Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-06 / 52. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Annyit ki lehetett venni, hogy Meliskót éltetik s Forray dr.-t abcugolják. A jobb­oldal felháborodva az el­lenzék viselkedésén, kikelt magából s ellentüntetést rendezett, úgyhogy a zűr­zavar teljessé vátt. Egy pillanatra elült a lárma. Ekkor Róna Károly bejelentette, hogy Forray Lajos dr. s vele együtt ő is lemond a je­lölésről. Az ellenzék erre megéljenezte Rónát. (? 1) Kővári Jenő korelnök, látva, hogy a rend teljesen felbomlott, bizonytalan időre felfüg­Anglia nagy érdeklődéssel néz a római olasz—magyar­osztrák tárgyalások elé gesztette a közgyűlést. A volt vezetőségi tagok mind eltávoztak a teremből, mig a Me­liskó-pártiak még sokáig együtt maradtak, várva, hogy szavazásra kerüljön a sor. Az országos kiküldött rendet akart teremteni s minden áron le akarta vezettetni a tisztújító köz­gyűlést, de mivel a volt vezetőség tagjai közül senki sem volt jelen, annak megtartása lehetetlenné vált. Végül is dr. Székely Mik­lós rendőrfogalmazó a közgyűlést kénytelen volt berekeszteni, hogy a bi­zonytalanságnak véget vessen. London : Az angol sajtó élénk érdeklődéssel várja a küszöbön álió római olasz—magyar—osztrák tslálkozást, amelynek nagy fon­tosságot tulajdonit. A Daily Telegraph levelezője jelenti Rérnából: Olaszország szán­dékai az olasz sajtó megállapítása szerint teljesen békések és siker esetén minden dunai államnak hasznára válnak. A megbeszélé­seknek a következő céljai vannak: A három állam közötti megoldá­sok létesítése, előnyös elbánás a magyar mezőgazdaság és az oszt­rák ipar számára, a dunai államok kereskedelmi mérlegének javítása, a dunai államok forgalmának a természetes csatornákba való te­reié*". a trieszti és fiumei kikötőn át. Ugy tudják, hogy ha a meg­bessélések határozottabb jelleget öljenek, Muasolíini eszmecserét indií Angliával, Franciaországgal és Németországgal is. A Daily Mailnek jelentik Rómá­ból : A megbeszélések célja az osztrák és magyar kivitelnek a két ország megegyezése utján való fejlesztése, amelynekalapján O'asz­ország, Magyarország és Ausztria preferenciális elbánást biztosítanak egymásnak. A megegyezéshez bármely ország csatlakozhat. Po­litikai kérdések is fontos szerepet játszanak a megbeszéléseken, de cáfolják azt a hírt, mintha a meg­beszélések célja politikai szövet­ség lenne a három ország között. Hangoztatják, hogy Olaszország szándéka a fennálló barátsági szerződések meg3zilárdilá3ára irá­nyul. A Morning Post jelenti Rómá­ból : Olasz körökben nagy öröm­mel üdvözlik a találkozást és a sajtó dicsőíti Mussolinit, ho?y ke­zébe vatta a kezdeményezést a két dunai állam rendezése érde­kében. A cél a dunai államok és Olaszország körött gazdasági együtt­működésének biztosítása. A talál­kozásnak nein lesz semmiféle tit­kos, vagy rejtett vonatkozása, Mus­sollini teljas napvilágon dolgozik. Róma : A tegnapi lapok részle­tesen foglalkoznak Gömbös mi­niszterelnök és Dollfuss kancellár rÓTiai útjával. A Messegero hang­suVozza, hogy Mussollini terve, a Duna medence rendezése, fran­cia részről is megértésre talál és teljes összhangban áll a stresai egyezménnyel. A terv nem szán­dékszik egymással szemben álló gazdasági csoportok alakítására, sem a vámhatárok emelésére, el­lentétes politikai áramlatok terem­tésére, ellenkezőleg: felhívja a du­nai államokat a közhasznú és egyenlő jogú együttműködésre. I?azi békét akar teremteni Európa ama részében, amelynek politikai nyugtalansága és gazdasági ha­nyatlása veszélyezteti a világbékét. Alaptalan hirek a 18 pengős búzáról Budapestről jelentik, hogy az utóbbi időkben tendenciózus hirek terjedtek el arról, hogy a kormány mindent elkövet a buza árának 18 pengőre való felemelése érde­kében, Hivatalos helyen kijelentették ezzel kapcsolatban, hogy — bér az való, hogy a kormány mindent el­követ a búzaár emeléséért, — ezek a hirek mégis túlzottak, valótlanok és csak arra jók, hogy felizgassák a gazdaközönséget. 2 niszterhatározatáte Rechnitzer ügy­ben, mely, mint az köztudomásu, Rechnitzer Edét kizárta az egye­sületből. A közgyűlés tudomásul vette a miniszteri határozatot. Indítványok hiján a tisztújítás megejtésére került a sor. Forray Lajos dr. a maga és a vezetőség számára kérte a fel­mentvény megadását, azzal a fenn­tartással, hogy ha a minisztérium az alispáni határozattal ellentétben kifpgásolni valót találna az elnök­ség működésében, a közgyűlésnek joga van felelősségre vonni a ve­zetőséget. A közgyűlés egyhangúlag meg­szavazta a felmentvényt, majd ugyancsak egyhangúlag fogadta el az elnökség által javasolt jelölő­bizottságot is. Sebestyén Lajos szólalt fel ez­után, aki lendületes beszédében azt inditványfflzta, hogy a közgyű­lés egyhangú felkiáltással válasz­sza meg elnökéül dr. Forray Lajost. Csicsely Mihály egy korelnök választását javasolta. Sebestyén ismételt felszólalása után, általános figyelem közepette Csák Boldizsár országos kiküldött emelkedett szólásra, aki szívhez szóló szavakkal, megrázó erővel ecsetelte a háború holt és élő hő­seinek tetteit. A közgyűlés felállással adózott a holt bajtársak emlékének. Csák Boldizsár ezután nagy vo­násokban ismertette a HONSz cél­kitűzéseit, valamint a rokkantellá­tási törvényt. Ez utóbbinál hang­súlyozta, hogy bár korántsam elégíti ki a hadirekkanl társadalmat, de mégis eredmény, mert már maga az a puszta tény, hogy van egy hadirokkant törvény, sokat jelent. Csák Boldizsár beszéde végén az összetartás szükségességét han­goztatta. A közgyűlés korelnöknek Kő­vári Jenőt választotta meg, aki nyomban megnyitotta a tisztújító közgyűlést. Elsősorban is bejelen­tette, hogy egy többek által alá­ir©tt kérvény érkezett a vezető­séghez, melyben a titkos szava­zást kérik. Ekkor robbantak ki első­izben a szenvedélyek. Nem tudni mi okból, egye­sek, különösen a hátsó sorokban állók, elkezdtek kiabálni. Róna Károly az aláírók névso­rát olvasta fel s akkor derült ki, hogy egyesek azt sem tudták, hogy mit irtak alá. Különösen a hadiözvegyek kö zött akadt olyan, aki kérte, hogy az ő nevét töröljék a benyújtott kérvényről, mert csak most tudták meg, hogy mit irtak alá. Az ellenzékiek látva, hogy egyes aláírók töröltetik a nevüket, zajongani, kiál­tozni, majd komoly férfi­akhoz nem méltó módon ordítozni kezdtek. Szavak röpködtek a teremben, me­lyeknek értelméi az álta­lános és nagy ordítozás miatt nem lehetett kivenni. A jelölőbizottság elnöke, Sebes­tyén Lajos be akarta jelenteni, hogy a jelölőbizottság kiket jelölt a tisztségekre, de az első név felolvasása után nem is jutott messzebbre, mert az ellenzék ismét ordítozni kezdett. R halál torkából rántotta uissza a felesége Megrendítő jelenetek színhelye volt a napokban Vas István vá­sárhelyi csizmadiamester háza. Vas István feleségét és gyermekét elküldte látogatóba egyik újvárosi rokonukhoz. Mialatt odajártak, Vasnét rossz sejtelmek vették elő. Sietve visszatért gyermekével a házhoz. Előérzete nem csalt: amint a műhelybe lépett, ott találta fér­jét a gerendára erősített kötélen csüngve, elkékült arccal. Vasné kést ragadott és levágta urát a kötélről, de az izgalmak annyira megviselték, hogy ájultan hanyat­lott a földre. Az elősiető szom­szédok két eszméletlen embert találtak a lakásban. Vas János ugyanis még lélegzett és rövid élesztési kísérlet után sikerült őt visszahozni a halál torkából az életbe. 1934 március 6 „Dráma a drámák körül" Szigorúan ragaszkodott Boross Elemér ehhez a cimhez és talán ez a következetesség okozta, hogy az izr. Leányegyesület estélyére összegyűlt szépszámú közönség csalódott előadásában A szombati estély alkalmával nem hallottuk Boross Eiemér irót, de annál bőségesebben volt ré­szünk Boress Elemér kritikusból. Ez nem lett volna Sej. Azonban kritikája színtelen s igy fárasztó volt. Azonkívül pedig nem fejezte be teljesen előadását, mert a szinház válságát — ami előadásának tár­gyát képezte — szerinte a mozi, sport, politika és az élet idézte elő. A moziról és a sportról sokat beszélt Boross Elemer, a többivel azonban adós maradt. Ez a körül­mény is igazolja megállapításun­kat, mely szerint Baross Elemér készületlenül lépett a közönség elé. Vagv talán azt hitte, hogy a csabai közönséget igy is meg lehet hódítani? Ebben Boross csalódott. Ez a kölcsönös csalódás hűvös hangu'atott teremtett. Mindennek dacára szerencséje volt Borossnak, mert éjfélután kitűnő, boroshangu­lat uralkodott. * Az Aurora-kör kf belében ala­kult vonósnégyes (Környei.Paukert, Ellmann, Vincze) kvartettje azok előtt is tetszést aratott, akik csak a könnyebb fajsúlyú muzsikát ked­velik. Á csabai zenei élet fejlesz­tése erdekében üdvös lenne, ha többször hallanánk a szombatihoz hasonló muzsikát. * A L^ányegylet estélye egyébként meglepő anyagi eredménnyel vég­ződött, ami főként a fáradhatatlan GerőIza érdeme. Gerő Izával szem­ben le kell még rónunk adóssá­gunkat az előadó bekonferálésá­ért is. mWa* , i WWITWX lU g lWWWOftU jBW* WiOfl Ol Erdélyben nem lehet ki­kergetni a kisebbséget Bukarest: A képviselőház szom­bat esti ülésén Goga Octavian után Títeanu szabadelvű párti képvi­selő szólalt fel és Gogát támadta. — Goga — mondotta — idegen­falónak mutatja magát, de amikor választások előtt állott, megkö­tötte a csúcsai egyezményt a ma­gyar párttal. Willer József magyarpárti kép­viselő közbeszólt: Titeanu ur, egy egész világ választ el bennünket, Ön azért itéli el Gogát, mert meg­kötötte az egyezményt, mi meg azért, mert egyetlen szavát sem tartotta meg az egyezménynek. Titeanu beszéde további során nehezményezte, hogy a magyar színek használatát is megígérte a megállapodás. Utána Willer József magyar­párti képviselő beszélt, megcáfolta Gogának azt az állitásót, hogy a magyar uralom alatt nem voltak romén nemzetiségű bi­rók, sőt számos nevet sorolt fel, amelyeknek viselői a buda­pesti Ítélőtáblánál voltak alkal­mazva. A kisebbségi kérdést el kell intézni, mert sem megmérgezni, sem pedig az országból kikergetn i nem lehet a kisebbséget. MMMMfMMMMMMMMMMM Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára: A szél gyengülése, egyes helyeken kisebb esők, a hőmérséklet nem változik lénye­gesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom