de annak a mafla segédnek direkt megmondom, hogy ne rózsaszínűt adjon, hanem halványsérgát. Kétszer is megmondtam neki. És itt ven, adott nekem egy lehetetlen szinü árut. Klári dühös mozdulattal előránt zsebebői egy kis üveget s az anyja fel*

1 nyújtja. — Nézd meg. Az anya elhárító mozdulatot tesz, mintha csak azt mondaná : nem érdekel. — Persze téged ez nem érdekel — pattot." Klára — de most mit csináljak? Eldobjam? Felhasználjam? Ha Maca, vagy pléní Lili meglát rózsaszínű körömmel, végem van. Ki fognak nevetni s mindaz azért a mafla segédért. De hát hiába, ma nagyon rémesek az embírek. A lány leveszi nagykabátját s a szekrénybe tesxi, közben állandóan beszél. — A mul'kor a cipésszel jártam igy. Emlékszel még, milyen ügyetlen sarkot csinált ? A varrónő nről nem is beszélek, ugv elcsúfította az estélyi ruhámat, hogy fe! se mtírem venni. Most járhatok rózsásain kötömmel. Jaj, da rémes egy vi'ág van most 1... — ugy« anyu* — fordul anyja felé, aki közben ehiíundilo't lánya kelengyéje mellett s éppen me'lére ej'i fajét, mintha csak azt akarná mon• dani: Valóban furcsa világot I élünk . . . - szem— Egyes vállalatok ellennik ipari numerus clausust | a tárgyalások konkrétebb formát { öltöttek, már nem olyan egységes e kérdésben. A papíriparban hetakksl ezelőtt fölvetették a numerus c'auüus szükségességét éshozzá is kezdtek a tervek kidolgozásához. K-ísdetben egységesek voltak a vállalatok a célk'"tüzésb n. most azonban itt is bakövetkezett a már jólismárt folyamat és a konkrét tárgyalásokon viták támadtak, amelyek odavezettek, ho>y egyes vállalatok márnyiltan ellenzik az ipari numerus clausust. Meg kell jegyez nünk szonban, hogy a magyar gyáripar napv többsége helyesli ezt nz elgondolást éa annak magvalósításán fáradozik — ha kompromisszumok árán is. A minisztérium még n^m foglalt végleges állást ebben a kérdőben; bór as előkészítő munkálatok ott is folynak, azonban elsősorban az ipar autonom elhatározásától teszik függővé a kérdést. A kereskedelemügyi miniszter mislőtt a vállalatok átlásfoglalá sára irányitólag közrehatna, az Ipartanács állásfoglalását is megvárja ebben az ügyben. Beszámoltunk azokról a nehézségekről, amelyek az ipari nu neru3 clausus-szal kapcsolatban fölmerültek és ame-yek ideig-óráig elodázzák ennek a kérdésnek megoldását. Ipari körökben az utóbbi időben fáimerült az a kérdés, hogy az ipari numerus clausust, amely egy-egy iparág lezárását jelentené és az ipari racionalizálást, amelyen a szakmák különválasztás Üt érlik, lehetséges volna-e egymástól szétválasztani. Az ipari numerus claususbaugyanis b lemennének egyes vállalatok, amelyek azonban a nyílt területek felé akciószabadságukat fenn akarnák tartani. M is részt pedig vannak a racionalizálásnak hivei, aki azonban az ipari numerus clausus ellensége. A kérdésnek ilyen elválasztása azonban teljesen lehetetlen, mert e két iparpolitikai fogalom úgyszólván feltételezi egymást és a fontosabb gyártási ágazatokban racionalizálást numerus clausus nélkül — és viszont — elképzelni sem lehet. A gyáripar, mely kezdetben élénken helyeselte a numerus clausus meghozatalát, most, hogy Megszűnik a Magyar—Olasz Bank csabai fiókja? Két év előtt nyáron a TÉBE pécsi körzetének közgyűlésén Pásztor Miksa, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója nagyszabású beszédet tartott a pénzintézetek helyzetének és feladatának alakulásáról. Ebben a beszédében Pásztor vezérigazgató először fejtette ki a nyilvánosság előtt azt a nézetét, hogy a vidék hitelellátását a helyi intézetekre kell bizni és a fővárosi intézetek akkor járnak el helyesen, ha vidéki fiókjaikat megszüntetnék és a vidék hiteléletében csak a helyi intézeteken keresztül vennének részt. A beszéd elhangzása óta történt események és a pénzügyi helyzet általános alakulása mindenben igazolta Pásztor Miksa állásfoglalását és azok a fővárosi intézetek, amelyek eddig többé-kevésbé kiterjedt fiókhálózatot tartottak fenn, most már komoly előkészületeket, tesznek a fiókok összevonására. Összesen 10 fővárosi intézet tart fenn 85 vidéki fiókot. A megváltozott körülmények között a pénzintézeteknek már nem > áll érdekükben a túlsók vidéki • fiókot fenntartani. Az e tárgyban I folytatott megbeszéléseik során mindjobban kijegecesedatt az a felfogás, hogy a legcélszerűbb megoldás a felesleges fiókok összevonása lenne. A legelőrehaladotlabb stádiumban vannak tvr erre vonatkozó tárgyalások a Magyar — Olasz Banknál, ahol mér körülbelül ki is alakult az összevont fiókhálózat képe. Eszerint a Magyar—Olasz Bank az ország egyes vidékein csak egy egy körzeti fiókot fog fenntartani, amelynek működési területe az illető országrészre fog kiterjedni. Igv tervbevették. hogy a Duna—Tisza közén Kecskeméten, a Tiszántúlon Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen, a Dunántulon Szombathelyen vagy Nagykanizsán, és ÉszakMagyarországon Miskolcon vagy Sátoraljaújhelyen lesz a Magyar— Olasz Banknak egy-egy körzeti fiókja, amely a területére eső többi fiókot vagy fiókokat magába olvasztja. Igy a békéscsabai fiók is megszűnne. Körülbelül ugyanezt az elgondolást szándékoznak megvalósítani a többi nagyobb fiókhálózattal biró intézetek, miáltal a fő/árosi intézetek vidéki fiókjainak «*záma alig lesz több 40—45 nél. Ezek a körzeti fiókok, amelyek működési köre jelentékenyen nagyobb lesraz eddigi fiókok területénél, már jobban megközelítik Pásztor Miksa elgondolását, mert nagyobb tevékenységi kört nyújtanak a helyi intézeteknek. Az affiliáció kérdésében Pásztor Miksa azt az alapelvet állította f el, hogy az affiliáció ténvleg olyan kapcsolatot jelentett a fővárosi és a vid ki pénzintézetek között, amelyekben lényeges alátámasztás is foglaltatik és ezt az alátámasztást a körzeti fiókok vannak hivatva megerősíteni. A bankok közölt folynak megbeszélések arról is, hogy a körzeti fiókok egyegy országrészben ne legyenek ugyanabban a városban, azonban ezirányban még semmiféle megegyezés nincs. Azok a fővárosi intézetek, amelyek eddig sem tartottak fenn vidéki fiókot, ezután is csak affiliációk utján fognak résztvenni a vidéki hitelélet ellátására. Devalváció készül Csehországban Csehországban devalváció áll küszöbön. Trapl pénzügyminiszter kedden kihallgatáson jelent meg Masaryk elnök lanai kastélyában s jelentést tett uj p

án-?ügv- és gazdaságpolitikai terveiről. Trapl, — beavatott körök értesülése szerint — azt javasolta az elnöknek, szállítsák h a csehkorona külföldi értéké! tizanöt-husz százalékkal, a belföldön pedig áll tsanak fel uj hitelintézetet a pénzoiaci feszültség enyhítése céljából. A devalvációs tervet Englis, volt pénzügyminiszter is támogatja, aki főleg Masaryk elnök előtt, a legnagyobb pénzügyi tekintélynek számit, ugy hogy a devalváció keresztülvitele befejezett ténynek látszik. Rfl&g Jelent az uj rendelet A földmivelésügvi miniszter már most kiadta aratási rendeletét, amely a hivatásos mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés keretén belül lehetőleg teljes számmal való elhelyezkedésére is tartalmaz megfelelő utasításokat. A törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett körrendelet utasítja a vármegyék alispánjait és a törvényhatósági városok polgármestereit, tegyék lehetővé, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra és általában bármely gazdasági munkára csak olyanokat szerződtessenek, akiknek az ilyen munkák elvégzése edja jövedelmi forrásukat. Külföldieknek az ország területén mezőgazdasági munkák elvégzésére való alkalmazása általában csak munkavállalási engedély alapján szabad. Örködniök kell a hatóságoknak arra, hogy hatóságuk területén a gazdasági munkálatok rendjét és zavartalanságát a munkaadók és munkások érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával biztosítsák. A munkaadók figyelmét nyomatékosan fel kell hivni az arányos munkabérek biztosításét célzó törvény rendelkezéseire, különösen arra, hogy aránytalanul magas bérek ellenében teljesített munkák esetében a munkás a megfelelő bért a munka megszűnése után is követelheti.