Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-04 / 27. szám

1934 'február 11 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY B Tiíozófusok t)ü találkoznak Egyik: Szóval Ön aat mondja, hogy nincsen ember hiba nélkül. Másik: Igen. Egyik: Ki hát akkor a jó f»mber, az Ön véleménye szerint? Másik: Jó ember asr,, eki beismeri, hogy vannak hibái 3 mivel 1udj®, hogy hiba nélkül nincsen ember, más hibáin sem ütközik Egyik: Rémes ernb?r maj;a. Akkor nézzük el a betörőnek, hogy hetörő, a gyilkosnak, hogy gyilkos, lehetetlen, ez egy hülye felfogás. Másik: Kikérem magamnak, ma ga « hülye. Efyik: Micsoda, én vagyok a fiüiyti? (Pofon üti). Nesze. Másik: Na megállj csak, te, te semmiházi. (Meiibsvégja) Egyik: Hopp I Akkor hát maga se jó ambarMásik: Miéit? Egyik: Azért, mert nem nézte ' el az én hibámét s mellbevíigoU. I Másik: Tévedés. Az igaz, hogy í mallbavágtsm, de ez ©z én hibám. Mega a n«m jó ember, mert nem nézte 'el, hogy én faldühődtem és pofonvégotí. Esvik: Én azt elnéztem, hogy feldühödött a hogy pofunvá?tem, az aa én hibám. amit ezennel beismerek. T<*hót jóember vagyok. Másik: És én is jóember vagyok, •mert elnézem, hogy pofonvágott s hogy meilbeváütam, az az én hibám, amit viszont maga néz el Egyik: Így hát mindketten jó emberek vagyunk? Másik: Ugy igaz. (groteksz.) * Kovács Sándor szegedi zongorahangoló a közeli napokban városunkba érkezik. Előjegyzéseket elfogad a Gísmey-könyvkereskedás. KOZMETIKA Rovatvezető: Tranger Jenő Budapest, Ferenciek-tere 4. I. em. 4. Massage otthon A szép arc fogalmát meghatározni esztétikailag jóformán le-, hetetlen. Hiszen a szépség fogalma teljesen relatív. Az áz arc, amely e.z egyiknek nagyon tetszik, nem feltétlenül tetszik a másiknak. Nehéz tehát ebből a szempontból kiindulni, de csöppet sem kétséges, hogy az ápolatlan, elhanyagolt arc senkinek sem tetszik. A mai kor fejlett és tudómé nyos alapon álló kozmetikájában a legfontosabb szerep a bőr ápolásának jut, ezután következik a haj. száj és szemek kozmetikája. A bőrfelület helyes és céltudatos ápolása a legkomolyabb éga a testápolás tudományának. — Megdönthetetlen természeti tör vény, hogy csakis egészséges embernsk lehet .s%ép böre. E?.t sz egészséges bőrt, illetve annak rugalmasságát éa rózsaszínét pedig hcílyes táplálkozás, mértékletes életmód és a szabadban való minél több mozgás által nagyon sokéig meg tudjuk őrizni, mert a természet pazar bőkezűsége, a friss levegő, a viz és a nap csodálatos hatású sugarai éltal a legjobb és legbiztosabb hatású eszközöket ajándékozta számunkra. Ezen természetes ősforrásból nyert bőrt kell tehát ésszerűen és rendszeres gondozással ugy ápolni, hogy az amennyire és emeddig csak lehetséges, üde és szép maradjon, ami alatt pedig (azt érijük, hogy a bőr hamvas kinézésű, tompa fényű legyen, mert a fényes arcbőr visszatetsző. Birsonyos, finom tapintású és elasztikus legyen, mert a ráncos, érdes tspintásu bőr már beteges tün«t és végül minden foltnélküli és egyenletesen színezett legven, mert a pattanásos, vagy nagyon halványszínű arcbőr sem szép. Mindezen hibák kiegyensúlyozására fontos az arc masszírozása. Az a muaka, amit az arc izomrendszere beszéd, evés, ivás közben végez, sokkal kevesebb, semhogy elég lehetne az arc frisseséeének és fiatalos voltának megőrzésére. Az okos és szakszerű masszázs a legkésőbbi korig is frissen és ruganyosan tartja a bőrt, az ügyetlen és elhamarkodott eller ben p$r hét alatt a legszebbet is tönkre teszi. Itt tehát nem lehet gondolat szerint cselekedni, itt tudni kell... ismerni kell az izmok elhelyezését, irányét és sohasem szabad az egyes irmok mozgásával ellenkező masszést végezni, A masszáat mindig tökéletesen tiszta arcbőrön, valamilyen zsírtartalmú krémmel végezzük. Oithon, önmagunk által elvégezhető masszésmozdulatok a következők : Az arc bezsirozása, könynyed, mindig kifelé íörekvő ujjakkal, azután a homlok simogatősa, amely halántéktól halőntékig és az orrgyöktől a hajzatig 8—10 szer ismetlendő a homlok ráncainak ellensúlyozására. A szem alatti ráncok enyhítésére alkalmasak azok a körkörös mozdulatok, amelyeket a szemgödör szélével párhuzamosan, az orrhát felől a járomcsont felé végezünk. Az orr maswzősa az orrgyöktől lefele 10—15 ször ismételhető, úgyszintén az arc simogatása is, amely ívelt vonalban, a járomcsont felől az arc felé történik. Az áll masazása fültőtől fültőig végzendő. — A simogató mozdulatoknál egyszerűbb és kényelmesebb, — mert semmilyen irány betartását nem követeli, az arcbőr megeyurása, dörzsölése vagy ütögetése, amelyekkel — ha rendszeresen csinálják — szintén jó eredmény biztositható. MOZI Rákóczi induló A szezon nagy magyar filmje kerül a filmszínház vásznára. A „City" produkciójában készült R4' óczi induló méltóan illeszkedik a Herceg Ferenc-ünnepségek soréba, mert a jubiláns nagv író első színpadi diadalát, A dolovai nábob leányát látjuk most viszont film formájában, da ezentúl is a hazai filmgyártásnak értékes és nevezetes alkotása, melyet örömmel és meghatott gyönyörűséggel fo? élvezni nemcsak a magyar közönséö, hanem a külföld is, hiszen a Rákóczi induló hírneves német művészek közreműködésével, német változatban is elkészült. A film szereplőit a legjobb erőkből válogatták össze, Csortos öreg Jóbja méltóságteljes szép alakítás. Dajka Margit Vilmája csupa nemes bensőség, Jávor daliás Tarján főhadnagya padig ven követi ennek a nevezetes nagyszerű szerepnek szinte már kötelezővé vá't hagvományait, Ki«s Ferenc (Jób Árpád), Halmav Tibor (Lóránt főhadnagy), Apáthjr Imre (Biliczky kadét), Bsregi (Merlin báró), továbbá Turay Ida, Szenes, Gózon, Dezsőffi stb. mind kitűnően a helyükön vannak. Egyetlen jelenetében Angerer Margitnak, a bécsi Staatsoper kiváló énekesnőjének művészi énekét halljuk. * Terpentines cipőkrém a legjobb, minden színben kimérve a legolcsóbb. Kapható Krayer E. és Társa fiókjánál Andrássy u. 10. Jutslom nélkül Irta: P<«ské György Hódos István psrti kunyhója -előtt ült és hálót javítgatott. A délutáni napfény odatü?ött a kunyhó elé, mely szinte beleszédült az alatta futó folyó m«drébe, hol a -csobogó, fodros huliámu vizén lágyan ringolt a komp. litván révgazds voit. Az apja hagyta rá örökül a kis kunyhót, meg azt a gyerekes rajongást, amely oda fűzte a folyó mellé, hol bölcsője ringott. Meleg volt ezen a délutánon. Jstván megtörölte izzadt homlokát és tekintete ezalatt végigfutott a folyó medrén. Egy csónakot látott közeledni a víz folyása felől. A csónakban ülő nem vette észre a kikötött kompot és csónakja belevágódott a komp oldalába. A csónak az ütődés erejétől összetört és pillanatok alatt merült el utasával együtt és az ár a komp alá sodorta. István a vizbe ugrott. Gyakorlott uszó volt. Rövid idő múlva felbukkant a komp m'tsik oldalán s balkezében iartva K csónak utasát, a partra u»£of Szinte megdobbant, amikor átía, hogy a felsőlaposi uradalom fiatal úrnőjét msntette meg a biztos halál ai. A parton a füre fektette az ájult asszonyt. Szive a torjában dobogott, ahogy nézte a Cí>odél*k>s szépséget és riadtan fordult hátra, mint a tolvaj, akit tetten érnek, mikor a nevét hallotta. — István, mit csinálsz — ne/eÍITA % tett rá egy magas, erős és csinos lány, kinek a szeme ugy kéklett, mint a búzavirág. De hirtelen elkomolyodott. Meglátta a földön fekvő nőt. — Meghalt? — kérdezte ijedten. —• Nem a — rázta fejét István — csak elalélt. — Fuldoklott?... — Lghet. A komp alól húztam ki. Hanam Boris te. elszaladhatnál a kastélyba, hirt adnál a szerencsétlenségről. — Már megyek is — szólt a lány és eliramodott a kastély felé. István a kunyhóba ment és egy takarót hozott. Az asszony eszméletre tért. A hálaérzet mosolyával nézett a hatalmas legényre. István pedig ugy elpirult, hogy még köszönni is elfelejtett. — Szeretném, ha elám terítené azt a takarót — szólalt meg dallamos hangon az asszony — a föld hideg. István isteritet'e és várt. Az a mosoly is.z asszony ajkán az ő egyszerű lelkében furcsa érzéseket keltett életre. — Fektessen át — kérte a legényt — még nagyon fáradt vagyok. István gyöngéden átfogta és átemelte. A vékony ruhán át érezte az asszony szivének forró lüktetését. L<üta piros ajkát egész közelről. Olajbarna iz no3 karja hozzá ért az asszony hamvas arcához. Valami csodás erzés zsongott szivében, amikor ez asszony megdicsérte : nagyon erős éa bátor. — Áthúzom a kompot akkor is, ha két szekér van rajta — tört ki a szó önkéntelenül a száján. A nyelvét szerette volna leharapni utána, ugy elszégyelte magát. — Fel tudna evezni a folyón a kastélvig? — kérdezte az asszony — Szoktam néha ... — Akkor vigyen le a csónakba és manjünk. István levitte s a saját csónakjába tette. Betakargatta, hogy ne fázzon meg. mert a nap már alámerült a nyugati égen és csak alkonypír jelezte az útját. — Elhiszi, hogy engem még nem hordozott igy senki — mondta az asszony, mikor István az evezőkhöz. ült. — El hát. Miért is hazudna nekem — mondotta a legény. — Én sem vittem még senkit igy, mint... Elakadt. Nem tudta, hogy hogyan szólítsa az asszonyt. — Nsvezzen Máriának — biztatta. — Megmentette az életemet, joga t'an hozzá. István nem felelt, hanem olyat huzoit az evezőkön, hogy szinte a levegőbe emelte a csónakot. Nem vette észre azt sem, hogy Boris már rég a kunyhó előtt állt és onnan nézte őket. — Sokkal tartozom magának. Bent fog lakni a kastélyban. Szép ruhái lesznek. Tanulhat is, ha kedve lesz hozzá. Parancsolhat. Én leszek a legjobb pajtása — csacsogott kedvesen Mária. A holdfényben ezüstösen csillogoí a folyó, mikor a kastélyhoz értek. A csónak orra belefúródott a part iszapjába és István kiugrott a csónakból. Kicsit lihegett. — Felvigyem ? — kérdezte Máriától. — Azt hiszem, már birok menni, de azért segíthet. Belékarolt a fiúba és lassú léptekkel mentek fel. A kastély udvarán megszólalt Mária: — Ugy látszik, ezek még semmit nem tudnak itthon. — Pedig én üzentem — szólt mentegetődzve István és észre sem vette, hogy valaki közeledik feléjük. Az intéző volt. — Mi történt méltóságos asszonyom ? — kérdezte rémülten. — Majd a folyóba fulltam — nevetett fel az asszony. Ö mentett meg — mutatott Istvánra. A kastély bejáratánál az intéző megköszönte a segítséget Istvánnak és egyedül kisérte tovább úrnőjét. — Várjon rám, mindjárt intézkedem, hogy mindennel ellássák — mondotta még az asszony és István egyedül maradt az udvaron. A füzesek felől egy bus szerelmes dalt hozott a hüs szellő. Valahol egy gerle búgott. Kacagva, szerelmesen válaszolt rá a párja. Egymásután gyúltak ki a lámpák a nugy épületben. A b járaton kibe futkostak az emberik, da Istvánnal senki r.em törődött. A fiastyuk mái delelőre hágott, mikor egy inas jött Istvánért. Égy szobába vezette. Duaan terített asztal várta. ösukott bératiié kényaímes, nttaiifcn ^ rdfiben kapható a Suhajda-narázslreiny teiei™ s-s