Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-10 / 32. szám

2 BEKE5MEÜYE1 KÖZLÖNY lya 1* iKuruar I\J 1,039,900.000 pengő volt 1933-ban az állami üzemek bevétele Inrédy Béla pénzügyminiszter kijelentése szerint az éiiami üte­mek az elmúlt évrői 1,039,900.000 pen,iő bevételt tudnak falmutatni. 33,725.000 pengővel kevesebbet, mint az 1932. évről. Sdejái*ásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : A szél gyengülése, a hőmérséklet némi csökkenése, változó felhőzet, kisebb le­csapódósok, hó vagy eső lehetséges. Százhárom tárgya lesz a keddi kisgy ülésnek A várraegye főispánja hétfőre a vármegyei közigazgatási bizottsá­gát, keddre pedig a vármegyei kisgyütést rendes havi ülésre hívta össze. A meghívók már a hát ele­jén kimentek, a kisgyűlés tárgyso­rozata pedig most késsül. A kisgyűlés tárgysorozata érte­sülésünk szerint igen terjedelmes és főként nagyon változatos lesz. Az eddig tárgysorozatra került ügyek száma 103. Ebben a szám­ban minden város és község 8—10 darabbal szerepel. A 103 pontos tárgysorozat első részét ax útépítésekkel kapcsolatos területbiztosítások foglalják el, majd szerepel azon a m®gyei au.ó ügye, m csabai üzletzárások problémája, Orosháza várossá való átalakulása és az ez ellen beadott felebbezés, Tótkomlós felmondása az AEGV­nek átengedett állomási területről, egy sereg orosházi ügy. köztük ujabb ingatlanvásárlás Gyopáro3 továbbfejlesztése céljaira, a cxor­vősi villamosmü felülvizsgálata, •gy sereg endrődi felebbezés, köz­tük az orvos és a segédíegyző választás ellen is. Gyulavári is egész sereg üggyel szerepel és köz­tük több elszegényedett alapjának megsemmisitéset határozta el. Békéscsaba, Szarvas és Oros­káza egész sereg üggyel szerepel a tárgysorozaton, amely előrelát­hatólag hosszabb vitát fog provo­kálni. A gyűlések mindkét napon raggal 9 árakor kezdődnek a vár­megyeháza kistermében. Fizessen elő a Békés­megyei Közlönyre 77 rendőrség fofyósójáróf A rendőíséa tipikus alakja ő is: a panaszos. Néha kilométer tá volságból fel lehet ismerni, hogy milyen ügyben jön panaszt tenni. Egy-egy vidéki bácsira valósággal rá van írva, hogy a tárcadobálók „paiizták ba". A fiatalabb kölgvek esetleg udvarlóik ellen tea* viek panaszt, életveszélyes feny^; >-.' a címén, az utcai jampec pedig » „nőjét" jelanti fel becsületsért ésért — Életveszélyesen n#gfenyege tett 1 — mondja, egy nőcske, kiní a folyosón — Es nem vettek fel a panaszomat. — Hát ez hogy iahei? - kér­dezi a riporter, aki már sejt?, hogy valami bej van a panasz koiüi. — Mit mondott magának a szerelme? — Azt mondta kérem, hagy menjek a fekete i \'<-bis, mert ugy megvág, ingy e cái.agokba esem. És erre azt mondják, hogy ez csak becsületsértés. — Helyesen mondják. Menjen a járásbíróságra. Mire a kis nő gondolkozik agy kicsit, majd azt mondja: — I>?en ám. de oda 17 pengő bélyeget kall ragasss'ani. a becsü­letre. Már padig, ha nekem tizen­hét pengőm volna, akkor én vág­nám meg ugy azt a pasast, hogy ő esne a csillagok közé. Bud János dr. az Athenaeum uj igazgatósági tagja Illetékes helytől nyert infotmá­ciónk szerint az Athenaeum Iro­dalmi és Nyomdai Rt. legutóbb megtartott rendkívüli közgyűlésén városunk országgyűlési képviselőjét, Bud János drt., volt ke­reskedelemügyi minisztert I Véres verekedés nagy­szénáson egy billiárdparti után beválasztották az igazga­tóság tagjai sorába. A