Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-31 / 24. szám

Ara 10 fillér 1934 január 31 Szerda 61. évfolyam 24. szán ESMEGYEI K0ZL0N1 POLITIKAI ÜAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidéken posióri küldve ne­Ryedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példényonkinl- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. Hirdetések díjszabás szerint. Egy mindenkiért és mindenki egyért! Ez legyen a jelszó, ezt tartsuk szem előtt — mondotta gróf Bethlen István volt miniszter­elnök debreceni beszámolója során. Helyes! Mi is ezt valljuk s nemcsak, hogy valljuk, de áll­juk is a sarat. Bethlen István gróf Debre­cen város országgyűlési képvi­selője, ha nem is mondotta, ugy gondolta s hallgatósága meg is értette, hogy ez az Egy a Polgár, a Magyar Polgár, a Névtelen Polgár, a Névtelen Adófizető. Ennek az Egynek mondotta beszédét, ennek az Egynek tar­tott beszámolót. Ez az Egy türelmesen, sőt lelkesedéssel, tisztelettel s bi­zonyos fokú rajongással hall­gatta meg országgyűlési kép­viselőjének beszédét. Tette ezt annál is inkább, mert tudja, hogy gróf Bethlen István nem afajta képviselő, akit csak ke­rületében ismernek s aki a par­lamentben az asztalcsapkodás nál s a közbekiáltásoknál töb­bet sose tesz, hanem olyan po­litikus, akinek szavára nemcsak Magyarországon, de Európa minden országában felfigyelnek. Belpolitikáról és külpolitiká­beszélt a volt miniszterelnök. Arról beszélt, hogy idebenn sok még a tenni való, hogy a gazdaadósságok még nincsenek végleg rendezve, hogy a mos­tani allapot nem végleges s nekünk nem szabad belenyu­godnunk abba, hogy a helyzet olyan maradjon, amilyen. Kijelentette, hogy nem akar külpolitikáról beszélni, de ma a belpolitika külpolitika is és for­dítva. Nem kívánja a nyugati de­mokráciát, de irtózik a dikta­túrának még a gondolatától is. Finoman, de erőteljesen kör­vonalazta azokat a feladatokat, melyeket meg kell oldanunk, ha azt akarjuk, hogy kikecme­regjünk válságunkból, ha élni akarunk. Sok mindenről beszélt gróf Bethlen István, cie beszédének a magva, a veleje az, hogy csak akkor tudjuk kátyúba ju­tott szekerünket kiemelni, ha egy mindenkiért és mindenki egyért dolgozik. Az Egy, a Névtelen Polgár helyeslőleg bólintott s helyes­lőleg bóiint ebben az ország­ban minden Egy, de ennek az Egynek van egy-két mondani­valója. Nem szemrehányásképpen és akkor sem Bethlen Istvannak, de ez az Egy mégiscsak meg­mondja, hogy hosszú évekig, sőt idestova "már több, mint egy évtizede küzd és do!gozik. Mindenkiért, a hazáért, az or­szágért s ha el is vérzett ebben a küzdelemben, nem annyira az fáj neki, hogy elvérzett, mint inkább az, hogy varnak Egyek, vagy inkább Egy-alakulatok, akik fittyet hánynak az ilyen jelszavakra és eszmékre s nem­hogy ők dolgoznának Minden­kiért, ds mindenkit a maguk igájába hajtanak. Nem akarjuk nevén nevezni a gyereket, mert annak ne­vét úgyis mindenki tudja. Mi Egyek, akik hazafias öröm­mel állunk minden olyan zászló alá, mely nemzeti célokért bont­tatott ki, várjuk a zászlóvi vöktől, hogy mindenkit toboroz zanak a lobogó aiá. Várjuk, hogy ne csak n Egyek, de a Többek, a nagy vállalatok és (mégiscsak meg neveztük a gyereket) a kartele is tegyék magukévá, vagy h nem akarják, kényszerítsék r őket, hogy magukévá tegyék jelszót, mert akkor nem lenn hiu ábránd az, hogy — a »egy mindenkiért és mindenk egyért" jelszó megvalósitásái keresztül — bekövetkezik a A kisantant a nagyhatal­mak segítségével akarja Bulgáriát belekénysze­ríteni a ba káni blokkba Franciaországban nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a kisantant törekvéseinek Bukarest: Tevfik Rüsdi bej tö­rök külügyminiszter holnap érke­zik n constanzai kikötőbe, ahon­nan Bukarestbe u f>57ik. Csütörtö­kön meKlátoga'ja Titulescut, majd Tatarescu miniszterelnökkel tár­gyal. Amennyiben Tilulescu egész­ségi állapota megengedi, a török külügyminiszterrel együtt utazik Belgrádba, ehová ugyanakkor meg­érkezik Meximos görög külügymi­niszter is Párisból. A balkáni egyezmény megszervezői ismét Belgrádban találkoznak. A balkáni politikai tanácskozá­sodnak az a célja, hogy szükség esetén a nagyhatalmak segítségé­vel Bulgériót belekényszeritsék a balkáni egyezmények aláíráséba és kényszerítsék, hogy lemondjon revíziós törekvéseiről mindörökre. Páris: A sajtó nugy fontosságot tulajdonit a bukaresti bolgár—ro­mán tárgyalásoknak és a sajtó a sulvos belpolitikai események ellenére hosszú cikkekben foglal­kozik Bulgária hajthatatlansága annyira óhajtott javulás. megszűnik a többi hatalom köte Ifizottsége. A hatalmak összeülné nek, hogy megállapítsák, hogyai előzzék meg az egyezmények meg sértését. Pária : A párisi angol ügyvivt tegnap adta ét a külügyminisz teriumnak annak az emlékiratnál a szövegét, amelyet az aneol kor mánv a leszerelés kérdésébei legutóbb juttatott el a hatalmak hoz. Az emlékirat szövege méí nem is ismeretes ugyan, de a Pe tit Parisienne értesülése szerin azonban az angol kormány köz vetiíő megoldást javasol. Arról van szó, hogy a birodalm őrsé# alakításának és a hatalmat fegyverkezésének csökkentése egy időben menjenek végbe. Macdo­nald terve a német haderő lét­számát 200 000 főben állapitottc meg, a német kormány 300.00C főnyi hadsereget kiván, mig ű2 emlékirat 250.000 főt javasol. Az ellenőrzés kérdesében a nagyha­talmak között nincsenek lényeges ellentétek. Az angol kormány azt kivénja, hogy ha a hivatalos egyez­mény aláírói közül berki megsérli az egyezményt, a többi fél önként nyerje viasza döntési szabadságát. A lap szerint ma vagy holnap nyilvánosságra hozzák az emlék­irat szövegét. következtében előállott balkáni helyzettel. Sajnálattal állapítják meg, hogy Bulgária nem hajlandó csatlakozni a balkáni egyezményhez. A Journal szerint Jugoszlávia nem nagyon lelkesedik az egyez ményért, mert attól tart, hogy még jobban kimélyül a szakadék a győzők és legyőzöttek között, mindamellett a lengyel—német egyezmény megkötése sietteti a balkáni egyezmény aláírását. A Temps szerint Bulgáriát nem sikerült csatlakozásra birni. A lap sajnálkozását fejezi ki emiatt. A balkáni egyezmény csak akkor válik jelentőssé, ha ahhoz mind az 5 érdekelt állem csatlakozik. A moslani nehézségek elhárítása céljából elő kell segíteni azt, hogy Bulgária bevonáséval rendezhes­sék a függő kérdéseket. Kímélni kell Bulgária érzékenységét és baráti politikával elő kell készíteni az együttműködésben való rész­vételre. Az angol emlékírat 250 ezer számú véderot javasol Németország számára London: A berlini angol nagy­követ tegnep Hitler kancellárnak Neurath báró külügyminiszter je­lenlétében átadta az angol kor mány uj leszerelési emlékiratát, a német jegyzék megvéleszclására. Az emlékirat tartalmáról a Daily Telegraph a következőket tudta meg : Anglia ajánlja, hogy Németor­szág mondjon le a próbaidőről. Németországnak megengedik a védelmi fegyverek használatát, amelyek számát tárgyalások után állapítják meg. A támadó fegyve­reket az összes államokban foko­zatosan megsemmisítik. A bizton­ság kérdését ugy oldják meg, hogy ha az ellenőrző bizottság megál­lapítja, hogy az egyezményt aláíró hatalmak bármelyike megsérti az egyezményt, ugy automatikusan fücwyork főpolgármes­tere kijelentette, hogy elhocsájtja a város­házáról a léhütőket Lendon: Ntwyork főpolgármes­tere elrendelte, hogy hivatalos formaságok nélkül gondoskodni kell melegedő helyekről és ke­nyérről a hajléktalanok számára. Amikor megkérdezték tőle, hogy honnan vegye a pénzt a város, az asxtalra csapolt és igy szólt: Tudtem, hogy ezt fogják kérdezni. Telni fo t annak a sok léhütőnek a fizetéséből, skit el fogok bo­csájtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom