Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-13 / 34. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZL6NY nyek elérésénél, a ssövelségi kormány áldozeSkeszségo é3 a bécsi iparfejlesztési intézet irányító, erkölcsi é'i enyagi támogatása is hozzájárult. Kétségtelen továbbá az is és ez statisztikai adatokkal is bebizonyítást nyer£, hogy a kézművesipar a gazdasági válsággá! szemben sokkal elíentéllóbb, mint a nagyipar. Ennek lényege abban van, hogy a kézmüvepipar üzemi költ ségei teljesítő képességének csökkenése eseíén önmaguktól arány laposan redukálódnak, holott a gyáripart a nagyobbmérvü gépberendezés olyan állandó kamat és karbantartási költséggel terheli, amely üzemszünet esetén sem csökkenthető. A kézműves ipar alkalmazkodó képességének is megvan a maga természetes határa. Ha az iparosnak rosszul megy, akkor a segédeit egymásután elbocsátja, hogy a költségeit apassza és végül egyedül marad a műhelyében, vagy azt is bezárja és köaös műhelybe vonul hasonló sorsban levő iparos társaival. Ausztriában nem ritkaság, hogy 60—100 tagu ipartestületek csak egy-két segédet és egy-két tanoncot tartanak nyilván. A tanonctartás ilyen nagymérvű korlátozásának nem csupán a gyenge foglalkoztatás az oka, hanem inkább a tanoncvédő törvényeknek szigorú kezelése. Ezeknek a törvényeknek a folyománya, hogy az iparfejlesztési intézet is különös gondot fordít a kézműves ipar jövőjének, az iparos ifjúságnak a nevelésére és elhelyezésére, sokaknak lehetővé tette a külföldön való tanulást is. de a fő gondja mégis a kézműves ipar fejlesztése, a kézműves ipari vállalkozások támogatása, a termelés olcsóbbitása és a versenyképesség, értékesítés megkönnyítése volt. Az iparfejlesztési intézet szoros összeköttetésben áll a ka-lsruhei kutatóintézettel, amely Németországban a kézművesipari üzemvezetés racionalizálását végzi. Ennek segítségével létesítette az iparfejlesztő intézet az üzemgazdasági hivatalát, amely hivatal kétféle működést fejt ki: e'méleíit és gyakorlatit. Elméletit előadások és szaktanfolyamok rendezésével és szakkönyvek kiadásával. Gyakorlatit azzal, hogy a hozzáforduló egyes iparosokat ipari és kereskedelmi kérdésekben tanáccsal látja el. Az üzemgazdasági hivatal egyes iparosoknak, akik személyesen, vagy levélileg hozzáfordulnak kereskedelmi és üzemi ügyekben, tanácsot ad és az intézet szakembere díjtalanul kiszáll a műhelyükbe. Az intézet legutóbb oktatófilmet készíttetett az autogén hegesztés tanítása céljából. Az üzemgazdasági hivatal elméleti működése leginkább a szaktanfolyamok rendezésében jelentkezett. Az intézet 1932. évben 103 szel,tanfolyamot rendezett, amelyeken 2244 iparos vett részt. Az ipasfejlesztési intézet faladatai közé tartozik az ipari vásárok rendezése is. Dacára annak, hogy a mostoha viszonyok miatt az intézet is szükölícödölt anyagiakban négis minden líiőkvése odairányult, hogy az ínséges ipart pénzbelileg, kölcsönnel és szerszámgépekkel minél -'chban támogassa. Az íparkpn ara kerstébisn működj jj. • rtritületi felügyelőség állandó írén ilás alatt tartja az ipartestük :'"Siket és azok tagjait. Az ioarlestületi felügyelők sok közgyűlésén ve'tek részi az egyss vidéki ipartestületeknél és az alkalmat felhasználva az ottani ha óságok és ipsrtestüUtek között fsnnálló elvi differenciákat tisztázták. Az iparfejlesztési intézet na?y gondot fordit az iparosifjuságra és az ő feladatát képjzi dnnak me?á'lap'iása, ho^y ki milyen foglalkozásra alkalmas. Az iparos ta noncjalöltnek nencsak a tanulás iránt kell fogékonynak tannie, hanem a sportok iránt is kell, hojfy érzéke és hajlama legyen, m?rt az ioarosnak testileg és le'kilag makkegészségesnek kel! lannio. As iparfajlasstési íntézat gondoskodik az iparostanoncok elha lyezésáről s ezért állandó munkaközvetité'st folytat. 1932 é/bsa 1687 tanoncot hilyezatt el, akikből 1076 fiu és 611 leány volt. Ha összehasonlítjuk a magvar és az osztrák kéxmüViíslpar álla potát egymással, akkor azt k<?l! megállapítanunk, hosy a magyar kézművesipar minden tekintetben versenyképes, mindenhol magállja a helyét, ds csak bizonyos szá zalékig. Az osztrák iparfejlesztési intézet megállapítása szerint Ausztriában 1932. évben átlagjövedslem 25% kai c-sokként az előző évvel szemban s nálunk a jö/adalem csökkenése ugyanabban nz időben 75 százalékot is elérte, tehát a gazdasági válság nálunk érR Délmagyarországi Baromfi, Nyúl- és GalambtanyészISk Egyesületének évi rendes közgyűlése {A Közlöny eredeti tudósítása.) A Délmagyarországi Baromfi , Nyúl- és Galambtenyésztők Egyesülete vasőrnap délelőtt 11 órai kezdettel, a városháza kistanács. termében tartotta meg évi rendes közgyűlését. Hollánder Lipót dr. az egyesület közmegbecsülésben álló elnöke üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, Jánossy Gyula polgármestert, dr. Medovarszky Mátyás főjegyzőt és a sajtó képviselőit, majd az egyesület díszokleveleit átnyújtotta Bárány László, Körmöczy Illés, Sárga Antal és Szombati Mihály egyesületi tagoknak, akik negyedévszázad óta foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Hollándar Lipót dr. elnök meleg szavakkal szólott a kitüntetettekhez, akiknek nevében Bárány László mondott köszönetet az elismerés árt, hangoztatva, hogv ők továbbra is olyan lelkesedéssel fognsk foglalkozni a baromfitenyésztéssel. mint edeig. Eaután Sárga Antal egyesületi ügyvezető alelnök tarjasztette elő jelentését az elmúlt esztendőről. Az ügyvezető alelnök jelentéséből kitűnik, ho*y az egyesülőt az elmúlt év folyamán két kiállítást rendezett, mégpedig egyöt Békéscsabán, egyet padig Gyulán, telj-ss erkölcsi és anyagi sikerrel. A gyulai kiállítást az a megtiszteltetés érte, hogy azt maga a földmivelésügyi miniszter nyitotta meg, aki a kiállítás anyagáról a legnagyobb elismeréssel és elragadtatással nyilatkozott. Beszámolt továbbá jelentésében az ügyvezető alelnök arról is, Fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy a feledhetetlen jó anya, nagyanya és rokon : özv. Braun Hernianné életének 74-ik évében hosszú szenvedés után f. hó 12-én reggel elhunyt. A megboldogult földi maradványait 13 án d. e. 9 órakor szállítjuk szülőhe'yére Püspökladányba és az ottani sírkertben d. u. 2 ódakor helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló csak; d. zékanyebban sujlotta a kézműves ipart, mint Ausztriában A nagymérvű jövedi'.em csökkenés okát mindenki ismeri. Az iparcikkek fogyasztása 80%-V csökkent, mart • a mezőgazdasággal foglalkozók a ' terményárak katasfctrófális esésa ; miatt n?m vásárolhattak iparcik- j keket. Amikor Ausztriában 1 q buiáért 35 pengőt fizetlek, akkor nálunk 15 p?n;?őt. Amikor Ausztriában egy ioaroa átlag javadalma havonként 300 schilling volt, akkor ná'uik 100 D3i?