kétségtelenül értékes, uj «r5t nyert igazgatóságba beválasztották még Szudy Elemér minissst<m ta­nácsos, volt sajtófőnököt is. Súlyos kimenetelű varekedés történt Nagyszénáson. Ivacska látván, Klebik Pál. Gon­da István nagyszénási l«kosok esyütt borozgattak özv. Valach Mátyásné korcsmájában. Az iszo­gató fiatalemberekhez csatlakozott özv. Valachné veje is, Juhász Mi­hály. Kacska Gondéval billiárdozni kezdett s bár pénzük nem volt, „bozomra" játszottak, úgyannyira, hossy Gonda mér 6 pengőt vesz tett, mig Ivacska szerint 9 pengő az az összeg, amit Gondától el­nyert. Ezen nézeteltérésből mindinkább erősödő vita keletkezett s amikor már a hangulat oly feszültté vált, hogy minden pillanatban parázs verekedéstől lehetett tartani, kites­sékelték a két szenvedélyes billiárd­játékost az utcára. Klebik és Valachné veje, Juhász utárrnk ment és Gondát az utcán olyan alaposan helybenhagyták, hogy a hódmezővásárhe­lyi közkó rhízbi kellett szállítani. A sérültei a nagyszénás orvos részesítette első sagélvb^a, akinek megállaoitásaszerint 12 könnyebb­súlyosabb természetű bicskasaurás van Gonda testén. Az e*yik szúrás köwetlonöl a szem alatt hato't a szeműtekbe s a szernsrolvót sértette meg, ugy, horcy Gonda s?;em.«? kifolyt. A másik szem látóképesség© is veszélyben van, amennyiben ha a szúró zsebkés tisztátalan volt, vagv a seb egyébként fertőződött, a megmaradt szemnél is teljes vakság áílhst elő. A verekedés üuyében a csend­őri vizsgálat megindult s egvelőre a tettesek ellen súlyos testisértés büntette miatt indul mee ez eijérás. Gonda sérülése egyébként élet­veszélyes. Tuldrága a dohány és a cigaretta Nsm túlzás megállapítani, hogy egy dohányos embernek ma ugyan­annyiba kerül a dohányzás, mint amennyibe az élelme kerül. Napi 18-20 cigaretta, vagy 6—8 szivar éra ma egy napi koszt költségé­nek felel meg sssollemi és fizikai munkásoknál egyaránt. A pengő belső vásárló értéke ma is az in­dexek szerint 90 békefillérnek fe­lel meg. A különbözetet a kartel­cikkek és egyedárusági cikkek ad­ják. A gyufa például négyszerese, a dohány általában duplája a bé­kebeli árnak. A keresetek eszel szemben szinte kifejezhetetlenül lecsökkentek. Az ipari munkabé­rek közel egyharmadukra ostek, a tisztviselők, a szabadpályán lé­vők életszínvonala ugyancsak a létminimum a'é »üllyedí. Ezeket a kö" lényeket egyál­talán ne. nélíányolja s dohány­j öved ex igazgatósága. Ha csökken a forgalom, emelik az árakat. Mert feüis áremelés, haaz 1931-ben meg a!lapított ár'lat a pénz vásátló értékének növekedésével nem Máíiiteüák le Minden más cikk olcsóbb lett hárem év datt, a pénz ára több mint 20 százalékkal ja­vult, 3 rrafik ára pet'ig^ össae^ben változaüsnul n^gmaraat, vagyis 20 százalékkei drúMob lett akkor, amikor * közönség jövedelme 50 8zá«9ÍétA®l kevesebb lett Köztu­do nésu, hogy az emberek ogyik legnagyobb, lagleküzdhatettanebfe sEeiív«dély€ a dohányzás és igy a csökkentett fizetés és ksrassti lehetőség mellett a dohányos em­ber ugy segit baján, hogy az ol­csóbb, silányabb minőségű ciga­rettát, szivart vásárolja. I«en rossz üzleti politika a do­hányjövedék részéről, hogy még mindig ragaszkodik a tulmagas árakbor, mart ezzel megbénítja a jobbminőségü dohányfajták forgal­mát. Pillanatfelvétel A szeme tüzes vágyakban égett, amikor belépett a kis kocsmába. Koffer volt a kezében, testén vé­kony, rongyos és foltos kis téli­kabát, fején kendő. Harminc éves­nek látszott, de lehet, hogy csak sokkal kevesebb tavaszt ért meg. A férfiak, különösen a törzs­vendégek, furcsán néztek a kis, ráncos arcú nőre 8 el sem tudták képzelni, ho?y mit akarhat itt, a mulatságnak és jókedvnek há­zában. — Kérek egy liter bort — szólt türelmetlenül az itcéshez, amikor hányásul, ahogy a moziban látta Greta Garbótól és a többi irigyelt mozisztároktól, leült az egyik asz­tal mellé. A kocsmában nam újdonság és nem meglepő, ha valaki bort kér s nem u ;donság különösen az itcés száméra, de ebben a bor kéressen volt valami egészen szo­katlan. A hang, a mozdulat és maga az Í8, aki kérte, különössé tették. Az ilcés mélyen arcába nézelt a rendelőnek, amikor elébe tette a azőlőnedvével telt üveget s a poharat. — Hé, cigány, elszáradt a he­gedűtök, nem látjátok, hogy mu­latni akarok 1 — csapott az asz­talra kérges kezével. A füstösképüek előszedték szá­razfájukat, odahúzódtak a pohárba bámuló nőhöz s rázendítettek a „Csak egy kislány van a világon" kezdetű örökszép nótára. — Főúr, bort a cigányoknak és cigarettát az asztalra I Az ivóban mindenki a mulató nőt fieyeste. — Mit bámultok, üljetek me'- • lém! — szólt a hozzá legközelebb ülő férfiakhoz ellentmondást nem tűrő hangon. A megszólítottak nem nagyon kérették magukat. Két perc múlva már körülülték a titokzatos nőt s nagv kortyok­ban iszogatták az eléjük tett bort. — Ácsi, tudod e azt a nótát. 1 hogy „Végigmentem az ormódl temetőn .. A fiatal, mosolygós képű prímás odaállt a nő mellé s érzéssel teli húzta a nótát fülébe. A rongyos kabátu, ráncos képű, fáradt nézésű nő dalolni kezdett. Han:?ja recs«s?ett, nyikorgott, zö­työgött, nem kis bosszúságára a többi vendésmek. de azért fújta, olyan szívből, olvan bánatosan, hosrv könny csordult ki szemén. Egyszerre váratlanul elhallgatott. E<?y idegen nő lépett az ivóba. Eiyenasen hozzáment s vslömil súgott « fülébe. — Micsoda ? Mi közöd hozzá? Azt teszek, amit akarok — tá­madt a sugdosóra a rongyos ka­bátu. — Hé, kocsmáros, kérek még, két litert a finomabb fajtából. Huzd morei A pénzemért ugv mulatok, ahogy akarok 1 — kelt ki dühösen s szeme villámokat szórt az idegen nőre, aki fejcsó­válva távozott el. A körülötte fllő férfiak megélje­nezték és vidáman kocintottak ( vele. — Három hónapig voltam a más szolgája. Éjjel-nappal dol­goztam. Huszonhét pengőt keres­tem a három hónap alatt. Hát moit elmulatom. Nem igaz, fiuk? A fiuk bólintottak, ittak és füs­töltek. — Én kerestem, nem más, azt csinálok veie, amit akarok. Bort ide, kocsmáros I — Hangja ugy kongott, mint a halálharang. És egyre szaporodtak az asz­talon az üres üvegek és fogyott a cigaretta. Éjfél után a férfiak elszállingóz­tak. Eav óra fele magára maradt a nő. Csak a cigányok tartottak ki mellette. Fejét lehajtotta az asz­talra. Álmosan pislogott. „Ki tanyája ez a nyárfás . . kezdett bela a prímás ogy uj nó­tába. Fáradtan legyintett: — Hadd more, elég volt. Főúr, fizetek. Fizetett. Huss pengőt és egyné­hány fillért. A cigányoknak öt pengőt adott. Aztán ahogy jött, egyedül, ?<*rs nélkül elment. Az utcán fázósan huz'a össiie magát. — Volt pénz, nincs pénz — mor­fondírozott hangosan. — Ds kinek mi köse hotzé — kiáltott fel szim * mérgesen és eszelősen, aztán elhal g^ott s dü­löngélve baidatolt hegafíí.'é. (sztm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom