Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-06 / 4. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY Több mint ezer Ínséges részesül segélyben Békéscsabán A tél beálltával városunk tár­sadalma ismét megmozdult, hogy az ínségeseket megsegítse. Jó példával maga a város jár elől, mely három népkonyhát ál­lított fel éspedig epvet a Lu'her­utcában, egyet Erzsébathelven, egyet pedig a Sikony—vandháti iskolában. A három városi népkonyhán összesen 500 szegénysorsu gyer­mek kap meleg ebédkosztot. Ezenkivül Jánossy Gyula, vá­rosunk nemesszivü polgármestere január 2 tói kezdődően megindí­totta az elemi népiskolákban 'a szegénysorsu gyermekek tej és kenyérrel való ellátását is, mely­nek következtében 600 gyermek részesül tej- és kenyérsegélyben. Városunk háziezredének, a Beth­len Gábor 10. honvédgyalogez­rednek tisztikara, altisztjei és le­génysége több nagycsaládos ha­dirokkantnak osztanak ki ingyen melegebédet. A Járossy Gyuláné elnöklete alatt álló Békéscsabai Nőegylet is kiveszi részét a segélyezésben, amennyiben ebédeltetési akciója révén szintén több sokgyermekes család jut élelemhez. A Szociális Misszió, mint min­den évben, igy az idén is meg­rendezte inségakcióját, inellvel 175 gvermeknek ad minden dél ben Guttenberg utcai gyermeknép­konyháján ebédet. A Kanizsay Dorottya leánvcser­késrcsapat éppen a közelmúlt na­pokban határozta el, hogy naponta 20 szegénysorsu gyermeknek ebé­det fog adni. így összesen több mint ezer ínséges részesül segélyben Békés­csabán. Szükség is van ezekre a segélyakciókra, mert általuk ten­gernyi könny szárad fel a nyomor­gók arcén s nélkülük sokakat ker­getne kétségbe a nyomor. Márkázni fogják a csabai kolbászt A földmivelé8Ügyi miniszter tá­mogatásával akció indult meg az országban a különféle speciális és exportképes magyar áruk már­kázására és a külfö'di piacokon való széleskörű propagálására és elhelyezésére. A márkázás és a Svájc felé irányuló kivitel megszervezése ér­dekében tegnap Békéscsabán járt nemes Mosch Béla, egy svájci kereskedelmi érdekeltség vezetője, aki Jánossy Gyula polgármester támogatását kérte a békésmegyei liszt és tojás, valamint a csabai kolbász márkázása tekintetében. Az exportmalmokbsn telt tájé­kozódó látogatás után délután Remenár Géza m. kir. fövegyész, dr. Mózes Imre városi állatorvos és Elekes Gyula Ipartestületi jegyző bevonásával értekezlet volt, amelyen a csabai kolbász márká­zására és külföldi elhelyezésére néssve a kezdeményező lépések megtörténtek s amennyiben az ak­ció sikerre vezet, a békéscsabai hentesipar erőteljes fellendülését és a hússertés tenyésztés rentabi­litását lehat majd várni. A liszt és a tojás márkázására nézve a tárgyalásokat a közeljö­vőben továbbfolytatják. A román válság Irta: Dr. Lusztig Géza Mint saskeselyük zsákmány re­ményében az oszló hullát, sza­kasztott ugy lepték el Romániát az események. Vágtában jönnek a hirek. Dúcát, a kormány fejét egy vasgárdista golyója leterítette. Az egész ország, amely a Dnyesztertől a Marosig, az Olttól a Pruthig láz ban ég, bosszút liheg a kiontott vérért. Százezrek kisérik végső útjára az áldozatot és pár nappal a temetés után a kormánv gyep­lőjét átveszi Tatarescu György, mostohafivére annak a Tatarescu István ezredesnek, aki a vasgárda élén a terror boronájával végig­szántott Erdélyen s Arad. Nagyvá­rad, Kolozsvár, Bánffyhunyad ut­cáit ártatlan magyarok vérével pirosra festette. Tehát egyelőre és szembeszökőleg győzött az a párt, amely Cordeanut vallja Tyrtesusá­nak a amely Hitlerre esküszik, mint prófétára. Uralomra jutott e<*y horda, amely a nemzeti szo­cializmus lobogóráncaiban Axen­tie, Balcescum, Janku hóhérbárd­ját rejtegeti. Iszonyattal várhatjuk a fejleményeket és addig is, amíg lecsapnak, nem tehetvén mást, vegyük fontolóra, mik azok a ru­gók, amelyek a szenvedélyeket mozgatják és melyek a ku'isz­szák, amelyek a kezdődő tragédiát kerelbe foglalják. A világháború Románia terüle­rt 138.000 négyzetkilométerről 295.000 négyzetkilométerre, lakos­ságét pedig nyolcmillióról tizen­nyolcmillióra puffasztotta. Az a balkáni állam, amely nemcsak fennállását, de keletkezését is az osztrák—magyar hatalom jóindu­latának köszönhette, az oktalanul feldarabolt monarchia elorzott kin­cseinek birtokában olyan jövőnek nézhetett el*be, minő — talán az egyetlen Franciaországot kivéve — egyetlen egy európai alakulatnak sem jutott osztályrészül. Fája, mindennemű gabonája, aranya, ezüst ja, reze, szene, vasa, ezeken felül olaja, petróleuma bőven ter­mett az anyaföld jóvoltából, ugy hogy amennyiben az igazgatós és a gazdálkodás csődöt nem mond, bálran tekinthetett minden ve­szélynek és vésznek elébe. S ime, alighogy felocsúdott diadalittas meglepetéséből és kijózanodott győzelmi mámoréból a hullafosz­togató, a javaknak az a garma­dája, amely érdemetlenül és vá­ratlanul pottyant ölébe, omlani és bomlani kezdett. A világtörténelem eddig isme­retlen felhőzugolyából előtámadt a mezőgazdasági válság, amely a Duna völgyét keresztül kasul be­száguldva, letarolta Románia me­zőit is. Az egymást gyors iram­ban felváltó kormányok bom'.ott ésszel rasadnak mag minden fé­ket és fog?antyut, amelytől remél­hetik, hogy az alázuduló görgete­get, hacsak ideig-óráig is — fal­tartóztatja. I?v először fokozato­san csökkentik, majd teljesen ki­küszöbölik az export vámokat. Mikor ez a rendssabálv sem bi­zonyul hathatós orvosságnak, élet­beléptetik a moratóriumot, majd, nem gondolva a súlyos következ­ményekre, az adóssíg-conversio varázsszeréhaz nyu'nak a java­sok. A hirdetett Argetoianu-tör­vény megengedi, ho^y a bajbaju­tott mezőgazdaság adósságterhé­nek ötven százaléka egyszerűen töröltessék, mig a fennmaradó öt­venszázalék ötven év alatt róható le. A kivitelt szindikalizálják « az egész mezőgazdaságot iíyeténkéo néhány tőkeerős bankvállalatnak edománvozzék, hűbér gyanánt. Persze, hosy mindazok, akik a mezőgazdaságból és a mezőgaz­daságtól élnek, vagyis a birtoko­sok és a szellemi munkások egyre inkább sorvadtak és mint hajótö­röttek, akik végveszélyben úszó jégtáblára menekü'tik, a talaj*, ahol menedéket véltek találni, egyre inkább a semmibe tűnni érezték maguk alatt. Ámde ugyan ez a szomorújáték pergett le az ipari seclorban is. A monopolizált iparágak (vas, szén, szesz, tex'i!) abbeli ifyekezetükben, ho:?y az elaprózódást megakadályozzák, minden hasznot egyedül és kizá­rólag maguknak kaparintottak meg és igy, a munkanélküliség és a keresetnélküliség utján, fokozták a középosztály amúgy is gvorsan haladó proletarizálódását. Növelte e folyamat kezdő sebességét és útközben nyert röppentyügyorsa­ségát Románia külföldi eladóso­dásé, amely ezt az államot fél­gyarmati függőségbe taszította. Hiába volt minden igyekezet az állami háztartást egvensulyba hozni. Mivel az állam kifelé maga Í3 eladósodott a a kamatterhek mindent felemésztetten, a termé­szettől ezer jóval megáldott or­szág bevételei rohamosan estek s az állam saját üzemi kiadásait sam volt képes fedezni. Hivatalnokait fizetni nem tudta. S ez annyival inkább érthető, mert adminisztrációja roppant mérték­ben felduzzadt ez élősdiektől Mélyen megrendült szivvel tudatjuk, hogy a legjobb testvér, nagybácsi és rokon : Orvos Mátyás trafikos a háborúban szerzett betegsége következtében, életének 44. évé­ben, hosszas szenvedés után f. hó 5 én reggel elhunyt. A megboldogult hült tetemeit f. hó 7-én d. u. 2 órakor a Hősök-temetője melletti ev. temetőben helyezzük örök nyugalomra. Orvos Ilona, férj. özv. Lehoczky Mihólyné Orvos Zsófia, férj. Wendling Józsefné Orvos Juüith, férj. Bérén Józsefné Orvos Mihály és felesége Orvos János testvérei Ifj. Király Antalné és gyermekei unokahuga Valent János és családja Kondoray László és családja unokatestvérei Emléked örökké élni fog! amelyek emlőit mohón szívták. (Egyedül az állami apparátus 350.000 embernek adott kenyeret, amely számban a vasút, a posta 8 egyéb monopóliumok alkalma­zottjai benn sem foglaltatnak.) És hasítalan vetették ki az „áldozati adókai" és hasztalan csökkentet­ték le „átmenetileg" a fizetésekei: mind ez nem secritetf. Az állam mozdonya nyílt pálván vesztegel. A lezárt kocsikból zürzavarns han­gok szűrődnek ki, d* mindet tul­harsosja a bennszorult középosz­tály halálordítása. Ahogy a gazdasági válság jár­ványvonala emelkedik s nhogv nz elszegényedés talajvíz® Nsrivár­gott, ugvanugy radika1i*«lódoH a román középosztály in. Romániá­ban is, amelv pedig ünnepé'vesert és hazusrul eljegvezte megát a de­mokráciával, nemzeti diktatúráról kezdtek ábrándozni a lérengS Ritterek. Követelik *z élősdi ele­mek kiküszöbölését, követetik a nemzeti kisebbségek igába törését, követelik a termelő »szkö?ök na­cionalizálésát, követelik az esrvenlő részesedést a nemzeti jövedelem­ből. Igaz, hogv ezek a jelszavak nem uiak. Da uj a* a tantétel, amely Erdélyt az erdélvi vasgárda segítségével meg akan* tisztítani az idegen elemektől (?!), uj a tan­tétel. amely kimondja, hogv az erdélyi románság fosrlalj* magában és képviseli a „román népiséget" és hogy a „tiszta román állam" eszményképe csak általi, az er­délyi románság által oldható meg. A lezüllött román középosztály, amint láthatjuk, hóditó körútra indul és vérre szomjazik. A ki­sebbségek vérére és — vagyonára. Oítéllók, legyetek résen! Műsoros délutánt rendez a békéscsabai Ev. Leány egyesület A békéscsabai Ev. Leányegye­sület jaguár 7-én, vasárnap délután 5 órakor a Rudolf reélsimnázium tornatermében a karácsonyi ünne­pek előtt felavatott ujktoyósi ev. templom berendezésének javára műsoros délutánt rendez. Műsor : Szaval : Patay Ica. Zongorázik: Fábián Erzsébet, hetredün kíséri Lestyán László. Ünnepi beszédet mond: Szlany Pál. Énekel : Knauz Károlyné, zon­gorán kiséri Linder László. Boldog lemondás. Előadják : Szerdahelyi Paula, Bagyinka Ju­dit és Dévánszki Erzsébet, Zongorázik : Kollár Sári. Beléptidij nincs. Önkéntes ado­mányokat a nemes célra köszö­nettel fogadnak. Szeretettel hivnak és várnak mindenkit, aki a ne­mes célt támogatni akarja. Csabai piaci árak Buza Mák Rozs Ó tengeri Árpa Uj tengeri Tökmag 6.00-6.50 40.00- 42.00 4.00 ' 5.80-6.00 5.00-5.20 4.00-4.20 20.00-22.00 mi WWWWlWWItf Ili i aMKWWW Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órárar Lassú enyhülés, élénk nyugati szél. sok. helyen eső és havas eső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom