Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-30 / 288. szám

1932 december £0 BEKESMEGVEI KOZLONV 3 Csabai fórum Koldusbotot -veit kezébe egy munkaképtelen, világtalan öregasszony. Csak ennyi. Egy-két soros, ride­gen, szárazon, a puszta tény kö­nyörtelen valóságával megirt hir. Hir, amelyet mór csak unalomból, ásitva olvasunk el, amelyet a kö­vetkező pillanatban már el is fe­lejtünk. Pedig ... ki ismeri a koldus­botot ? Ismeritek azt a botot, ame­lyet az elagRott, árván, segítség nélkül maradottak könnyezve, a mult édes és fájó emlékeire gon­dolva, a jövő ködös bizonytalan­ságával már alig alig törődve ke­zükbe vesznek és olt szorongatják görcsösen mindhalálig ? Ismeritek ti őket, a koldusokat, akik házról­házra járnak és tőletek, az ember­testvérektől segítséget. egy falat kenyeret, életet kérnek? Ismeritek ti a koldusokat, azokat, akiknek csaholó kutyák ugranak nagy-dü­hödten, akik félénken lépnek konyháitokba és halkan suttogják : — Szegény szerenciétlen va­gyok . . . Ismeritek ti a kolduso­dat, akik ott kuporognak a temp­lomok előcsarnokaiban és az évti­zedek verejtékes munkájától meg­kérgesedett, az időtől megránco­sodott, eres kezeiket felétek nyújt­ják ; felétek, az ép, egészséges, munkaképes emberek felé, akik éppen az Ur házába mentek, vagy az Ur házéból jöttök?! Ismeritek őket? Tudjátok, hogy kik ők? Tudjátok e, hogy azok, akikről azt hiszitek, hogy örökké öregek voltak (mer ti u^y emlé keztek, hogy mindig ott kuporog tak a templomok előcsarnokaiban) szintén ugy éltek egykor, mint ti? Vájjon nem csak a kezeket lát­játok-e, amint bus remegéssel fe­létek nyúlnak, alamizsnáért nyúl­nak? Vájjon néztetek-e legalább egyszer, csak egyetlen-egyszer az arcokra, a szemekbe és távolabbra, mélyebbre, a lelkekbe? Nem lát­tátok, ugye sohse láttátok, hogy a szemgolyók mögött, az arcok mély, durva barázdái mögött egy áts .en­vedett, egy átsirt élet jajong kese­rűen. Gondoltatok-e valamikor is aira, hogy az az öregasszony és férfi -valamikor csacsogó, gondtalan, bohó gyermek, serdülő leány, illetve ifjú, fiatal anya, i'Ietve apa. -családapa, illetve családfő volt? Ugye, erre soha, soha nem gon­doltatok I Hogy valamikor dalol'.ak kacagtak ők is, mint ti, mert va­lamikor gyermekeik voltak, akiket szereltek és akik szerelték ő<et Jutott-e eszetekbe az éleiben legalább egyetlen egyszer, hogy talán — Isten mentsen — valami­kor majd ti fogtok koldusbotot fogni, li fogtok házról házra ját ni, ti fogjátok a templom csarnokaiban kuporogva, a hívek felé nyújtani reszkető kezeteket?! Gondoljatok erre, mert hiszem, vallom és tudom, hogy ha erre gondoltok, másképen néztek majd a házatokba betérő koldusokra, mert azokban magatokat, szeret­teiteket fogjátok látni. Ezek után kötelességszerűen is, jöviden bejelentem — remélve, hogy nem ásitozva olvassátok ezt — hogy Timkó Pálné vagyontalan, munkaképtelen, világtalan, hatvan­esztendős öregasszony a várme­gye alispánjától a vármegye te­rületére szóló könyöradomány­gyüjtési engedélyt kapott, (sz. f.) Cim nélkül... Iparosnak és kereskedőnek egyaránt sok a künn­lévősége. Van olyan cég, amelynek már évek óta tar­toznak többen és hiába küldenek inkasszálni, a válasz mindig lesújtó, mert a számlával jelentkezőt könyörtele­nül álutasitják. Az egyik szabócég főnöke követelését már két éve próbálja behajtani egy uron. Ez azonban nehezen megy. Az ok nem a rossz kereset, hanem a