Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-27 / 46. szám

1934 február 27 15EKESMEGYEI KCZLQNV 3 Tlem igaz, hogy az Országos Kamaraszínház igazgatója meg van elégedve a közönség eddigi érdeklődésével. országok díjszabásához igazodjék, -de nem járhatunk elől abban sem, hogy a gazdasági élet eszköze, a telefon nálunk világviszonylatban a legdrágáb legyen, mert ez nem olyan fényűzés, amit éppen az állami élet és azzal együtt a gazdasági élet további biztosítása céljából sem szabad megengedni. A díjcsökkentés mérvét a közeli, szomszédos forgalomban is mérsékelni keli Az 5 km-es körzetben a helyi beszélgetés dijának alkalmazása és a 10 km es körzetben ennek kétszerese nagy mértékben növelné magának a postának a jövedelmét is, azonkívül a közvet len é« természetes gazdasági területeket is közelebb hozná egymáshoz. Megelégednénk azzal is, ha a minisztérium a 15 km es díjövnek a vidéki viszonylatban való bevezetését lehetővé tenné — Nem lehet ugyanis országos ^közgazdasági szempontból sem az egyenlő elbánás elvének tekinteni azt, hogy egyedül és kizárólag a főváros kiváltsága legyen az, hogy az olcsóbb 15 km-es díjövet c*ak Budapest élvezhesse és a vidék ne vehesse igénybe. — A belépési és átszerelési, illetve helyezési dijakat legalább a békebeli szintre kellene leszállítani. — Nemcsak a távbeszélő a legdrágább nálunk, de a levél 20 filléres dija is ma igen magas. Külföldi viszonylatban csak Romániában (25 fillér) .és Svájcban {22 fillér) vannak magasabb levéldijszabások, mig a többi országokban a belföldi levél viteldija 15—17 fillér között mozog. A békebeli levéldiiszabéshoz viszonyítottan a mai levéldij 72%-kal drágább. A 12 filléres levéldij az általános árindexhez viszonyítottan is megfelelő lenne. Természetszerűen a levelezőlap ennek megfelelően 6 fillérbe kerülhetne. Az ajánlási dij 50 fillére is olyan magas, hogy feltétlenül befolyással van — az általános forgalmi csökkenésen kivül is — a posta forgalmának visszaesésére. Az ajánlasi dij 30 fdlérre való csökkentése ugy az általános gazdasági helyzettel, mint az áralakulással, de a posta érdekeivel is arányban álló, illetve megfelelő lenne. A p&stautalványforgalom is súlyosan nehezedik az ipari és kereskedelmi életre, mert ma 21 pengő átutalása £0 fillér, ami 3 százalékos költségnek felel meg. Kívánatos lenne, 20—50 pengős fokozat beiktatása, fllkohoiellenes fogadalmat tesznek az iskolák tanulói Az országos Ma«yar Alkoholellenes Egyesület körlevelet intézett valamennyi iskolához. Arra kéri benr.e az iskolák igazgatói! és tanulóit, hogy 1. a tankönyvek és tantervek alkoholellenes utasításait és irányításait népszerűsítsék ; 2. rendezzenek az év egy napján a régi szüreti szünet helyéba alkoholellenes napot, tétessék le a tanulókkal az országos ifjúsági alkoholellenes liga fogadalmát, amelvnek rövidített szövege: „Megfogadom, hogy semmiféle szeszes italt nem iszom és mást is iparkodom visszatartani az ivástól 3. írassanak dolgozatot erről a tételről: „Miért ne igyanak a tanulók szeszes italt"; 4. az isjcolák iratkozzanak be az Or3zágos Magyar Alkoholellenes Egyesületbe és 5. jjniu3 végén küldjenek be az egyesületbe jelentést arról, hány tanuló vett részt sz alkoholellenes napon, hányan tették le a fogadalmat, hány dolgozatot küldtek be, kik azok a tantestületben és a szülők között, akik sohasem isznak szeszes italt. Mennyiért szabad adni a kenyér kilóját? Nem Csabin történt — Orosházáról irják : Érdekes és nem mindennapi eset történt a napokban egy kereskedővel, aki kenyérsütéssel is foglalkozik. Kertész Aladár az illető kereskedő, aki a saját sütődéjében készült félbarna kenyér kilóját — a sütők között létrejött áremelő megállapodás óta is — 16 fillérért árusítja. Kertésznél megjelent egy lisztellenőr és figyelmeztette, hogy 16 fillérért r.em szabad árusítania a kenyeret, hanem csak 18 ért. Még aznap este az Ipartestülettől is kiüzentek Kertésznek — az üzenet vivője nagyobb nyomaték kedvéért rendőrrel ment —, hogy 20 fillérnél olcsóbban nem adhatja a kenyér kijóját, mert különben tisztességtelen versenyt követ el, amit a törvény üldöz és büntet. Az ilymódon kettős dilemmába került kereskedő bement a forgalmi adóhivatal főnökéhez, aki kijelentette, hogy nincs tudomása olyan intézkedésről, amely az olcsó kenvér árusítását megtiltaná. Kertész ekkor a községi elöljárósághoz fordult, ahol — miután kenyeréből mintát vettek, megvizsgálták és izlatesnek, fogyasztásra kiválóan alkalmasnak találták — azt a felvilágosítást kapta, hogy senkinek semmi beleszólása sincs abba, ha ő a megállapított árnál olcsóbban is adja a kenyeret, feltéve, ha a lisztvásárlásnál minden ^'őirt szabályt pontosan betart. Ugyanilyen értelemben nyugtatták meg a főszolgabiróságon is. Hatósági beavatkozást csak az von maga utón, ha a kenyeret drágábban akarná adni, mint más sütő és kereskedő. Kertész Aladár — aki állítása szerint Csorváson 15 pengőért veszi a hatos lisztet — a hatóság megállapítása szerint tehát nem követ el tisztességtelen versenyt akkor, ha a kenyér kilóját 16 fillérért adja. A közönség érdekében mindenesetre helyes volna, ha az orosházi kereskedő példáját Csabán is követnék. melynek a diját 35 fillérben lehetne megállapítani. — A csekkbefizetésnél 50 pengőig fizettetett 6 fillér, 100 pengőig fizettetett 20 fillér ugyancsak magas. Ezeknek a dijaknak olyan mérséklését kérjük, hogy a 6 fillér helyett 2, a 20 fillér helyett pedig 10 fillérben legyen a dij megállapítva. — A távirat dija is magasabb nálunk, mint általában külföldi vonatkozásban, ezért kérjük a 10 filléres díjnak 8 fillérre való csökkentését, ha másként nem, hát a minimális 8 szavas táviratok bevezetése melett. A pécsi kamara felterjesztése bizonyára széles körökben talál visszhangra és remélhetőleg megértésre a miniszternél. Helyreigazító nyilatkozat Nam felel meg a valóságnak az, hogy Gyebrovszki Jánosnét akér id. Gyebrovszki János, akár pedig annak valamelyik hozzátartozója tettleg bántalmazta volna. Ellenben tény az, hogy id. Gyebrovszki János az állítólagos tettleges bántalmazás idején otthon sem volt és hogy Gyebrovszki Jánosné sértetlenül hagyta el id. Gyebrovszki Jánosnak lakását és házatáját. Tisztelettel: Gyebrovszki János HIREK — Lendület címen uj folvóirat jelent meg a napokban. A 24 oldalas füzet cimlapját Csányi Béla iparművész rajzolta. A Vass István dr. szerkesztése alatt közkézen forgó folyóiratban ezész sereg uj névvel találkozunk. Előfizetési éra egész évre 3 pangő, egye3 szám ára 30 fillér. — Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy Havran János m. kir. rendőrségi kezelő, valamint János és László nevü kiskorú gyermekei nevüket Hortobágyi-ra változtassák át. — Csodálatos emlékezőtehetség. Bombayban egy Avadhani nevü hindu általános feltűnést kelt különös emlékezőtehetségével. Avadhani 1000 mondatot egyszeri hallásra hibátlanul elismétel, vagy bármely ismeretlen költeményt egyszeri felolvasás után elszaval. Azt állítja, hogy agyveleje gépies biztonsággal „lefényképezi" a hallott hangokat. — 20 kilő9 biblia. Egy londoni régiségkereskedő páratlanul érdekes ó-testamentumot ajánlott megvételre az istanbu'i muzeumnak. Az ó-testámentumot több mint 2000 év előtt gazellabőrre irták, súlya meghaladja a 20 kilót. A muzeum még nem döntött a vételről. — Leendő anyáknak kellő fieyelmet kell forditaniok arra, hogy bélmüködésük rendben legyen, er. pedig a természetes Ferenc Jó*sef keserűvíz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc József vizet, mert könvnyen bevehető és rendkívül envhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. — Február utolsó hetébe lépünk és rezignációval kell megállapítanunk, hogy Merészben legalább, beteljesült a Gyertyaszentelőhöz fűződő hagyomány, nevezetesen, hogv a téli idő, mégoedig: fagyok, hideg és közben hó három hét óta következetesen kitartanak. Fővárosi lapokban olvassuk ugyan, hogy Zsuzsánna napján pestmegyei községekben megszólalt a pacsirta, ami hagyomány szerint szintén a tavasz beköszöntését jelentené, de eddigelé ez sem valósult meg. Napnál, leginkább a déliórákban erősen o'vad ugyan.de éjszakánkint, különösen pedig virradatra mindig bekö«zönt kisebb-npgyobb mérvben a facry. ami eddig nem tett ugyan számbavehető kárt a búzában, de nagv baj volna, ha ez tovább ismétlődnék, mert tudvalevő dolog, hogy a márciusi fagy, ha kisebb méretű is, végzetesebb károkat okozhat a vetésben, mint aminőt a téli legnagyobb hideg is, különösen akkor, ha, mint ezúttal történt.'a vetést hótakaró védte. Egyetlen vigasztaló körülmény, hogy az északi légáramlatot vé?re valahára nyugati szél váltotta fal é« igy mégis remélhető, hogy az idő rövidesen enyhére fog fordulni. — Meghalt eev 127 éves rabszolganő. A Missisioi állambeli Hally Spriogsden 127 éves korában meghalt Minerva Ston*» volt néger rabszolganő. Az asszony nemrég azzal keltett feltűnést az amerikai sajtóban, hogy megverte „neveletlen" 100 éves leányát. Minerva férje a polgárháborúban harcolt és az özvegy több mint 60 évig a férje után élvezett állami nyugdíjból élt. — Rablógvilkosság Szo'nokon. Gyöngyösi Sándor napszámos csupa szánalomból valami Sándor keresztnevü vidéki munkanélkülinek ado't helyet a lakásában. Ez a Sándor nevü ember szörnyű módon rótta le háláját a különben igen szegény Gyöngyösi Sándorral szemben. Szombat reggelre virradóra gyilkos szándokkal alv4* közben baltával fejbeverte, 12 pengőcskéjét és ruháját magához vette és megszökött. A rendőrségnek alapos a gvanuja, hogy a tettes Szolnok körnvékén bujkál. Erélyesen keresik. Gyöngyösi életbenmaradásához van remény. — Az öcsödi gazda gyilkosainak büntetését fölemelték. 1925ben Öcsödön meggyilkolták Tóth András gazdálkodót. Csak a mult évben derült ki egy kocsmai mulatozás közben, hogy a gyilkosok Csipai Gáspár, Csipai János, Csipai Balázs és Bozóki István voltak. A gyulai törvényszék egyenként másfél évi börtönre ítélte őket. Felebbezés folytán most került a bűnügy a szegedi tábla elé, amely Csipai Gáspár büntetését három évi fegyházra, Csipai János büntetését kétévi fegyházra emalte fel, Bozóki Istvánét pedig nyolchónaDÍ börtönre szállította le. Csipai Balázs másfél évi börtönbüntetését helybanhagyla a felsőbb bíróság.