őt sem tett ki. Ezík a számok annak biaonyitékai hogy ahol rentábilis a mezőgazdálkodás, ott rentábilis az ipari foglalkozás is. A magyar késmiives iparosok naiv részének szüksége van a gyakorlati oktatásra, a jóakaratú irányításra és anyagi támoiatókra, tahái siessünk m agai kot ni az iparfejlesztési inié&eiünkat, még mielőtt visszamegyünk N /ujatmagyarorsságra, nehogy azt gondolják nz ottani iparosok, hogy mi sz osztrákokat n«n tudjuk pótolni. Mi azt mondjuk, ho»y a gyakorlat teízi az embert mesterré, d-3 a némát szerint híirom doloí kell j ahhoz, hogy sz ember bármely foglakozásban mesíerrá lehessen: Tudás, képssség és akarat. A tudás és képasség megvan bannünk. A hallgatóság végig nag</ érd eklődéssel hallgatta Kovács Mihályt, akit előadása végén hangosan megéljeneztek a jeleníevők. hogy az egyesület husz népmüvelődési előadás Sa*tására kapott a folyó évre engedélyt s hogy egy-két előadási már tartott is nz egyesület, melyek elég szép látogatottságnak örvendtek. Jelentése végén Sárga Antal kérte ennek tudomásulvételét, valamin! felmentvényt a maga számára, As ügyvezető alelnök jelentéséhez Hollandi Lipót dr, elnök szólt hozzá, fiiki nsgy elismeréssel nyilatkozott Sárga Antal működéséről, hangoztatván, hogy a csebai kiállítás mestrendazésében őt illeti a legtöbb dicséret. Tísztelettsl és szeretettel emlékezett meg Hcllándar Lipót dr. Márky Barna dr. megyei alispánról aki kijelentette, hogy a vármegy® évente 600 pengővel fogja megsegíteni céljainak elérésében nz egyesületet. Köszönetet mondott Jánossy gyula városunk közszeretetben álló polgármesterének, aki lehetővé tette, hogy as egyesület uj oflhonhoz jusson. Jánoasy Gyula polgármester emelkedett szólásra Hollánder Lipót dr. után. Beszédet azzal kezdte, hogy a baromfitenyésztés már régen kinőtt abból a keretből, hogy csak szórakozás legyen, mert a statisztikai adatok szerint MiígyarorsiíágnMk a baromfi és a tojás külföldié vs!ó exportáláséból ennyi bevétele van, mint a buza és a liszt exportálásából. Hangoztatta a polgármester, hogy a fajtenyésztők igen-igen hasznos munkát végeznek az országranézve, mert nemesilik, jobbé teszik a baromfiállományt. A polgármester örömmel vette tudomásul, hogy a megye anyagilag is támogatja az egyesületet s kijelentette, hogy bár Békéscsaba városának nincs Kiódjábna, hogy a megyéhez hasonló nagy áldozatokat hozzon, erejéhez mérten hozzá fog járulni ez egyesület prosperálásához. Hollánder Lipót dr. megköszönt* a polgármesternek az egyesület iránti, meleg érdeklődését. A közgyűlés ezután Hollánder Lipót dr. elnök indítványára egyhangú lelkesedéssel diszelnökké választotta meg gróf Wenckheim Józsefet, bajcai Bsliczey Géza felsőházi tagot. dr. Márky Barna alispánt és Jánossy Gyula polgármestert. Körmöczy Illés pénztáros tette meg jelentését, majd Streit János a számvizsgáló bizottság nevében bejelentette, hogy a pénztárkezelést teljesen rendsen találták. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a választmánynak azt az indítványát, hogy a tagok taghátralékukat természetben fizethessék be. A tagsági dijat évi 4 pengőről 2 pengőre szállították le. Etután került sor a tisztújításra, melynek megejtése uián a következőképpen alakult; Eu ök: Hollánder Lipót dr TárselnöKök: dr. Medovarszky Mátyás, Benedek Pál, Tass Ferenc és *;itéz Bocskóy András. Alelnököm: Kajna László, Végh Gyula, S_ ombali Mihály és Bárány Gyula. Ügyvezető alelnök: dr. Mózes Imre állatorvos. Titkár: Kiszelycsok Pál. Pénztáros: Körmöczy Illés. Ellenőrök: Bogár János, Streit János. Jegyzők: Török Dezső és Sólyom Lipót: Gondnok: Jacsek Gyöígv. Ü^y^sz: dr. Hollánder Lipót. Állatorvos: dr. Mózes Imre és dr. Szirtes Jenő. Ezenkívül választmányi tagokat, választmányi kültagokat és vi l:ki tago* kat választott az egyesüM.