nagyfokú rosszakaratban keresendő. Karácsonyra szük­sége volt a szabónak a pénzre és elküldött üzletfeléhez, aki 200 pengővel tartozik 1930 augusztus óta. Szemé­lyesen ment az adóshoz s ezekkel a szavakkal állított be: Fizesse meg kérem a 200 pengőt „azért a ruháért, melyei két évvel ezelőtt készítettem Önnek ! Micsoda 1 — volt a felelet. Maga 200 pengőt mer kérni egy két éves ruháért ?! . . . Gömbös vidéki utja Csaba még nem szerepel programjában Vitéz Gömbös Gyula miniszter­elnök kormányrajutása óta járja a vidéket. Járt már az Alföldön, a Dunántulon és az Avas-alján is. A legújabb hirek szerint legköze­lebbi állomásai a következők: Veszprém és Pécs, majd Debrecen és Nyíregyháza. Azután buda­pesti propaganda gyűlések követ­keznek s csak később lehet szó Csabáról és Gyuláról, ahol külön­ben nővére : Schád Jánosné is la­kik családjával. Meggyilkolt férfi holttestét vetette partra a Tisza Az algyői komp közelében a Tiszában egy uszó csomagot pil­lantottak meg a révészek. Kifoe­ták a csomagot, melyben egy 40 —45 év körüli férfi holtteste volt. A révészek nyomban jelentették az esetet a hatóságoknak és or­vosrendőri bizottság szállt ki a helyszínre, ahol megkezdték a vizsgálatot. Ez a vizsgálat szen­zációs eredménnyel zárult, ameny­nyiben megállapították, hogy a holttest fején tompa tárgytól eredő zúzott sebek vannak. A vizsgálat megálapitásai után az a feltevés alakult ki. hogy gyilkosság történt. A feltevések szerint a meggyilkolt embert a Tiszába dobták és a holttest már 3 napig volt a vizben. Az ügyről jelentést tettek az al­földi városok rendőrségeinek és csendőrségeinek is, mert nem lehe­tetlen, hogy a holttest a Körösből vagy a Marosból került a Tiszába. HIREK •fídó, adó és adó ... ezt hallani ma uton-utfélen, kávéházban csak ép­pen ugy, mint a szegények viskó­jában. Annyifajta adó van, hogy az egyszerű ember még azt sem tudja, melyiknek mi a neve, me­lyiket miért kell, (azaz kellenek fi­zetni. Most egy uj, eddig ismeretlen adónemről zumak, búgnak a ha­rangok. Almendrajeló spanyol város ve­zet be egy uj udónemet. A kis spanyol város na?y-nagy gondok­kal küzd, adósságai vannak, me­lyeket ki szeretne fizetni, azonban, ami ma — sajnos — szinte ter­mészetes, nincs pénz a város kasz­szában. Az elöljáróság a legősibb és legbiztosabb (?) forráshoz nyúlt az adóhoz. — De mi nincs még megadóztatva ? Ez igen igen nagy gondot okozott a városatyáknak. Munka, üzlet, ut, forgalom, viga­lom stb. mér mind rendszeresen, régóta róják áldozati garasukat, ezeket túlterhelni már nem lehet, mert öreg és jó mondás az, hogy a tulrakott szekér tengelye eltörik. S azokban a válságos pillanatok­ban, amikor a városatyák feje a gondoktól főtt, felbúgott adózatlan örömmel az öreg templom öreg harangja. Egy perc és az arcok felderül­tek, a szemek felcsillantak s az agyakban a villámlás gyorsaságá­val és vakitó fényességével meg­született az uj adónem : a harang­szóadó. A többi már gyerekjáték volt. Összeültek a városatyák, egy ke­veset beszéltek, vitatkoztak és rö­vid! idő alatt készen volt a hatá­rozat : Percenként 2 pezeta adó alá esik a harangszó, kivéve az elemi csapási eseteket. A temp­lom gondnokságának kötelessége minden harangozást idejekorán előre bejelenteni, "hogy a városi harangozási felügyelő ellenőriz­hesse a harangozás időtartamát. Valahogy ugy van vele az em­ber, hogy amikor harangozást hall, akaratlanul is a harang felé néz és egy pillanatra megáll; s ezek ulán igazán nagyon megérthet mindenki engem, ha hallva váro­sunk adózatlan harangjainak bu­gását, őszinte elismerésem jeléül megemelem kalapomat, miközben mosolyogva nézem a percek mú­lását, számlálva, hány pezeta, il­letve pengő zug a fülembe. (-) Ezen a héten Réthy, Südy és Dolesch gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Vírilis megbízások. Özv. Bayer Lajosné dr. Bayer Bélát, özv. Medovarszky Pálné Medo­varszky Pált bízták meg vírilis jo­gainak gyakorlásával. Lipták Já­nos lemondott vírilis jogáról és helyette tavaly történt meg­választása alkalmával ráruházott jogokat kívánja gyakorolni a kép­viselőtestületben. — Dugulás és aranyeres bán­talmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lépduzzadás, hát- és de­rékfájás ellen a természetadta „Ferenc József" keserűvíz, na­ponként többször bevéve. hatha­tós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hoiy a Ferenc József viz alhasi meg­betegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárak­ban, drogériákban és füszerüzle­tekben kapható. — A vármegye Igazoló vá­lasztmánya megsemmisítette sza­bálytalansőgok miatt a dobozi és gyulavőri-i községi választásokat. — A Kárpitosmesterek Orszá­gos Szövetsége óvja a vásőrló közönséget attól, hogy olyan he­lyen szerezze be párnázott bútor szükségletét, ahol nincsen garancia arra, hogy kizárólag uj belső anya­gokat dolgoznak fel. A Kárpitos­mesterek Országos Szövetsége rá­jött ugyanis arra, hogy különböző betegségeknek, férgeknek és bacil­lusoknak a terjesztői azok a bú­torok, amelyeket hasznőlt belső anyagokkal állítanak elő. Ez oknál fogva a főváros területén mind azokat a kárpitosokat, akik ily anyaggal nem dolgoznak, figyel­meztető táblával látta el, amely tábla felhívja a vásárló közönség figyelmét arra, hogy ne vásároljon ott, ahol párnázott bútort nem ki­zárólag uj kárpitosi anyagok fel­használásával állítanak elő. — Január 15-én a Vigadóban lesz az ipar és kereskedelem demonstrációs nagygyűlése a köz­üzemek és hatósági műhelyek el­len. A nagygyűlést különböző a fő­város területén működő ipari és kereskedelmi érdekképviseletek rendezik és annak vezető szónoka Éber Antal, a budapesti kereske­delmi és iparkamara elnöke lesz. — Á settenkedő ! halál. Az ar­tistavilág veszélyeiről rendkívül érdekes cikket közöl a Délibáb uj száma, amely minden rádió­színházi és filmeseményről kime­rítő beszámolót közöl. Illusztrált rádióműsorok, pompás riportok, folytatásos regény, rejtvény és ér­dekfeszítő novella teszi változatos­sá n népszerű képeslap uj számát A Délibáb óra 20 fillér . Különös propaganda a hal ellen A Budapesti Mészáros Ipartes­tülethez indítvány érkezeit be, amely arra akarja rábírni a mé­szárosokat, hogy ne tűrjék a ha­lak marhahúst becsmérlő propa­gandáját és adják vissza a sertés­hús és marhaszeleteken elköve­tett sérelmet. Az indítvány tevő nyilatkozata a következő : Lerajzolnék egy vízen úszkáló, felfordult, félig döglött, ösztövér, nyeszlet, keszeg potykát, amely­nek szeméből akkora könnyek folynak, mint az öklöm. A part­ról egy-kettő degeszre hizott szar­vasmarha, egy-kettő 250 kilós ár­tány röhögve, széles, félregörbült pofával. A kép alatt, vagy mellett e szöveg mintha a hal mondaná: Potyka, csuka csak fanyalog: Csupa pikkely szálka vagyok .. * Ezért szivem mindig bus . .. Hej, legjobb a marhahús...

Next

/
Oldalképek
Tartalom