Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-04 / 268. szám

8 BEKESMEGYEI KOZLONV 1932 december 4 van, gondoskodni fogok, hogy az ilyen szorgalmas kislányokat külön is megjutal­mazzam. Rövidesen sor kerül rá. Weisz Manó : Kis komám, a levél alá ird máskor a neved, merd a szelvény könnyen el serélődhet. A saját rejtvényeid mellé pedig a megfejtést is mellékelni kell. Ismételd meg a rejtvényeket — és akkor közlöm. FHípinyi János : A beküldött meséd egy kicsit isn erős Rejtvényem most bő­ségesen van, a liedet elteszem akkorra, amikor kevesebb lesz, Besoroztalak a ren­dezők közé, de ezenkívül szeretném, ha szerepelnél is. Majd én gondoskodom róla, hogy sikerüljön, Marik Erzsike: A rejtvények jók, de elteszem későbbre; a versedet közlöm. A mesedélut non majd c-sek csinálsz va­lamit. Nagyon örültem a levelednek, mert látom, hogy ügyes és szorgalmas vagy. E héten te rád köszöntött a szerencse. Kurpasz Jolika : Ürömmel köszöntlek a gyerektáborban és hiszem, hogy te is szívesen vagy köztünk. Besoroztalak a helyes megfejtők közé. Gaburek Etuci: Helyesek a megfejté­sek Etukám, de az nem tőlem függ, hogy ki nyerjen. Csak türelem és te is a nye­rők közt leszel. Laczó Ibolya és Mihály : Ugyan mi bajod volt Ibolykám? Gondoltam, hogy baj van veled, mert máskor mindig te voltál ez első megfejtő 1 Remélem, mér nincs baj I A szórejtvény nagyon ügyes, közlöm. Klein Géza és Juliska : Nem az a fon­tos, hogy milyen hosszú az üzenetem, hanem az, hogy mennyi benne a szere­tet. Már pedig akár hosszú a levél, akár rövid — az én szeretetem egyforma. Hi­szen ha nem szeretnélek benneteket, nem vo'.na Gyerekvilág . . . Kedves kis ver­seteket itt adom : Az egész vidéken az a hir járja: A Gyerekvilágnak sehol sinc* párja. Olvasgatjuk mi azt reggel, délben, este, Mert sok benne a gyereknek való mese. •egyedik hozzászólás Czinczár Dezső „Flőójegy" jauaslatához Itla: Ács János ny. városi főszámvevő (Békéscsaba) Szerény nézetem szerint, ha a tőkének, a háború kitörése óta szabad volt érdekei szerint deflá­ciót, vagy inflációt csinálni és már több izben a társadalom jó részét tönkre tenni, mig a másik részét szegénnyé tenni, akkor az állam hatalomnak az utolsó 12 órában nemcsak, hogy joga, de köteles­sége is a haldokló társadalmat megfelelő intézkedésekkel meg­menteni. Mintahogy a tőke kivo nása következtében előálott az az eset, hogy a gazdasági termények ára felére—egyharmadára leszál­lott és a földnek ára szintén ilyen arányban csökkent a teher, azon­ban megmaradt teljes értékben, nemkükkiben a közalkalmazottak megéMBp^sének lehetőségét is ily arány öSTv csökkentették a háború előtti értékkel szemben, akkor az államhatalomnak olyan módszert kell alkalmazni, amely az elvisel­hetetlen terhet megkönnyíti és sűrűségét meghiggitja és elvisel­hetővé tenni, egyben az arany­valutáju pénzt simán forgalomba kényszeríti. Elgondolásom szerint csak a fedezetlen kibocsájtásu pénz okoz­hat inflációt, mint ahogy a fedezetlen váltó válik értéktelenné, tehát ha az állam más uton-mó­don nem tud kivezető utat találni a polgárainak létérdekét tönkre­tevő helyzetlel szemben, mint­ahogy tényleg nem áll más ut rendelkezésére. Tegye könnyebbé az ingatlanokon levő terhek kifi­zetését — mint én javasoltam — olcsó nemzeíi váltóhitel-kölcsön­nel, vagy „Adójegy" pénzzel vagy bárminek nevezzük is azt, min­denesetben azonban elsőhelyen való bekebelezéssel. Ezen felhí­gított pénzt azonban, hogy a tőke reá ne kiabálhassa az infláció