Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-01 / 48. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZL0NY 1934 március 1 Csehország a kutyaszorítóban Laotse, a bölcs, kinek lelke na­gyobb volt, mint az ég, mely benne tükröződött, meséli a Taoteking egy helyén : Történt vala pedig, hogy a csé szár, aki a mennyei birodalmat a nap tornácától a hold pitvaráig ki­nyújtotta, minekutána legyőzött mindent, ami ellene szegülhetett, pihenni tért a Jangcekiang part­jára. Egy napon, amikor szokott sétáját végezte, ott, ahol a folya­mok anyja a tengerbe szekad, fura látvány ötlött elébe. A sárga hullámok lágyan ringattak egy nagy tetemet, amely méltósággal úszott alá a vizén, száz meg ezer dögkeselyű kíséretében. Majd kiért a nyílt tengerre, ahonnan az ár mind tovább ragadta. Vele együtt távolodlak a lakmározó madarak is, mígnem elnyelte őket a végte­lenség, honnan nincs visszatérés az életbe. Es a császár keserves zokegésra fakadt, mert — hirtelen megvilágosodván az elméje — be­látta, hogy a zsákmány előbb­utóbb magóval rántja a zsákmá­pyolót a sirba és az áldozat előbb­utóbb kivégzi a hóhért. Nem gond®!juk, hogy Csehor szág külügyminisztere a mai na­pokban ráérne Taotekinget olvas­gatni és az olvasottak felett elme­rengeni. Annyi azonban bizenyos, hegy nem ártana megszívlelnie azt a példázatot, amit az isteni műből hirtelenében kiragadtunk. Az utolsó hetekben mindjobban szaporodnak az előjelek, amelyek arra vallanak, hogy a cseh politika kátyúba jutott és mind sűrűbben zuhognak ez ütések, amelyekből egy is elég, hogy a szellemi vá­zat, amelyre a cseh államhus le­rakódott, darabokra törje. Súlyos pörölycsapás volt a nyitrai Pribina­ünnep, amely eleven bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a cseh­szlovák egység vérfertőzésben fo­ganván, kezdettől fogva cudar ha­zugságnak indult s mindvégig tes­tetlen álom maradt. Súlyos pöröly­csapás a lengyel—német paktum, amely a cseh hadsereget egysze riben megfosztotta atiól a lehető­ségtől, hegy akár kelet, akár nyu­gat felé egy tapodtat is meccanjon. Mindezen felül földcsuszamlás­ként hatott künt és bent az a tény, hogy épp akkor, amikor a gazdasági kisentente bokrétaünne­pét készülték megülni Prágában, a cseh korona megingott és guru­lósba fogéit azon a lejtőn, ame­lyen tudvalevőleg nem adatik meg­állás. És minekutánna cserben hagyták a -bécsi forradalmat s Hradsin urainak meg kellett érniök, hogy Ausztria függetlenségének utolsó gyámköve kihullván, a nem­zeti szocializmus rohamcsapalai ellenállhatatlanul törnek fel a bás­tya ormára, ahonnan századok óta nemcsak az osztrák, hanem a cseh-morva nép szabadságának zászlaját lengette a szél — a né­met—római szent birodalom, azaz a pangermanizmus eiíenében. Mindez nem uj keletű jelenség. Mindez lappangva ott rejtőzött ab­ban a csemetében, amelyet a ver­aaillesi békedikiótum a monarchia felnyitott hasüregéből császármet­széssel a világra hozott. Mór az úgynevezett III ik Promemoriában Ígéretet kellett az újdonsült állam­nak tennie arra, hogy területén meg fogja valósítani a teljes békét a nemzetiségek között, mert kü­lönben se Wilson, se Lloyd Ge­orge nem mutatkozott hajlandónak a Saint Germein en Laye-i béke­szerződést alóirni. Es hiába nógat­ták Stefanik meg Ossuski a tóto­kat, hogy ne feszegessék a pitts­burgi egyezség zárait! Mér 1921­ben nyílt levelet intéztek az ame­rikai tótok Masaryk elnökhöz, amelyben zúgolódva figyelmeztet­ték, minő Ígéretek foglaltattak ab­ban az okmányban, amely Ceako­slovenska Dohoda címén az új­kori történelem egyik legvakme­rőbb koholmányaként fog az utó­kor ítélőszéke előtt megjelenni. Ezen megállapodás szerint az amerikai tótok, anélkül, hogy amint az elenyésző kisebbséghez illik, akár előzetesen, akár utólagosan kikérték volna népük zömének a véleményét, elismerték azt a prog­ramot, amely a csehek és tótok egy államban való egyesítését tűzte ki célul, de ugyanakkor ki­kötötték, hogy a tót felföld saját köi.igazgatós9al, saját országgyű­léssel és saját igazságszolgálta­tással fog rendelkezni és kikötöt­ték, hogy a szlovák lesz a hiva­talos nyelv nemcsak az iskolában, de a nyilvános élet minden ága­zatában. Hegy mindebből nem valósult meg és nem is fog megvalósulni semmi és, hogy a csehek magukat uralkodóknak, a szlovákokat pedig alattvalóknak tekintették mindig és tekintik ma is, ez, mint fentebb érintettük, el­végeztetett mór akkor, amikor a geopolitikai adottságok megcsúfo­lásával a C3eh hódoltsági terület a Kárpátokon túlra átcsapott. És ugyanakkor elvégeztetett az is, hos?y a C3eh hadsereg — ami? csak fennáll — a levegőben fog lógni. Igazán nem volt szükség a lengyel—német paktumra várni, hogy ez a szálka Csehország tes­tében mindenkinek szemet szúr­jon. Vidal—Lablache nagyszabású geográfiai müve u. i. imigyen áb rázolja a csehszlovák államot. A köztársaság a kezépeurópai me­dencében fekszik, egy nyugat fe­lől kelet felé vonuló határvonal tengelye körül. Hossza légvonal­ban ezer kilóméter, szélessége pe­dig, ott ahol az a legnagyobb, vagyis a cseh négyszög diagoná­lejánál, kétszázötven kilóméter. Vagyis négyszer olyan hosszú, mint amilyen széles, még akkor is, ha figyelembe vesszük azt, hogy Prága, a központ a nyugat-keleti irányvonal első negyedében talál­tatik. Ehhez képest dr. Victor D versky —a politikai földraj z tanára a brün ni egyetemen — nyíltan hangoztetta azt a tényt, hogy Csehszlovákia eleve mozdulatlanságra van kár­hoztatva. Katonai szempontból — írja az érdemes professzor — hely­zetünk módfelett kedvezőtlen és ha kombinált támadás ér bennün­ket, védelemre kell szorítkoznunk. Németország felől jövő támadást magunkra hagyatva aligha lennénk képesek felfogni, bár az is igaz, hogy Németország se képss nél­külünk hadat viselni, mert a cseh négyszög München, Drezda és Bo­roszló között mindent lenyűgözve tart. Ami egyetértelmü annak a bevallásával, hogy Csehország je­lenlegi összetételében menthetet­len, ha magára hagyatik, vagyis függetlensége azon az egy paraszt­hajszálon múlik, cserben hagyják-e adott alkalommal a szövetségesei avagy se, nem is szólva arról az eshetőségről, hogy a magyar, né­met, ruthén kisebbségek — 49 szá­zaléka a lakosságnak — könnyen falzendülhetnek, mihelyst a vas­kapocs lazul. Iiykép az a barát­sági szerződés, amely Neurath é3 Lipoki között Varsóban létrajött, megfosztotta Csehszlovákia jobb szárnyát a védelemtől és a köz­társaságot olvan színpaddá alakí­totta át, amelyről a soffiák egyik felét a z3ÍnórD<sd!á«h3 vonták hí­vatlan kellékesek. És ha meggon­doljuk, hogv az E'is almája. Ke­latszilézia 1000 kilométer négyzet­nyi iparterülete, Cseh- é3 Lengyel­ország között m íg mindig a földön hevsr és csábítóan tündöklik, igen valószínű, ho?y ez a barátsági szerződéi be is tartatik Francia­ország pedig —» massze van. És messze van a gazdasági segítség is. A mu't esztendőben Csehsz'o­vákia kivitelének mindössze 7.8 százalékét tette a jugoszláviai és romániai kivitel és igy annak öt­ven százalékos emelése, amelyet a prágai konferencia, legalább is papíron előirányzott, alig valamit, sőt majdnem S9,miit sem jelent a csehszlovák gazdiság egész­sége szempo ltjából. Es ezt anriál bátrabban állithatjuk, mert a gaz dasági egyezmény, akármennyire hirdette a kisentente annak ellen­kezőjét, kötőszó vet nélküli kocsonya volt s as is maradt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy létrejötte óta. vagyis nem egész két hónap elmultával, a románok immár be is jelentették a c*eh behozatali kontingenatetames csök­kentését, ugyanakkor, amikor a cseh koronának tizenhat százalék­kal való értékkUebbitése a oíroxiz­mujig fokozta Londonban s Pá­risban egyaránt a mértékadó körök ellenszenvét, ami nem késett vám­emelés alakjában kézzel fogható­la? is megnyilvánulni. Éi, hogy a serleg csordultig meg­teljék. elkövetkezett a b=csi ku­darc is. A Tams, a francia kor­mány félhivatal® ?a. szomorúan éliapitja rneg, mennyire hibá^oli Philippe Berthelot, amikor Ni ?? ó /ása ellenére a monarchiát veszn' engedte és « dunai á'lamok fölötti hegemóniát Csshorszájra hárította, amely, íme. arra se k^p^. hogy idegen fegyverekkel meg^Mitsa a pan?ermán Jaggernoutot. És, hogy a Qj»y d' 0-sav kezd felocsu-lni abból a rémületből, nmelvbe Ba­nes ejtette, azt Partinix legu'óbbi cikke elég hangosan áru'ja el- Ez a tajtékzó naciona'i ;ta, aki edcMg a kisentente előimádkozói lisztét viseHe, mélán jelenti : „HÍ Maeryarorszá? és Ausztria szervesen be nsm illeszkedik egy messzemenő a? összes dunai népeket egybefoglaló strukturába, Németország igájába hajtja azt a területet, amelyet Bismark önkényt feladott, mint hiu délibábot: a dunai imperiumot." Megesik néha, hosrv egy bölcs, akinek le'ke nagyobb volt. min* az ég, mely benne tükrözött, év­t ezredek multán magát. Nem b*j, ha történetesen kínai is veit és Lnotsenek hívták. lg A kormány felemelte a kisipar hitelkereteit (S.) A kisiparosok csak ugy megérzik a gazdasági válság pusz­tításét, mint a kisgazdák. Az or­szág fogyasztó és vásárlóképes­ségének megcsappanása, a kis­iparnál a munkák és megrendelé­sek csökkenésében nyilvánul meg. A kisipart is sújtja a munkaal­kalmak hiánya. A kis- és kéz­műiparos is érzi a közterhek sú­lyát és őket is fojtogatja a hitel­hiány. Amikor az államhatalom a gazdákon iparkodik segíteni, ugyan­akkor kötelessége a kisiparosság­nak, ennek az értékas nemzet­fenntartó rétegnek is támogatást juttatni. Mert Magyarországon 340 ezer család él a kisiparból és nem lehet közömbös, hogy a régi tradicióju és világszerte kiválónak ismert magyar kézműves és ipa­ros önálló gazdasági egzisztenciá­ját fenntartani sikerül e? Gömbös Gyula miniszterelnök többizben tett olyértelmü kijelen­téseket, hogy a kormány egyik legfőbb faladatául ismeri a kis­ipar súlyos helyzetének enyhítését. A szót hamarosan tett követte és Fabinyi kereskedelemügyi minisz­ter a Nemzeti Egység Pártjának kézműipari bizottsága előtt máris részletesen ismertetheti a kisips* érdekében megtett kormányintéz­kedéseket. Ez a program három irányban hoz segítséget a kisipai nak. Először munkaalkalmakat terem', másodszor a kisiparosok adózásában lényegesen könnyíté­seket vezet be és harmadszor gondoskodik a kisiparosok olcsó hitelellátásáról. A kisiparossági munkaalkalmak­nak fokozását célozz* a közüze­mek erélyes leépítése, amelyek tudvalevőleg nagy versenyt tá­masztottak a kisiparnak. Tovőbbá a közszállitási szabályzat módo­sításával biztosítani fogja a kis­iparnak az eddisnél jóval na­gyobb részesedését a közszállité­sokben. Igy a honvédség, a posta, a rendőrség, a vasút lábbeli szük­ségletét, egyenruháját nagyrészt a kisiparral fogják elkészitettni és­pedig megfelelő részt kap ezekből a szállításokból a vidéki helyi ipar is, amelynek ezzel régóta hangoztatott jogos isénve teüesül. a kormány gondoskodni fog olvan iparcikkeknek a kisipar részéről való előállításáról, amelyekat ed­dig csak a külföldről hoztunk be. A kisipar termelési költsézeirtek csökkentése érdekében a kereske­delmi kormány me&állapodást kö­tött a kőszénbányákkal, hogy ezek a kovácsszenet lénveg»sen ol­csóbb árban szállítsák. Ha pedig valamely kisiparosnak a «épeit elárverezték, ugy a kereskede­lemügyi miniszter az arra érde­mes kisiparosnak hajlandó eze­ket a gépekel gépsegély formájá­ban visszaadni. Az adózás terheinek könnyebb viselését célozzák azok az'enyhí­tések és kedvezmények, amelyeket a pénzügyminiszter juttat a kis­és kézmüiparosoknak. Már eddig is módot nyújtott ugy n* adóhát­ralékok, valamint az OTI hátra­lékok apró részletekben velő fize­tésére az a rendelet, amely 60 havi részlettörlesztést engedélyez az adó­hátralékokra. Most ven elkészítés alatt egy további rendelet, amely a fényűzési és forgalmiadóhátra­lékok részletekben való fizetését engedélyezi. Ugvanilyen részletfi­zetés fog engedélyezni a kisipa­rosságnak a borfogyasztősi adó­hátralékok és az ital mérési enge­délyilletékek tekintetében, ami kü­lönösen a vendéglős és kávésipart érdekli közelről. Mindezeken felül

Next

/
Oldalképek
Tartalom