Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1934-03-20 / 63. szám
61. évfolyam 62. szém I sem ^Wt^WW WW WW W, 1" A^»v> >. w, vt w * ára 10 fillér 1934 március 20 Kedd BÉIÉSME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP MMMMMMMMMIMMMMMAK Előfizetési dijak! Helybe* és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadéhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás Sjerint. Három repülőgép keringett szombaton reggel Ró ma felett, annak örömére, hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria között létre jött a megegyezés. Egész Európa komoly érdeklődéssel figyelte a római tárgyalásokat. Mussolini, Gömbös és Dollfuss állottak az elmúlt héten a kontinens politikai érdeklődés középpontjában. De mig Szófia rokonszenvesen figyelte az eseményeket, mig London és Páris örültek annak, ami Rómában történt, addig Prága, Bukarest, Belgrád, sőt még Berlin is boszszankodtak. És amennyire érthető Szófia rokonszenve, Lordon és Páris öröme, annyira megérthető Prága, Bukarest, Belgrád és Berlin bosszúsága is. A kisantant a római megegyezésből megtanu'hatja, hogy Ausztriát és Magyarországot — bármennyire is szerették volna — mégsem lehet eltemetni, Németország pedig a római megegyezéssel kapta be a mattot abban a nsgy sakkpartiban, melyet Olaszországgal játszott s melynek tétje Ausztria volt. Szófia rokonszenve annyira érthető, hogy magyarázatra nem is szorul. London őszintén örül, merthiszen éppen Anglia volt az, aki már hosszú évek óta hangoztatta, hogy a gazdaságilag lerongyolódott, elzüllött Középeurópát talpra kell állítani, vissza kell adni önmagának, hogy önmaga tarthassa fel magát, hogy ne a szegény, lezüllött fiu szerepét játssza Európa forgószinpadán. Páris öröme kelt bennünk legnagyobb örömet. Páris örömének örülünk a legjobban, mert a franciák öröme azzal a reménységgel tölt el bennünket, hogy a franciák, most már tényleg és lényegesen megváltoztatják eddigi külpolitikájukat, melyből miránk mindig az árnyék esett. A római tanácskozások teljes sikert, eredményt hoztak. Sikert, eredményt hoztak Mussolini részére, Ausztriának és minekünk is. A Rómában aláirt megállapodások részben polilikai, részben gazdasági tartalmúak. A megegyezés politikai része értelmében Olaszország, Magyarország (s Ausztria az esetről-esetre felmerülő politikai kérdéseket közösen fogják megvitatni s bizonyos, se Bécs. se Bud 3 pest nem tesz Róma megkérdezése és helyeslése nélkül semmiféle politikai lépést. Mint az várható is volt, az egyezmény nagyobb részét a gazdasági megállapodások teszik ki. Hiszen Mussolininek az a főcélja, hogy a két csöpnyi országot gazdaságilag megsegítse, kivezesse abból a nehéz helyzetből, melyben ugy Ausztria, mint Magyarország jelenleg szenved. Magyarország szempontjából elsősorban is az a fontos, hogy búzájának piacot biztosítsanak s ezzel emeljék a buza belső árát, hogy a gazdatársadalmat — mely a lakosságnak több, mint felét teszi ki — életképessé tegyék. A részletkérdéseket a gazdasági szakértők fogják elintézni. Az alapletétel megtörtént, a lényeg, a szobor váza megvan, most már csak rá kell rakni az anyagot. Róma, Budapest és Bécs ujjong s van is miért, mert mig Olaszországnak dicsőséget, addig Magyarországnak és Ausztriának levegőt, napfényt jelent a hármas paktum. Olaszország, Magyarország és Ausztria egymásra talált s őszintén nyújtja egymásfelé kezét, hogy összefogva, közösen győzzék le a XX-ik század nagy rémét, a gazdasági válságot.. Milyen jó lenne, ha Európa minden országa egymásra találna, ha mindenütt belátnák, ráeszmélnének arra, hogy csak együttműködve kergethető el a Nyomor, ha a szombaton reggel Róma azúr ege alatt keringő három öröm-repülőgép mellett minden ország repüíő gépe ott keringett volna, jelentve, hogy Európa észhezt<rt, hogy Európa megtalálta azt az utat, mely a Jóléthez, a Boldoguláshoz, a Békéhez vezet. Páris kedvező fogadtatásban részesítette a római egyezményt, de Mussolini nyilatkozatán megütközött Pária : A francia külügyi hivatal kedvező fogadtatásban részesiti a római megbeszéléseket. A francia sajtó is nagy fontosságot tulajdonit a megállapodásnak. A Malin szerint az olasz diplomácia reális érzésről tett tanúságot. Ami a területi revizió kérdését illeti, az aláirt jegyzőkönyv minden állam jogait tiszteletben fogja tartani. Az egyezmény nem zárja ki a békeszerződések revízióját. A lap kivőnesian várja, hogy a kisantant hogyan fog viselkedni az uj politikai alakulattal szemben, amely a békét és együttműködést hirdeti ugyan, de saját céljait követi. A Reuter iroda római levelezője az egyezményt az olasz politika jelentős sikerének tartja. Bármilyen oldalról is fenyegeti Auszlriát veszedelem, erős barátokra fog támaszkodni. A gazdasági egyezményeket még nem fejezték be, de különösen fontos az a szándék, amely a magyar mezőgazdasági termények áresése folytán előállolt nehézségek leküzdésére irányul. A Temp8, a külügyminisztérium hivatalos lapja politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagyjelentőségűnek tartja a Rómában aláirt jegyzőkönyveket. A lap ugy véli, hogy Ausztria és Magyarorszög most már lassan kilábol a háború utáni nehéz helyzetből. A többi lapok is először kedvezően fogadták a római megállapodásokat, a középeurópai feszültség enyhülését a tanácskozások eredményében gondolták. Mussolini tegnapi beszéde azonban a sajtó véleménye szerint egészen más értelmezést ad a jegyzőkönyveknek, ugy, hogy azt a sajtó egyhangú megütközéssel tárgyalja. A francia lapok sajnálattal állapítják meg a Duce beszédének hevességét és azokat a feltételeket, amelyekhez a francia—olasz viszony javulását fűzi. A Figaró nagyon sajnőlje, hogy a beszéd nagy csalódást keltett Franciaországban. Mig Franciaorszőg erős törekvést tanusit a megértésre Olaszország irányában, addig Mussolini beszédében ennek semmiféle visszhangja nem tükröződik vissza. A Journal szerint a béke eszméjének jogrendi megszilárdítása és fenntartására való törekvés soha sem találkozott ilyen elutasítással. A sajtó mélyen fájlalja, hogy Mussolini kijelentései ismét árnyat vontak a francia—olasz közeledésre és Olaszország és a kisantant viszonyára. A lap feltűnő helyen közli Mussolini állásfoglalását a magyar revíziós törekvések mellett, ehhez azonban nem fűz megjegyzéseket. Bécs: A sajtó behatóan foglalkozik a római tárgyalások eredményével és lelkesen méltatja a Dollfuss által Rómában elért sikert. A keresztény szocialista Wiener Montagsblalt vezércikkében Mussolini mellett foglal állást és kijelenti, hogy Mussolini az egyetlen európai államférfi, aki a tett útjára lépett és megtalálta Európa megbékitésének módjót. Megállapítja a lap, hogy Rómában megteremtették az európai megegyezés gyakorlati előfeltételeit, amelyek a ma még fennálló félreértések és ellentétek ellenére egyszer mégiscsak be fognak következni. A kancellár oly eredményekkel tért vissza hazájába, amelyek horderejét fel sem lehet becsülni. Ez a haza, amelyért a kancellár már oly sokét elért, tett és kivívott, nemcsak őt, hanem Mussolinit és Gömböst is üdvözli, akik elérték az egyetlen pozitív eredményt Európa újjáépítése érdekében. Prága: Mussolini tegnapi rádióbeszédének ama része, amely a Magyarországtól elcsatolt területekkel foglalkozott, Prágáben lehangolóan halolt és csökkentette azt a lelkesedést, amely a cseh — olasz együttműködés tervével kapcsolatban a sajtó egy részében az utóbbi időben megnyilvánult. Oly hangok szólalnak meg a sajtóban, amelyek a Németországgal való együttműködés mellett foglalnak állási, bár az Olaszországgal való közeledés szükségessége változatlanul kifejezésre jut. A külügyminiszterhez közel álló Lidove Novini elismeri, hogy a dunai államok ügye Olaszorszőgot közelről érinti, de érthetőnek tartja, hogy ez a kérdés Németországot is érdekli. Csehország ugyan ellenzi az Anschlusst, nem akarja azonban Németországot kizárni a Kárpát medencében való együttmüködé* lehelőségéből. — Őszintén kívánjuk az Olaszországgal való megegyezést — írja a lap — de ugyanugy a Németországgal való megegyezést is. Mindkét állammal közös célok kötnek össze. Olaszországgal együtt harcolunk az Anschluss ellen, Németországgal összeköt a a Habsburg-restauráció elleni harc és Olaszország hegemóniájának megakadályozása Ausztriában. Polilikai körökben azon a véleményen vannak, hogy a lap nyilatkozata Benes külpolitikai expozéjának a bevezetése, amelyet a