ré­mét, csak országos belföldi forga­lomra kellene kibocséjtani oly for­mán, hogy külföldön az arany­valuiáju pénz maradna forgalomba, mig belföldön fél arányban a föld értékével vagy terménnyel, ipar és kereskedelmi cikkekkel fedez­hető „Adójegy" vagy nemzeti hi­tel és fél arányú aranyvalutáju pénz. Az uj földdel fedezett pénzt a Nemzeti Bank bocsájtaná ki az állam jótálása mellett váltó-fede­zetre s a hitel 4—5 százalékos tőkekamattörlesztéses lenne s 50 évig törlesztetnek. Ha valakinek, mondjuk akár az arany, akár az uj valutáju pénz­ből hiányozna a fele arány, ugyan­csak 4—5 százalékos ráfizetéssel tartozna közpénztáraknál, vagy bankoknál, esetleg magánosoknál a szükséges fél arányt beszerezni. Ezen kölcsönökre kibociéjtott uj fizetési pénznemek a visszafizetés erónyában 50 év alatt bevonhat­nának. A fél arányj kényszerfor­galom, a 4 5 százalékos kény­szerkamatozés és az 50 év alatti visszavonás kiközömbösiienék még az infláció látszatát is és nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az ipart, kereskedelmet és tz egész társa­dalom súlyos helyzfitét egy csa­pásra meglehelne javítani ezzel a módszerrel. Bár jönne el mielőbb ez a helyzet. ' i '>n"!l "i Hifi i|j- | l.i Hirdetmény Értesítem a Békéscsabai Fürdő Részv. Társ. részvé­nyeseit, hogy a 73 kgy. 411—5/1932 ikt. számú közgyűlési határozat értelmében részvényeiket fürdője­gyekért cserélhetik be. A becserélés a fürdő gond­noki hivatalában, vagy a részvény, vagy a város közpénz­tárától nyert letétjegy beszolgál­tatásával történik. A megváltási ár minden egyes részvényért 8 drb. gőzfürdő vagy 16 drb. strandfürdőjegy. melyek az érvényben levő árak kiegészí­tésével a fürdő bármely más osz­tályára is érvényesíthetők. Békéscsaba, 1932 november 26. Jánossy Gyula polgármester. A gyümölcstermelés fontossága Tudott dolog, hogy a magyar gyümölcs izben és zamatban vi­lágviszonylatban is első helyen ált és ennek dacára türlük azt, hogy a magyar gyümölcs mennyiségileg alárendelt szerepet jálszon a kül­földi piacokon. Nem nézhetjük kö­zömbösen, hogy Magyarországra több gyümölcsöt legyünk kényte lenek behozni, mint amennyit ki­viszünk, akkor, amikor éghajlati és talajviszonyaink folytén orszá­gunk egyenesen hivatva van arra, hogy a kivitelre szánt gyümölcs­mennyiséget megsokszorozza. Az a szomorú sors, mely a ma­gyar földet érte s katasztrofális jövedelem csökkenését eredmé­nyezte, arra késztett bennünket, hogy olyan termelési ágazatot ka­roljunk fel, amely kellő szerve­zés és irányítás mellett hivatva van a gazdasági mérlegünket helyreállítani. Ez pedig nem más, mint az okszerű gyümölcstermelés, melynek szükségességét a kormány is felismerte és annak átszervezé­sére nagyszabású és korszakalkotó programot is kidolgozott már. En­nek végcélja : az egyöntetű, első­rendű és exportképes csümölcs­termelés. A mindinkább rosszab­bodó viszonyok lehetetlenné telték azonban a termelésnek az állami akciók keretén belül történendő lebonyolítását, ezérl a gyümölcs­termelés fejlesztése és jövedelme­zőbbé tétele érdekében a közel­múltban az érdekeltségek megala­kították a Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesületét. Ennek, mint érdekképviseletnek az a célja, hogy valóra váltsa azt a programot, amelyet Magyar­ország legkiválóbb szakemberei a hazai gyümölcstermelés fellen­dítése érdekébenekidolgoztak és megvalósítani kívántak. A múlt­ban az volt a helyzet, hogy gyü­mölcstermelőink legkülönbözőbb gyümölcsféleségeket é3 fajtákat termeltek. A rendszertelen és a szakszerűséget nélkülöző termelés folytán a nyert gyümölcs férges és egészségtelen volt, amelyet értékesíteni alig vagy, egyáltalán nem lehetett és igy a gyümölcs­termelés nem volt gazdaságos és nem fizette ki magát. Előnyö sen változni fog a helyzet a jö vőben, amikor kellő irányítás mel­lett történik a gyümölcstermelés. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületa a hazai gyümölcs­termelés fellendítése, értékesítése érdekében gazdag munkaprogram­mot állított össze, melyek nagy vonósokban a következők : A megállapított gyümölcstermelési körzetekben a kijelölt gyümölcs­nemek, illetve fajták nagyban való termelésének biztosítását célzó propaganda. Az uj telepí­tésekhez, illetve a meglévő gyü­mölcsösök pótlásához szükséges fajtaazonos gyümölcsoltvány meny­nyiség biztosítása. A gyümölcs­termelési körzetekben az egynemű tömegáru termelésének és érté­kesítésének előmozdítása. A nö­vényi és állati kártevők ellen való védekezési módnak egységes el­vek szerinti népszerűsítése. Nö­vényvédelmi szerek árának mér­séklése. A belföldi és külföldi értékesítés előmozdilása. Szak­szerű tanácsadás és széleskörű propaganda az értékesítéssel kapcsolatos teendőkre vonatko­zólag. A legcélszerűbb csomagolási módok bevezetése. Bel- és kül­földi fogyasztópiacok felkutatása, összeköttetések létesítése bel- és külföldi vevők és termelők között. Gyümölcsakciók rendezése. Egyes körzetekben feldolgozó telepek lé­tesítésének kezdeményezése, az aszalós, konzerválás, tárolás stb. előmozdítása. Megfelelő hírszol­gálat kiépítése, árakról, piaci hely­zetről való tájékoztatás stb. Ezt a programot csak akkor le­het azonban megvalósítani, ha a gyümölcstermelők hatalmas tábora a Gyümölcstermelők Országos Egyesületében tömörül. Ez az egyesület programjának megfele­lően számottevő előnyöket fog nyújtani. Az ország minden ré­szében javában folynak a szer­vezési munkálatok. Vármegyénk alispánja a magán és nemzetgazdasági érdekek szem­pontjából nagy fontossággal biró kérdisre való tekintettel az ok­szerű gyümölcstermelés megszer­vezése érdekében felhívást adolt ki az alárendelt hatóságokhoz. Na 3yon kívánatos és üdvös lenne, ha mindazok, akik gyü­mölcsöt termelhetenek, tömörülné­nek a Gyümölcstermelők Orszá­gos Egyesületében s csatlakoz­nának a fontos mozgalomhoz, sa­ját jól felfogott érdekükben pedig áttérnének az okszerű gyümölcs­termelésre. A r. k. Leányklub kulturdélutánjának programja Amint már jelentettük, ma, va­sárnap délután 6 órakor a Kul­turház nagytermében kulturdél­utánt rendez a r. k. Boldog Mar­git Leányklub a következő mű­sorral : Az Iparos Dalárda énekszámai. Krüger Aladár : „A herceg csókja". Előadja Huszár Erzsébet. Grieg ; Bölcsődal és Liszt : A csalogány. Zongorán előadja Darás Rózsa. Dr. Muntyán latvén előadása : A modern nő problémeja. V. Sipos Ida : Pásztor jelenet. Elő­adják Orosz Irén és Kotsis Jenő. Belépődíj nircs, csupán a gyer­mekkonyha coljaira fogadnak szeretettel önkéntes adományo­kat. Békéscsa Iroda i FERENC JÓZSEF-TÉR 18. Telefon : 225. mi Részvénytársaság Telepi TERMÉNY ÉS ÁRU RAK TÁR Telefon i '215. állit: Mindenfajta tűzifát: B... k« W di .^sn.^ Különféle hazai szenet bukk, gyertyán, cser, tölgy és akác ® a p B » _ és brikettet, kályhafűtésre kiválóan hasábot, dorongot és |Jj lOSfOKSZOl alkalmas minőségben. Pécsi két­apritott fát szer mosott kovácsszenet minden mennyiségben, a legolcsóbb napi árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom