Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-09 / 222. szám

2 15EKESMEGYEI KGZLONV Békéscsaba, 1932 október 9 Nem lehet megnyitni az uj, modern kórházat, mert a belső berendezésre nincs pénz GiSmhös és a koránkeiés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az uj miniszterelnök a cselekvés és katonás fegyelem embere. Erre vall az is, hogy az ő kormány­elnöksége alatt a minisztertanácsok sem a régi álmos alapon folynak, mert azoknak kezdetét reggel 8 órára tűzte ki. Hasonló friss tem­pót követel a minisztériumok tisztviselőitől is. Gömbös Gyula miniszterelnök­ségével megszűnnek tehát azok a kedélyes állapotok, amelyek a minisztériumokat általában jelle­mezték. A keménykezű magyar minisz­terelnök nyilván szigorúbban fog ja majd fel a dolgokat, mint ne­ves francia kollégája, Poincaré. Poincaré hajdani miniszterelnök­kel történt, hogy miniszterelnök­sége élső napján, reggel amikor hivatalába ment, üres szobák fo­gadták. Kilenc óra mór jóval elmúlt, de a miniszteri tisztvise­lőknek még hirük sem volt. Már egy sereg üres hivatali szobát végigjárt Poincaré, mig végül az egyik íróasztalnál megpillantott egy tisztviselőt, aki íróasztala fölé hajolva, buzgón — aludt. A miniszterelnök titkára gyor­san odaugrott az alvó emberhez, hogy felkeltse. De Poincaré ijed­en tiltakozott. — Ne keltse fel, az istenért, mert még ez is hazamegy I Sáskajárás fenyegeti a dunai államokat 70.000 sáska kel ki egy négyzetméteren Az elmúlt nyáron a Bánság egyes járásaiben a sáskák telje­sen elpusztították a termést. A sáskajárás elvonult, de a kár­tékony férgek hozzávetőleges szá­mítás szerint holdanként 11 —12 millió petét raktak le és emiatt az 1933. évre egyiptomi méretű sáskaveszedelem fenyegeti nem­csak a Bánság jugoszláviai részét, hanem a határos Romániát és Magyarországot is. A jugoszláviai kormány duna-bánsági földmive­lésügyi osztálya a napokban bi­zottságot küldött ki a veszélyez­tetett területre, amely megállapí­totta, hogy minden négyzetméter területen 2000 gubó van, minden gubóban 35 pete és igy 1933 ban nyégyzetméterenkint átlag 70 ezer sáska fog kikelni. A bizottság megállapította, hogy a védekezési akcióba bele kell vonni Romániát és Magyarorszá­got is, hogy ott is elejét vegyék a veszedelemnek. Maga a természet sietett a la­kosság segítségére és saját eszkö­zeivel igyekezett a férgek szapo­rodását megakadályozni. Ebben az évben azokban a községekben, ahol a sáskajárás átvonul, átlag öt-hatezer gólya telepedett meg, amelyek hihetettlen mennyiségben pusztították a férgeket, de termé­szetesen valamennyit nem falhat­ták fel. Emberemlékezet óta nem volt ezen a vidéken ennyi gólya. A sáskajárás vidékein a kacsák és libák is sáskával táplálkoztak, sőt a sertéseket is ezzel hizlalták és az állatok anyira meghíztak, mintha rendszeresen tengerivel tömték, vagy hizlalták volna. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az országban talán a legmoder­nebb kórház az, amely Békés­csabán épült. A kórházat Gerlóczy Gedeon tervezte és 110 ágyas. Csütörtökön látogatást tettünk a kórházban, ahol ifj. Kován Endre gondok kalauzolt bennünket. A régi épületben, amelyben jelenleg 110 beteg fekszik (170 a férőhely) nem látogattunk be, mert nem akartuk zavarni a betegek késő délutáni nyugalmát. A gondnok először az udvarban furt 330 m. mély modern kutat mutatja meg, amely a kórházat vizzel teljesen ellátja. Innen egy gépházba vezetett utunk, ahol a vízellátást zavartalanul biztosító gépeket volt alkalmunk megcso­dálni. Ugyancsak itt található egy kis fülkében a szennyvizet elve­zető gép. Természetesen ezek a gépmonstrumok már az uj épü­lethez valók. Mielőtt a kórházba mennénk, a gondnok az udvar közepén levő kopott épületre mu­tat, amelyik nem valami jól fest a szép, tiszta épületek mellett. Ez a konyha, raktár és gondnoki lakás. Kívülről omladozik a fal. Es belülről? bgyanaz a helyzet. Ráférne az épü­letre a mielőbbi jelentős tatarozás, de erre sincs pénz. Hogy mikor lesz, azt senki sem tudja. Egyet azonban megállapítha­tunk : még a rossz épületben is nagy tisztaság uralkodik. A kórház épülete már kívülről megnyeri a szemlélő nagy tetszé­sét. ízléses az uj épület kívülről — de belülről is. Alól a raktár­helyiségeket találjuk, benne a sok ruhával, cipővel, edénnyel üveg­áruval. Amikor elhagyjuk a raktárhelyiségeket, az a meggyő­ződés lesz úrrá rajtunk, hogy egy kereskedésben jár­tunk, ahol gyógyszertári tisztaság van. Gyönyörű lift visz az emeletre, amelyben egy hordágy is elfér. Az első emeleten orvosi szobák, eg-két, négy öt ágyra berendezett tágas helyiségek tárulnak elénk. A villany már be van vezetve, festés, padozat, minden kész, de a belső berendezés tel­jes egészében hiányzik. Erre nincs pénz. A betegeknek lesz alkalmuk majd rádiót hallgatni. Rádió, villany és csengő gomb lesz a majdan be­szerzendő és beállítandó ágyak mellett. A fürdőszobák a legmo­dernebbek. A második emeleten van a mütő, röntgen helyiség, orvosi szobák fürdőszobák, napozók stb. stb. Ha a kórház teljesen be lesz rendezve s megnyitják (erre, saj­nos, ez évban aligha kerül sor), bizonyára nagy számban keresik fel a gyógyulást kereső csabaiak és vidékiek egyaránt. Már maga az a körülmény, hogy egy külső és belső részeiben egyaránt pom­pás helyiségba mehet a beteg, fél gyógyulást fog jelenteni. A mai kórház is megfelel ugy higiénikus, mint más szempontból is, de az uj ... Az uj modernebb. Nagy­szerű munkát végeztek Lestyán festő, Csiernyik asztalos és Bányai építész. Határozottan kellemes impresz­sziókkal távoztunk a kórházból, amelynsk kiváló orvosi, gondnoki ápolói személyzete van, s minden beteg nyugodt lelkiismerettel biz­hatja magát a csabai kórházra. Utunk a kórház melletti sze­gényházba vezetett, ahol ugyan­csak példás a rend. Elől a nők vannak 2 nagyobb szobában és egy kisebben huszonegyen. A tá­volabbi részben 31 férfi van. Ápo­lójuk Hajdúk György, aki régóta Ialkiismeretesen látja el nehéz te­endőit, Sürün belátogat a szegény­házba Kován gondnok, akit szere­tettel vesznek körül az agg emberek. Mikor mi be nyitottunk, az ápol­tak legnagyobb része aludt, pihent (öt óra volt) mit öreg emberektől ilyen esős, sötét, hűvös időben természetesnek veszünk. Akikkel beszélni tudtunk : Sipos, Duna és Taneli bácsi, a legnagyobb elismerés­sel beszélnek a szegény­házban levő példás rend­ről és kitűnő ellátásról. (Azt az élelmet kapják, mint a betegek). Sok öreg látott valami­kor jobb napokat s most ide ke­rült, mert nincs utód, ha van is, az is szegénysorsban él. Sok ápolt jó időben kimegy a könyekbeli házakhoz és vizet hord, fát vág és más könyebb házi munkát vé­gez. Igy is keres néhány fillért. Megtudtuk, hogy most az eddigi ötven lét­számot hatvanhatra emel­ték fel. Tehát szaporítják az ápoltak szá" mát, akiknek részére már megér­keztek a berendezési tárgyak. Távozás előtt a gondnok egy kis épületre mutatott : Ez a halot­taskamra. Bizony rossz helyen van, mert mind a két kórház be­tegei látják a temetési szertartást, ami egy betegnek cseppet sem kellemes érzés. Ez az egyetlen kellemetlen momentum, amely tompította a jó benyomást, amit a kórházról és környékéről sze­reztünk . . . No, de majd lesz pénz, (mi­kor ?) s akkor megszűnik ez a kellemetlenség is, az esetleges töb­bivel együtt . . . 71 mjomor tükrében Olvasom, hogy a textilesek mindenütt panaszkodtak a meleg idő miatt, mert az őszi cikkeknek nem akad vásárlója. Most lehűlt a levegő, megindult az esőzés és még mindig nem fogy az áru. Ennek is az idő az oka De sem a meleg, sem a hideg idő, hanem amelyben élünk. * Olvasom, hogy a kávésok pa­naszkodnak a bridge szalonok elszaporodása miatt. Pedig ezek a szalonok eddig még mindig kávéházakban helyezkedtek el. Amiatt is panaszkodnak, hogy az uj kávés mindig olcsóbb, mint a régi kávés. Az árak miatt pedig a vendégek panaszkodhalnénak a régi kávésokra. A vendéget nem igen érdekli az az érv, hogy sok kávés azért olcsó, mert nem fizet az áruért. Ez nem tartozik a vendégre. A vendég legfeljebb a főpincérnek tartozik. (nn) flz ióén megkéstek a uetési munkák (A Közlöny eredeti tudósítása.) Régi tapasztalatok alapján kiala­kult szabály, vagy ha ugy tetszik szólás-mondás szerint az elvetett rozsnak Kisasszony-napján már zöldelni kell. A hosszantartó, szá­raz nyár miatt a vetési munkála­tok az idén alaposan megkéstek. A késedelemhez nagyban hozzá­járult, hogy a gyenge búzatermés miatt a gazdák csak nagy után­járással tudtak megfelelő vető­magra szert tenni, sok helyütt pedig még ma sincs meg a szük­séges vetőmag, ugy hogy a gazdák nagy tömegei kénytelenek a gyen­gébb, szemetes, megszorult és rozsdás búzákat elvetni. A vetési munkák a többnapos esőzés után most már az egész vonalon megindultak. Hogy a kései vetés milyen hatással lesz a jövő termésre, ez most a nagy titok. Bizzunk a természet bölcs rendjében. Qalosköreink köszönete támogatóinak Az Orsz. Magyar Dalosszövet­ség X. kerülete f. évi augusztus hó 20—21 én Békéscsabán meg­tertott kerületi válogató verseny céljaira adományozott alábbi fe­lülfizetéseket ezúton nyugtázza köszönettel a verseny rendező­sége : Bajczai Beliczey Géza, Erő­di Harrach Tihamér, Rosenthal Adolf 50-50 P. B-megyei Általá­nos Tak. ptár. Rt., Kővári és Szelner cég, dr. Szeberényi Zs. Lajos 20-20 P. Babich Pál, Deb­reczeny Lajos, Hudy József, Ko­rossy György 10—10 P. Sólyomi Lipót 5.50 P. Kocziszky Mihály 5 pengő. A Békéscsabai Iparos Daloskör ezúton nyugtázza köszönettel Ma­tulay Ferenc 5 P-ős adományát, valamint az okt. 1 én megtartott serlegavató est alábbi felülfizeté­seit : Szelner Antal 6 P. Bohus László, Kocziszky Mátyás 2—2 P. Nagy Istvánné 1.80 P. Özv. Nagy Jakabné és Lőrinczy Lászlóné l-l P. * A Békéscsabai MÁV Zene és Dalegylet ezúton nyugtázza kö­szönettel Matulay Ferenc 5 P-ős adományát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom