Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-31 / 289. szám

2 BEKESMEGYEI KOZLÖNV 1932 dacember 21 P­71 em lényeges, de érdekes Jelszavak minden időben voltak és hatásuk alól nehezen vonhatta ki magát az ember. A nagy tőzs dei konjunktura megszűnése után „leépiteni" volt a jeiszó. Miután ez sem segitett, következett a „ra­cionalizálás" korszaka. Sem az előbbi, sem az utóbbi nem tudta megakadályozni a gazdasági ba­jok elfajulását, a munkanélkülisé­get, az ennek nyomán támadt nyomort. Ki kellett adni tehát az uj jelszót: „munkaalkalmat terem­teni". Szerencsére ez a jelszó megértésre talált, valóban munka­alkalmakat teremtenek, uj alkal­mazottakat vesznek fel, munkanél­külieket juttatnak munkához és keresethez. Ez a jelszó legyen az uj esztendőnek is az uralkodó planétája. * A nyergeseknek már régen nem meg ugy a dolguk, mint békében. Az emberek, ha lovagolnak is, in­kább idegeken, mint lovon ijzik ezt a sportot. A nyeregkészitők tehát átnyergeltek : ridikülkészitők lettek. * Az orrukat az emberek rosszul fújják és innen a sok fejfájás — mondják az orvosok. Ezt jól meg­szívlelhetnék az emberek, akik többet fújnak magukbó', mint az orrukból. és ügyészek ké­pesítési pótlékát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az 1930. évi XLIII. t.-cikk a bí­rák és ügyészek részére évi 600, a bírósági tisztviselők részére pe­dig évi 300 pergő képesítési pó'­lékot rendszeresített. Ez a pótlék a törvény szerint fizetés természe­tével biró, nyugdíjba is beszámít­ható illetmény, amely előzetés havi részletekben esedékes. Azt is meg­engedi azonban a törvény, hogy a képesitési pótléknak az év első felére járó részt t január elsején, az év második felére járó részét pedig julius elsején egy ősszeg­ben kifizessék. Az érdekeltek eddig meg is kap­ták félévenkent előre a törvényes jérandósógukat. Most azonban a nehéz pénzügyi viszonyok miatt bizonyos aggodalmak merültek fel, hogy nem fognak-e a havi fi zetés rendszerére áttérni. Az igaz­ságügyminiszter a nehéz viszo­nyok közt is módot talált arra, hogy a pótlékokat az eddigi gya­korlathoz t híven folyósítsa s ér­tesülésünk szerint az 1933. első félévi pótlékok kiutalása már meg is történt. Sajnos azonban, a felévi 300, illetve 150 pengőt kitevő pótléko­kat nem teljes összegükben kap­ják meg az érdekeltek, mert az illetményc3ökkentő rendeletek sze­rint a képesítési pótlékok Í8 ugyan­olyan mérvű csökkentés alá es­nek, mint a fizetések. Igy a meg­felelő százalékot ezekből is le­vonták, A törvény szerint ez a pótlék nyugdíjba is beszámítható illet­mény. Nyugdíjazás alkalmával azonban ez utolsó illetménycsök­Hirdetéseket déli 12 óráig vesz fel a kiadó­hivatal. s •V Filléres Szilveszter-est a Koronában Ha kellemesen akarja eltölteni Szilveszter estélyét, el fog jönni a Korona kávéházba, ahol kitűnő cigányzene mellett első­rendű énekes-müvésznő is szórakoztatja a közönséget és azon kedvezményben részesülnek az i. t. vendégek, ho^y éjjel 12 óra és 1 óra között az elfogyasztott ételek és italok rendes áraiból 40%-os árengedményt nyújtok. kentő rendelet értelmében nem számítják be az egész pótlékot, hanem annak csak 50 százalé­kát. Amig tehát a ténylegesek­nél olyan százalékkal csökkentik a pótlékot, mint a törzsilletményt, addig a nyugdijasoknak csak a felét utalványozzák. Minthogy az első félévi pótlé­kok folyósítása* vagy annak