Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-28 / 238. szám

Békéscsaba, 1932 október 238 Csütörtök 59-ik évfolyam, 237-ik szám BEKESME6YEIEOZLQNT POLITIKAI NAPILAP EISfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám : 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint A nemzeti munkaterv Gömbös Gyula nemzeli munkaiervét az egész orszég feszült érdeklődéssel várta. A miniszterelnök eddig elhangzott beszédei egy csapásra megteremtették a bizalomnak, a benne való hilnek azt az atmoszféráját, emelyben a lelkek általa olyan kivánetosnak jelzett koncentrációja hamarosan kialakulhat. Kunyhótól palotákig mindenki megérezte, hogy valami más jön, mint eddig volt. Egy uj, egy friss szellem : a megmozdulásnak, az életnek termékeny politikája ; a hosszú leépítés után felépítés. Eddigi megnyilatkozásaiban is ket csoportra osztotta a miniszterelnök a kormány feladatait és teendőit a fontosság és sürgősség szempontjából. Vannak kormányzati feladatok, amelyekkel azonnal foglalkozni kell, mert a mai gazdasági helyzet, a sok baj, a mindennapi gond gyors or voslást igenyel. Amit az intézke dések körében meg kell és meg lehet tenni, azt Gömbös eddigi kijelentéseiben körvonalazta és a kormány azok keresztülvitelét máris megkezdette : leszállította a kamatot, gondoskodott az ínségesek támogatásáról, folyamatba tette a gazdaadóságok rendezését, felhívást intézett a munkaadókhoz ujabb munkaerők alkalma zása érdekében. A kormányzati tevékenység második csoportját azok a távolabbi célkitűzések alkotják, amelyek az egész kormányzati munka összefoglaló keretéül, mozgató ru&ójául és elvi alapjaiul szolgálnak. Mert Gömbös Gyula a mai keserves magyar élet ezernyi gondjainakbajeinak enyhítésében még nem látja kimerítve a kormányzat feladatait, hanem a távolabbi nagy cél felé törekedve, már most kijelöli ez öncélú magyar nemzeti állam kiépítésének útjait és eszközeit. Ezeket a távolabbi célkitűzéseket, megvalósításuknak irányelveit, épitő politikájának alapgondolatait és egész szellemét ismerteti a nemzeti munkaterv, amelyet most bocsátott az ország nyilvánossága, a nemzet ítélőszéke elé. Ez a munkaterv egyenként hordja össze a téglákat egy boldogabb jövő épületéhez. Megmutatja az utat, amelyen keresztül, — bór keserves áldozatokkal, folytonos önmegtagadással, megfeszített munkával — a magyar nemzet eljuthat az erkölcsi, a lelki és az anyagi megújhodás áhított révébe. A nemzeti munkaterv a nemzet minden polgárához, kicsinyhez és nagyhoz, szegényhez és gazdagegyaránt szól. A benne lefektetett eszmék és célkitűzések megvalósítása a magyar p arlair ent feledata ugyan, de Gömbös Gyula arra törekszik, hogv a nemzeti munkaterv nagy céljai és igazságai a nemzet közkincsévé váljanak, és azok megvalósításé ben minden magyar testvér segítse és támogassa kormányát és a törvényhozást. Ez a törekvése valósítja meg az igaz, a szó nemes értelmében vett demokráciát, amikor közvetlen és belső kapcsolatot létesit önrraga és a rragyar társadalom legszélesebb rétegeivel. És ezzal, hogy a nemzeti munkatervet ez egész orszég, a nép bírálata és megvitatása alá bccsátje, mir.dennél ékesebben bizonyítja, hogy kormányzati munkésrégát a magyar társadalom bizalmának és együttérzésének felépikettős oszlopára kívánja teni. Éppen ezért a nemzeti munkaterv abban a percben, amelyben Gömbös Gyula országgá röpíti, nem többé az ő egyéni politikai programja, hanem a nemzet jövendő munkájának alkotmánya. A magvető a keresztény világnézet és erkölcs talajéban ülteti el eszméinek, nagy akarásénak ctiráil ; a megművelés fáradságos munká jában minden magyart beállít osztály-, felekezeti- és rangbéli különbség nélkül. A nagy elgondolás sikeréhez az kell, hogy a nemzeti munkaterv minden magyarnak vérévé váljék. Mert csak az egész ország vállvetett erőfeszítése vezethet ki a sivár jelenből — egy boldogabb jövőbe. (mso) Lelkes hangulatban folyt le a „Csaba" lfivó Egyesület közgyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap este 7 órakor tartotta a „Csaba" V. E. évi rendes közgyűlését a Fiume helyiségében. A gyűlésen, amely iránt knmoly érdeklődés nyilvánult meg, Mázor Elemér dr. elnökölt, aki meleg szavakkal köszönte meg az összegyűltek érdeklődését, majd Filippinyi Sámuel terjesztette elő, mindenre kiterjedő főtitkári jelentését. Karácsonyi I.ajos a gondnoki, Löb Bertalan a pénztárnoki jelentést terjesztette elő. A jelentések tudomásul vétele után megadták az elnökségnek, választmánynak a felmentvényt s uj vezetőséget választottak. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Purgly Bélát választották meg, aki átvette dr., Mázortól az elnöki széket és lendületes szavakkal köszönte meg megválasztását. Ennek ellenében nagy munkásságot ígért. Diszelnökök lettek : bajczai Beticzey Géza, Bohnert József, Jánossy Gyula, ifj. gróf Merán János, gr. Szécshenyi Károly, gr, Wenckheim Jenő és vitéz Barabás Emil. Társelnökökké megválasztották: bajczai Beliczey Miklóst, Bohn Józsefet, Grosz Józsefet, Hudy Józsefet, dr. Mázor Elemért, Meskó Bélát és Milasin Kornélt. Ügyvezető elnökké : Rusz Jenőt. A tisztikar igy alakult: Főtitkár: Filippinyi Sámuel. Titkár : Feigl Iván. Ügyész: dr. Sa iler Ferenc és dr., Hein Ferenc Klubkep : Heller K. Iván. Klubk h Pallaghy Gyula, Főpénzl: Löb Ber talan, Pénzt: Boross Pál. Jegyzők dr. Abonyi Pál és ührin Mátyás Ellenőrök: Thiesz János és Sza bados J. Gondnok: Karácsonyi Lajos. Szertáros : Kapdebo János Orvosok: dr. Káli Nagy Sándor, í Loránd Lajos és dr. Gotthárd János. Választmányi tagok: Munlyán Izabella, 10, gy. e. két tisztje, Gyóni bajtársak egy tag, Gally László, Áchim Mihály, Árvái Jenő, Újhelyi László, Boross Andor, Singer Béla, Stern Ferenc, Redó Ervin. Póttagok: 10 gy. e. 1 tiszt, Gyóni bajt. 1 tag, dr. Mázor József, dr. Fenyves Károly, Számvizsgáló bizottság : dr. Sajó Jenő, Frenkel Miklós, Guttwil Frigyes. Ezután kisebb alapszabálymódositások voltak, majd a közgyűlés 8 óra utón lelkes hangulatban befejeződött. Rövid táviratok A kormány ma reggel 8 órakor minisztertanácsot tartott, amely folyó ügyeket tárgyalt. A budapesti főügyészség ujabb átiratot intézett a parlamenthez, hogy Drehr Imrét négy ügyben adják ki. A kérelem felett később döntenek, előbb Váry Albert tanulmányozza az ügyet. A kormányzó leiratot intézett a kultuszminiszterhez, akit arra kér, hogy a jövőben jobban karolják fel a művészetet. Valószínűleg több reprezentatív kiállítást fognak rendezni. Mussolini a fascista rendszerről Londonból jelentik : Mussolini a Daily Telegraphban közölt hosszú cikkben összefoglalja a fascizmus tiz éves fennállásának eredményeit. Az anyagi eredmények közül kiemeli, hogy Olaszországot nem csak teljesen függetlenítette a külföldi gabonától, de hatalmas aszfaltutakat és vasutakat épített, villamos erőmüveket létesített és vasutakat villamosított. Sokkal fontosabb a szellemi téren elért eredmény és megvan győződve, hogy a fascista rendszer nem csak Olaszországot teszi naggyá, hanem más országokban is termékeny talajra talál. Nagy deficit a francia vasútnál Párizsból jelenlik : Daladier közmunkaügyi miniszter a parlament közmunkaügyi bizottságában ismertette a francia vasúttársaságok szanálására vonatkozó javaslatot. A vasúttársaságok deficitje évről évre növekszik. Ebben az évben a deficit közel 4.5 milliárd frank volt. A miniszter a vasúttársaságok deficitjének csökkentésére az üzemek egyszerűsítésével, modernebbé tételével, takarékossági intézkedésekkel és a társaságok egybeolvasztásával akarja elérni. Nagy zuhanás a búzaárban Chicagóból jelentik : A chicagói és winnipegi búzaárak tegnap ujabb mélységi rekordot értek el. Á decemberi buza Chicagóban 44 és fél centre esett bushelenként, ami a legalacsonyabb ár 70 év óta, amióta a haláridő üzletet bevezették. A lanyhulás átcsapott a liverpooli és londoni tőzsdére is. Az összeomlást elsősorban a buza kivitelért Chicago és Winnipeg között folyó harc következménye. MMMMMMMMWtMMMMMAM Locarno súlyosan fenyegeti a békét Londonból jelentik: A Daily Expresn hosszasan foglalkozik Sir John Simon külügyminiszter tegnapi parlamenti kijelentéseivel, amely szerint a locarnoi szerződés aíapjén Angliát nem lehet saját akarata ellenére idegen határok védelmére kötelezni. A cikk ezzel szemben kimutatja, hogy Franciaország, Lengyelország és Csehszlovákia kölcsönös védelmi szerződéseket kötöttek, amelyek öszszefüggenek a Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium és Anglia között kötött szerződésekkel. Bármely percben megtörténhetik, hogy Németország bevonul a lengyel korridorba, hogy követelését érvényesítse. Lengyelország Locarno alapján Franciaország segítségét fogja kérni, mire Franciaország német területre tör majd be. Erre Anglia, vagy a megtámadott Németország, vagy a megtámadott Lengyelországnak