Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-21 / 64. szám

2 ÖEKESMEGYEI K0ZL0NY 1934 március 21 Borzalmas szerencsét­lenség Jugoszláviában Belgrád : Banyika közelében a francia ulépitő társaság kőbányá iában borzalmas szerencsétlenség történt. Egy hatalmas kőtömeg le­vált s eddig még meg nem álla­pított számú munkást maga alá temetett. Az eltakarítási munkála­tok két napot vesznek igénybe. Eddig még meg nem erősített hir szerint a halottak és sebesültek száma harmincra tehető. 852 tanút idéztek be a vasgárdisták bün­perének tárgyalására Bukarest: A román vasgárdisták perének tárgyalására tegnap 52 terhelő és 800 mentő tanút idéztek be. A terhelő tanuk közül a tár gyaláson 21, a mentő tanuk közül 446-an jelentek meg a tárgyaláson. A tárgyaláson Zelea Codreanu is megjelent. A vasgárdisták nagy lelkesedéssel fogadták. Ma meg­kezdték a vádirat felolvasását. Április 5-én terjeszti a kormány a Ház elé az uj költségvetési tervet Budapestről jelentik, hogy az uj költségvetési terv elkészült s azt Imrédy Béla pénzügyminiszter áp­rilis 5 én teijeszti s> Ház elé. Az uj költségvetési terv 30—35 millió pengő megtakarítást mutat az előző évivel szemben. Minisztertanácsra ültek össze a kormány tagjai Budapest: A kormánytagjai ma délbe 12 órakor Gömbös minisz­terelnök elnökletével miniszterta­nácsra ültek össze, amelyen a miniszterelnök tájékoztatta a kor­mány tagjait a római egyezmé­nyekről és tárgyalásokról. Puccsra készülnek afrancia kommunisták? Páris: Ó/iási feltűnést keltett Páriában a Matin „leleplező" cik­ke, mely arról számol be, hogy Svájcon keresztül több hónap óta fegyvercsempészés folyik, mely Franciaországba irányul. A lap szerint e fegyverek a kommunistákhoz érkeznek, akik általános fegyveres puccsra ké szülnek. Mezőmegyer és Doboz is csatla­koztak a cséplőgép­tulajdonosok megyei mozgalmához A Békéscsabai Cséplőgéptulaj­donosok Egyesülete f. hó 18 án, vasárnap délután 2 órakor, a Fe­hér Bárány vendéglőben levő he­lyiségükben tartotta meg évi ren­des közgyűlését, a tagok szépszá­mú jelenlétében. Fekete Imre elnök nvitotta meg a közgyűlést, aki üdvözölte a meg jelent tagokat, majd áttért a már­cius 11-én megalakult megyei szerv és a ceglédi tagtársak mozgalmá­nak ismertetésére­Az évi jelentést, melyet ugyan­csak Fekete Imre elnök terjesztett elő, a közgyűlés, a számvizsgáló bizottság jelentése ulán, egyhan­gúlag tudomásul vette s a veze­tőségnek a felmentvényt megsza vnzta. Ezután Lizár Pál korelnök el­8 Öröm ? Ajándék ? Hedvezés ? Mindhárom együtt van, ha a 99 TUWDERUJJAK" 0 magyar kézimunka újságra előfizet és ezt városunkban csakis nálam • teheti hathavi 2.40 pengős részletak fizetésével ; választhat a V gyönyörű ajándékok közül is, amelyek szabad magtekin­jj tésre és kiválasztás céljából üzletemben rendelkezésre állnak. 1 Ilniin kézimunkaözlet • BJUIIU Békéscsaba. Andrássy-ut 6. sz. fi fi fi e fi * fi o fi fi nökletével megválasztották a tisz­tikart, melynek megejtése után a vezetőség a következőképpen ala­kult ki: Elnök Fekete Imre. Alel­nök Smars György és Paróczay Géza. Jegyzők Such Pál és ifj. Uhrin Tamás. Pénztárnok Fikker Károly. Számvizsgáló bizottsági tagok Medovarszky András és Zelenyánszky Mátyás. Ügyész dr. Orosz István. Választmányi tagok Bujtás József, Bagyinka György, Laczó Pál, Valach György, Ko­•wiaMMWMVMMVMMMmiMMMMMM cziszky János, V. Orvos György, Zelenyánszku Mátyás, Jelenka György és Poszt Ferenc. Doboz és Mezőmegyer község cséplőgéptulajdonosai küldöttsé­gileg képviseltették magukat s be­jelentették, hogy csatlakoznak a megyei szervezethez s a csabai csoportba kérték felvételüket. A köigyülés örömmel vette ezt tu domásul s Hegyi Sándort (Doboz) és Varga Z. Jánost (VIazőrn^gye.•) választmányi tagokká választotta. Megkezdődtek az előkészü­letek a törvényhatósági választásokra Leérkezett az alispáni hivatal­hoz a törvényhatósági bizottsági tagok újraválasztásáról szóló bal­üíyminiszteri rendelet. A törvény szerint a virilis és érdekképvise­leti tagok mandátuma 1934 decem­berével lejár és újraválasztás alá esnek, úgyszintén a választott ta­gok egyrésze is. Békésvármegyében lejár a meg­bízatása 1934 év végén a kisgyü­lésnek, a kijelölő bizottságnak, az összeférhetetlenségi, igazoló-, testnevelési- é3 egészségügyi, va­lamint a közigazgatási bizottság­nak és az összes albizottságoknak. A vármegye alispánja a rende­let értelmében elrendelte a választói névjegyzék összeállítását és azt, hogy az öjszeállitott névjegyzé­ket junius 1—15 napja között köz­szemlére kell