az előkészítő munkálatai rendszerint karécsony tájéra esnek, amikor a tisztviselők karácsonyi segélyét utalványozni szokták, a közönség egy része abban a balhiedelem­ben él, hogy a birák és ügyészek is ilynemű támogatásban része­sülnek. Erre vonatkozólag hang­súlyozta informátorunk, hogy a birák és ügyészek soha, semmi­féle karácsonyi jutalomban, se­gélyben vagy bárminemű támoga­tásban nem részesülnek és nem részesültek s a karácsony táján folyósított képesitési pótlékuk fi­zetésük kiegészítő része s éppen olyan törvényes járandóságuk, mint a törzsfizetésük. A szombat délutáni munkaszünet A Szegedi Munkaadók Szövetsége nemzetközi egyezményt sürget Szegedről jelentik : Az újság­írók turistaegyesülete nemrégiben beedvánnyal fordult a kereske­delmi miniszterhez, amelyben azt kérte, hogy a miniszter rendele­tileg szabályozza, miszerint az alkalmazottak vasárnapi munka­szünete már szombaton délután kezdődjön, mint Angliában. A miniszter a javaslatot leküldötte az érdekképviseletekhez és meg­indokolt véleményüket kérte. A kamara véleményt kért az ügyben a Szegedi Munkaadók Szövetségétől is, amely a kérdés­sel szerdón délben Pongrácz Al­beit elnökletével megtartott ülésén fogltlkozott. Dr. Cserzy Mihály ismertette a javaslatot, majd a szövetség több felszólalás után azt az álláspontot foglalta el, hogy a gyárvállalatok elvileg el­fogadják a munkaszünet szombat dilutáni kezdését, de mivel ez a termelésre jelentősen kiható ujitás volna, a szövetség szerint figye lembe ke l venni a külföldi hely­zetet is. Ezért a Munkaadók Szövetsége azt javasolja, hogy a kormány kössön nemzetközi egyezményt a külföldi államokkal és ha legalább az országot kör­nyező államok hozzájárulnak a munkaszünet szombat délutáni kezdetéhez, akkor az uj rendszer bevezetésének Magyarországon sem lehet akadálya. A kérdéssel pénteken délelőtt a kereskedelmi és iparkamara teljes ülése is foglalkozott és az­után küldik el a szegcdi érde­keltségek véleményét a minisz­tériumba. B* Ősszel kerül a választójogi reform a Ház elé • A javaslat titkos szavazás alapján fog állani Budapestről jelentik : A válasz­tások és a választójogi reform problémája hetek óta foglalkoztat­juk a közvéleményt. Ma mór el­in'ézettnek tekinthető, hogy rajta­ütésszerű választásról szó sincs, választójogi reform nélkül nem iesz uj választás, a választójogi ja a lat legkorábban az uj év őszén kerül a törvényhozás elé. A javaslat a titkos szavazás alap­ján fog állani, ennek ellensúlyo­zására azonban úgynevezett kor­rektivumokat fog tartalmazni. E korrektivumok legfontosabbika ez érdekképviseleti rendszernek érdekes bevezetése lesz és pe­dig az eddigi, tegyük hozzá, ki­alakulatlan tervek szerint olyan formában, hogy a képviselőknek kétszázra redukált számából egy­negyedrészt az érdekképviseletek­ből választanának meg. A közvetlen választásnak, vagyis annak, hogy az érdekképviseletek maguk küldik be képviselőiket a parlamentbe, még kormánypárti körökben is tekintélyes ellenzői vannak. Sokan azt vitatják, hogy az érdekképviseleti rendszer be­vezetését, mint a titkos szavazás korrektivumát, semmiesetre sem akarja a kormány elejteni, akkor legalább a fővárosnál érvényesülő rendszer mellett, vagyis a közve­tett választás mellett döntsenek. Eszerint az érdekképviseletek hár­mas jelölése után maga a képvi­selőház választaná meg a jelöltek sorából a törvényhozás érdekkép­viseleti tagjait, még pedig lajstrom és arányos szavazással. A kép­viselőház tagjainak háromnegyed részét ti'kos é3 iaistromos szava­zással választaná az ország, kis­sebbségi képviselettel. A mai vá­lasztókerületek arányosítása rend­kívül sok nehézséggel, az érdekelt képviselők nagyarányú beavatko­zásával járna, az uj kerületi be­osztás alapjai tehát a vármegyék lennének. A választójog reformját illetően ma ezek a tervek állanak előtér­ben, természetes azonban, hogy azalatt az egy év alatt, mire a reform anyaga teljesen együtt lesz és a választójogi javaslat a kép­viselőház elé kerül, a mai elgon­dolások számos é3 lényeges vál­tozáson mehetnek keresztül. Csabai eseménynaptár Szombaton este tombolával egybe­kötött kedélyes mulatság a Kereskedelmi Alkalmazottak rendezésében a Fiúméban. Szombaton este családias összejöve­el az Ipartestület székházában. Szombaton este a munkásság kedé" lyes mulatsága a Munkásotthonban. Szombaton este az Erzsébsthelyi Da­loskör tarka-estje a Resicza-vendéglőben, Szombaton este az Ev. Leányegvesü­let mókás teaestélye a Rudolf reálgim­náziumban. Szombaton este a MÁV Olvasókör vacsorával egy bekötőt' kedélyes estje az őr-utcai helyiségben. Sz smbaton este Farkas Gazsi és ci­gányzenekarának magyar nótaestjs a Kereskedelmi Csarnokban. Alakuló gyűlés Az Országos Tüdőgondozó Sza­natórium Egyesület békéscsabai fiókja 1933. január hó 11-én, szer­dán délután 5 órakor a városháza kis tanácstermében alakuló köz­gyűlést tart, amelyr.ek tárgysoro­zata a következő: A belügyminiszter leirata a Jó­zsef kir. herceg Szanatórium Egy©» sülét feloszlatásáról és az egye­sületi vagyon hovafordításáról. Az Orszégos Tüdőgondozó Szanató­rium Egyesőlet elnökségének le­irata a békéscsabai fiók megala­kulasa tárgyában. Az Országos Tüdőgondozó Szanatórium Egye­sület békéscsaba f.ókjának meg­alakulása, tisztikarának megválasz­tása. Esetleges indítványok. Lőrinczi Lászlóné einöknő. Redukálják az OTI orvosok fizetését Budapestről jelentik : Az OTI szanálási rendelet értelmében erő­sen redukálják az orvosok fizeté­sét. A pénztári orvosck nagygyű­lést tartottak, amelyen elhatároz­ták, hogy küldöttséget meneszte­nek a miniszterelr.ökköz és tőle kérik sérelmeik orvoslását. Izgatásért egy hónapra Ítélték Szegedről jelentik : Török Imre vásárhelyi 20 esztendős leven­teköteles fiatalembernek többször meggyült a baja a hatóságokkal azért, mert nem szeretett levente­órákra járni. Egyizben a levente­oktatáson n?m akart résztvenni a gyakorlatokon, mire az oktató meg akarta fenyíteni. Rodetzky Máté megfogta a karját, hogy be­kíséri a cellába, de Török kitépte magét az oktató kezéből és el­szaladt. Legközelebb elővezették az oktatásra, de Török Imre ebbe nem nyugodott bele. Társai előtt kijelentette, hogy addig nem fog leventére járni, ameddig nem ad­nak neki cipőt és ruhát. Majd azt mondotta, hogy Szovjetország­ban jobb világ van és azt is mon­dotta, hogy „fognak még maguk kommunista kormánynak enge­delmeskedni". Török Imrét feljelentettek és az állam és társadalom rendje ellen való izgatás miatt indítottak el­lene bűnvádi eljárást. Török Im­rét most vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekményeket. A biróság a tanúkihallgatások után bűnösnek mondotta ki izgatás vétségében és egy hónapi fogházra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom