Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1934-01-18 / 13. szám
— rasra írssser 1934 január 18 Csütörtök 61. * vfolypm 13. szem SMEGTEII0ZL0RT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dtjcikt é _ 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal i 4*5 h * 9 Helyben es vidéken postán küldve ne- | _ _ . ,, . % Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. gyed évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. | Dr. ReiSZ JOZSef 1 ... . Példónyonkint- 10 fillér i | Hirdetesek díjszabas szerint. inj\mji.njinjvvjviiixruvir>j ^ mi ir>y»w ri *i ' r 1*' 1 1 i a Az igazi tél A külvilágban tél van. Hó és zúzmara borítja a csupas?, levélné küü fákat s hótaka/ó alatt szunnyad az élet, a vetés. Mi emberek fázósan didergüak, meleg ruhát öltünk, hogy védekezzünk a tél hidege ellen, de reményekkel telten számláljuk a napok rrulásít, mert tudjuk, minden egyes elmúlt nappal közeledünk a tavasz, a kikelet, a vidám és derűs élet felé. Lehet hideg, hullhat a hó, belephet mindent a zúzmara, rajtunk nem fog ki semmi, mert bizton tudjuk, csalhatatlanok vagyunk abban a tudatban, hogy előbb utóbb felragyog a tavaszi nap s tüze elolvasztja a havat, rügyet fakaszt a fán s kicsa ja a vetést a földből. Tél van a külvilágban, de ez a tél nem tart örökké, ez a tél el fog múlni. A külvilági télnél sokkal ridegebb és sokkal komolyabb az a tél, amely az emberek lelkét borifja be hótakaróval, zúzmarával, mely a vidám és boldog ember-életet itéite aléltságra. Ez az igazi tél. Ez az igazi tél, mely megdermeszti a népek szivét, keménnyé, rideggé, érzéstelenné és részvétlenné téve azt. Ez az igazi tél, mert zuzmaraja befed és megöl minden jóakaratot, minden megértést s nem engedi, hogy életrekeljen az élet. Ez az igazi tél, mely nem akarjaészrevenni hogy azembermilliók már réges-rég megunták s a tavaszt, a győzedelmes, havat, botor ember-gőgöt elolvasztó, megsemmisítő tavaszt várják. Ez a tél fájóbb és kegyetlenebb, mint a természet tele, melynek megvan a maga sajátos szépsége. Mert ennek a télnek nincsen szépsége, ez a tél nem ad semmiféle örömöt. Ez a tél gyülölködővé és rosszindulatuva teszi az embereket. És milyen régóta tart ez a tél ! . . . emberek, már félig megfagytunk s mar re ménykedni is alig tudunk. Már alig hiszünk rbban, hogy egyszer ennek a hosszú télnek is vége les?, hogy egyszer mégiscsak áttör vast?g jegén a napsugár s elűzi lelkünkből, minden fájdalmasságával együtt. Hihetünk-e még az élet tavaszában, van-e még erőnk a hithez, nem vagyunk-e már olyan nyomorultak és összefagyottak, hogy a hit utolsó szikrája is kihamvadt bennünk? Vájjon azok, akik ránk küld ték ezt a telet, nem gondolnak-e arra, hogy mi egyszer valamennyien megfagyunk és ha megfagyunk, akkor nem lesz értelme ennek az embertélnek, mert nem lesz vele kit kiriozni. Vígy nem gondolnak-e arra, hogy rettentő fájdalmában ez a félig megfagyott életű ember-sereg, ez a félholt Magyarország, ha nem küldik el hozzá a tavaszt, egyszer maga indul el, hogy megkeresse a napfényt, az élet-eüxirt?! Paul Bcrtcour nagy jelentőséget tulajdonit a balkáni szerződésnek Pétia: Peul Boncour külügyminiszter tesnapi szenátusi beszédében többek között a következőket mondotta: — A viszony Franciaország és Olaszország között teljesen megváltozott és javulóban van. Ez a jó viszony lehetővé teszi az együttműködést, amelyre nepy 82ükség van Kö?épeurópa újjáépítésénél. Kijelentette a kultuszminiszter, WW^ M WH hogy ami a Balkánt illeti, Jugoszlávia, Románia, Görögország és Törökország a Ifgujabb jelek szerint haladéktalanul megkötik a balkári szerződést, amelyhez re mélheíőleg, Bulgária is csatlakozni fog. Ez a szerződés biztosítani fogja a szerződő államok területi sérthetetlenségét és azt hiszik, hogy ezt a szerződést Olaszország sem fogja kedvezőtlen szemmel nézni. Az osztrák kormány programjának legfibb pontja AuszfriaonáiKósáfiánakbiztositása Rcma : Doíifuss kancellár intervjut adott a Laboró Fasiszta római levelezőjének Suvich áliamtiikér küszöbön ál ó látogatása Bikáiméból. Dollfuss kijelentette, A szeretetben van minden jónak lehetősége és valósága Irta: Dr. Baltazár Dezső hogy az osztrák kormány program jának legfőbb pontja Ausztria teljes szuverenitásának és önállóságának biztosítása. Mikor a minden téren duíórom lás a végpusztulás méreteit kezdi ölteni, a társadalom hivatalos és nem hivatalos tényezőinek egyaránt kötelessége, hogy a mentés munkájára fordítsanak minden fi gyeimet, erőt és időt. A végpusztulás árviz és tűzvész formájában áll fenyegetve a lesorvadt állami és társadalmi élet rozoga kapuja előtt. A nyomorúság érvize már a fejünk tetejéhez van közel, ami kevés még kint van az árból, azon a kis helyen meg a gyűlölet tűzvésze tombol. A mentéa munkájából a Cobden Szöveiség eddig is kivette a részét, ki keil venni ezu'ón még fokozottabb mértékben. A Cobden eszme már egyszer megmentette Anglia , , , , , , i gazdaságát s vele egjütt e világFázós, dldergős, tavasztváró t gaLdesá&ot is. Meg tudja menteni ma is a világgazdaságot s benne a nemzetek gazdaságát. Csak diadalra kell juttatni újra az esz mét. A szabadság eszméje ez s az irányzat, amelyben a szabadság eszméje tudományos is, gya korlatilag érvényesül : a liberálizmus. Természetes, hogy a szabadság eszméje is valójában nem Cob dentől származik. Már az első emberben megvillant szédületes távlatot mutató ösztönével s azután minden emberben s minden közületben továbbfejlődve, egész világot egybentartó szellemintézménnyé rendeződött. Még tovább megyek. A szabadságnak öröktől fogva való forrósa az Istenség, akinek a tökéletes tulajdonságai közt ott pompázik a szabadság eszméje minden áldásával és minden méltóságával együttesen. A bo'or emberek nem is tudják, hogy mikor a szebadság eszmtje ellen pusztító hadjáratot indítanak, az ernberíelkiaég legértékesebb részének lesznek kártevői és eltépik a kapcsolatot maguk és az Isten között. Az Isten eszme magaslatához eljutni ugvanis csak a szabadság legtisztább napfényes levegőjében lehet. A mei nagyon beteg világ bele van háborodva abba a képtelen állításba, hogy a háborút és annak nyonában a nagy világromlést a szabadság s ennek müveit megjelenési formája : a liberalizmus idézte fel. Holott a liberálizmus : a béke bölcsője, a béke ház'artása. Az igazság az, hogy a liberálizmus által teremtett káprázatos haladás és mesebeli jólét a szabadság legnagyobb ellenségének, a háborúnak: a háború durva, véres, pogány erőszakának s?enynyes kerekei alatt lett beletördelve mely erkölcsi posványba, koldus nyomorúságba. A háborút a Sátán ébreszti, nem az Isten. A háborút a szolgaság szolgálja ki, nem a szabadság. A haboruban a gyűlölet a kovász, nem a szeretet. A mi hanyatlás van ezen a világon : akár gazdasági, akár egészségügyi, akár tudományos, akár erkölcsi, akár vallási vonatkozású, mind-mind az erőszak rovására esik. A szabadság világosság. Világosságban van az egészság, rend, növekedés, haladás A szabadság szeretet és béke. A szeretetben és békében van minden jónak, szépnek lehetősége és valósága. A szabadság bátorség, vagyis az erl-ölcsi minőség legfelső foka. Ezt a lep utóbbit : a bátorságot hadd emeljem most ki, amikor a tudatlan rosszakaratú előítéletek durva, fenyegető hangjai miatt a hatalomtól való kenyérfüggőség rabszolgaságában s a létfeltételek összeomlásának előérzetétől meg ven rettenve a minden oldalról ostromlott és szorongatott lélek. A próféták és apostolok bizonyságot szoktak tenni alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt az igazság felől. Tegyünk igy mi is a Cobden által oly nagyszerűen képviselt liberálizmus szolgálatában. A liberálizmusnak erkölcsileg tiszta és élet szerint bölcs szabadság a tartalma. Tehát örök érték, feltétlen érték. A liberálizmus szellemi magaslatából nézve nincsen semmi ellentét a forradalom és hagyomány közölt, mint ahogy nincs az állambölcselet mérlegén mérve sem. A forradalom különben is mód és eszköz. A hagyomány pedig ered lény. Az evolúció eredménye, ami vagy lassú fejlődés, vagy forradalom utján hoz létre az étet. A fórra-' dalom erényéből lesz a h°<?yc•nány. A hagyomány bűnéből a forradalom. A liberalizmus fel-