kitenni. ezígazdasági különvonat Előjegyzéseket szerda reggeltől kezdődően elfogad a Menetjegy­iroda. indul vasárnap Békéscsabáról a mezőgazdasági kiállításra Buda­pestre. A menetdíj oda vissza P 5.80. és temperamentumos vívásukkal. Utána Ratz, Viski, Varga, Sze­derkényi és Hellerné Békéscsabáról vívtak akadémikus asszokat. El­lenfeleik voltak a berényi dr. Klein és n aje, dr. Szegő és n*je, Czigler Magda, Kékesi Lilli, Weiner test­vérek és Balta testvérek. A herényiek fényes igazolását adlák szorgalmas munkájuknak és tehetségüknek s a megjelent szakemberek biztató jövőt jósolnak a berényi vivósportnak. Szép mun­kát láttunk a férfiaktól. Weiner László határozottan tehetség, ko moly vivó lesz. Dr. Szegő gyors kezével volt eredményes. D;. Klsin gondolkozó vivó. A hölgyeknél láttuk a legnagyobb Ígéreteket. D;. Kleinné szintén jól gondolkozik. Czigler Magda fius temperantumu, erélyes vivó. Nahéz Vivóakadémia Mezőberényben Párhéttel ezelőtt Mezőberényben negyszabásu vivóakadémia volt, melyet helyszűke miatt csak most regisztrálhat unk.i A Mezőberényi Törekvés Sportegyesület fiatal vi­vószakosztálya rendezte az ünne­pélyt, mely jelentős társadalmi eseménye volt Berénynek. A Ma­gyar Király dísztermét zsúfolásig megtöltötték a helybali és környéki előkelőségek s nagy érdeklődéssel és lelkes topsokkal honorálták a szép produkciókat. A versenyt Rotschild György, Szegő György és Klein Jani be­mutató tőrvívása vezette be. Élénk derültséget és tetszést keltettek a 4 és 9 éves gyermekek tehetséges („CSEPEL" turakerékpár > P 98"­reklám ar május 15-ig perceket fog még okozni ellenfe­leinek. Kékesi Lilli a legnagyobb tehetség. Fiatal, nyúlánk, izmos lány. Intelligens, telve munkakedv­vel és ambícióval. Plasztikus moz­gású, esztétikus jelenség, gyors kezű, jó gondolkozású vivó. Egy pór év múlva hallani fogunk róla. A csabaiak a szokott jó formá­jukat vívták s a jól sikerült aka­démia komoly remény a megyei vivóélet fejlődésére. Az akadémiát követően száz teritékes bankett, majd reggelig tartó táic zárta le a jól sikerült ünnepélyt. A buza, „CSEPEL" gyári lerakat Kath. bérpalota fi fi a buza és harmadszor is és ez­redszer is a buza. Mindég és mindenütt a buza­kérdés nyomul előtérbe ott, ahol arról van szó, hogy miként lehetne javítani Magyarország szomorú ga7dasági helyzetén. Poros és sáros falusi utcákén, ha összetalálkozik két eladósodott magyar gazda, s ha meghányják­vetik ennek a bolond világnak folyását, ha a pipafüst mellett po­litizálni kezdenek, mindig, de min­dig a búzával végzik. Azzal végzik, hogy hej-haj, min­den másként lenne, ha volna ára a búzának, hogy a rosseb törődne a fránya franciákkal, meg azzal a holdvilégképü Benessel, ha a buza visszaadná azt a sok fáradtságot, amit belé zzad az ember. Iyarosok és kereskedők, ha ösz­szeülnek egy kis diskurzusra s elpanaszolják tengernyi kinjuk, azt, hogy pihen a kalapács, a gyalu, az olló, hogy ásítozik az üzlet, hogy ez adóhátralék egyre nő, hogy nagy a folyóadó, hogy a leg­gyakoribb vendég a háznál a vég­rehajtó, akit a Bodri meg a Sajó már jobban ismer, mint gazdáját, ha el-elmondogatják halkan, tom­pán a legújabb s?omoru hireket, azt, hogy tegnap Nagy Péter asz­talost árverezték, ma Simon Pál cipész házéban kiáltozták, hogy „senki többet harmadszor..." s holnap a Csete szomszéd van so­ron ; ők is nagy sóhajtással tesz­nek felkiáltójelet a beszédük vé­gére, sóhajtozással. melynek min­dig az a magva, hogy ha a gaz­dának pénze volna, más volna a világ. Gömbös Gyula Rómában sok mindenről tárgyalt. Politikai és gazdasági kérdésektől. Szóba ke rült Rómában Benes, az egész kisantanttal, Hitler Németországa, Franciaország magatartása, meg az ég tudja, mi nem, de a ma­gyar miniszterelnök tarsolyában a legsúlyosabb teher a magyar buza problémája volt. A magyar kormányelnök éppan ugy tudja és éppen ugy vallja, mint a csabai gazda, hogy a ma­gyar élet sarkköve a buza s ez­zel a tudattal ült le a tárgyaló­asztalhoz Mussolini és Dollfuss mellé. Az egész magyar közvélemény lelkes örömmel üdvözli és kö­szönti Gömbös Gyula miniszterel­nököt abból az alkalomból, hogy sikerűit neki a Dúcéval és Ausztria kancellárjával politikai és gazda­sági egyezményt kötnie, legfőkép­pen pedig annak örül Magyaror­szág népe, hogy a búzának ujabb nagy piaca van biztosítva. Csöpp Magyarországban most megint mindenki a búzáról beszél, mert a nép azt reméli, hogy ha­marosan emelkedik a buza óra, ami pedig gazdasági életünk meg­javulását vonná maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom