Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-04 / 268. szám

1932 december 2 BEKE5MEGVEI KÖZLÖNY Csabai fórum Víg, dalolóhang vegyült bele csütörtök délután, az Andrássy uton, a járókelők, a kerékpárcsengők, az autótülkölések, a kocsizörgések mindennapi, megszokott hangkaoszába. — Rá van csavarintva ez a kutya derót... énekelte egy öblös hang újra és újra, szűnni nem akaró duhajsággal. Az emberek, akik hallották, akiknek utjuk a mindennapi kenyérért való munkában, küzdelemben arra vezetett el, érdeklődve álltak meg egy percre, füleltek, hogy ki énekel, hol énekel ? Gyerekek, akik az iskolából jöttek ki, futva igyekeztek a hang irányába. Az Andrá3sv-ut különös. furcsa képet nyújtott. A gyalogjárón, az ut kövezetén futó pyerekek serege, áldosálló, fülelő felnőttek és, és ... Marotve szíjgyártó üzlete előtt pedu dalolt ő, akit számtalan gyerek állt körül. Ki volt ? Nem ismerte ott senki és mégis mindenki magáénak tekintette. Dalolt és a gverek^k kérésére ropni kezdte a csárdást. Az üzletekből, műhelyekből kíváncsian bújtak elő a fejek. Mert bizony nem mindennapi látvány •egy dúdoló, táncoló ember a fórumon. Emberek, akik dolguk után siettek, bosszankodva tolták félre az utjukat állókat és nem éppen dicsérő megjegyzést tettek a jókedvű táncolóra, aki. ha ezt meg íhallotta, alázatosan igy szó't: — Nagyságos asszony, kezeit •csókolom, csak nem haragszik egy vidám fickóra?! . . . A nagyságos asszonyok és nagyságos urak akaratlanul Í9 elmosolyodtak, ő pedig fáradhatatlanul íujta . — De rá van csavarintva . . . A gyerekek közül egynémelvik megrángatta kabátját, incselkedett vele. — Na, megyek gyermekeim. Isten áldjon meg benneteket, — jelentette ki és sorra kezet fogott minden esyes gyerekkel. — Bácsit énekeljen még, — kérték többen. Erre nagykabátja zsebéből előhúzott egy kis üveg „gyantát", kortyintot egyet, aztán se szó, se beszéd, gyors iramodásnak eredt, az Andrássy-uton lefelé, keresztben. A gyerek-sereg azonban nem akart megválni szórakoztatójától és utána iramodott kedvencének, aki az uton össze-vissza-cikázva futkosott. Az üzletek ajtajaiban, a gyalogjárókon kíváncsi emberek álltak és mosolyogva nézték a jelenetet. A Beliczey-utca sarkán hirtelen megéllt Jókedélyü ur és még duhajabban, még nagyobb lendülettel járta a csárdást, dalolta a talpalávalót, kortyingatott a szőlő nedvéből. — Bácsi! — kiálltotta egy éles gyerekhang — végja a földhöz azt az üveget, ha bátor. — Na, vágja, vágja, ha bátor! — zúgták kórusban a gyerekek. — Ha bolond volnék! (?) — nevetett Jókedélyü ur és szeretetteljesen simogatta meg a borosüveget. Még sokéig szórakoztatta a fótum népét mókáival Mister Jóké dély, kivel együtt dúdolta a ka cagó eyerek-társaság : — Rá van csavarintva az a kutya derót . . . mindenki által könnyen teljesíthető előfeltételek mellett fel nem mondható kamatmentes kölcsönöket folyósítunk 1. Családi ház építésére. 2. Telekváf érlásra és ezzel kapcsolatos lakóház építésére. 3. Lakóházzal kapcsolatos ipartelep építésére. 4. Családi lakóház vásárlására. 5. Lakóház átépítésre, bővítésére vagy javításra. 6. Ingatlant terhelő magas kamatú jelzálogkölcsönök átváltására. Saját érdekében mielőbb kérjen részletes kölcsönajánlatot és tájékoztatót Országos Családiház-Épitő Takarék-Szövetkezet Békéscsaba, Andrássy-ut 7. Telefon 449. Prospektust ingyen és bérmentve küldünk Hogyan vélekedik a finánc-szakférfiú és hogyan a köztisztviselő a Nemzeti Adójegyről — Gyulai szerkesztőségünktől. — Czinczár Dezső nagy érdeklődést keltő javaslatára vonatkozólag megszólaltattuk a gyulai közgazdasági élet három értékes tényezőjét s most egy magaarangu állami tisztviselővel (nevét nyomatékos kívánságára hallgatjuk el) folytatott beszélgetésünket közöljük, mely fényt vet arra, hogv Czinczár javaslatát hogyan fogadják tisztviselői körökben és hogv annak megvalósítása államgazdasági és technikai szempontból milyen következményeket vonna maga után. Megkérdeztük tehát informátorunkat, mi a véleménve a Nemzeti Adójegv-javaslatról ? — Olvastam ugy a javaslatot, valamint a Békésmegyei Közlönyben megjelent véleményeket. A javaslat, szerzőjét, mint gondos kereskedőt mutatja be, mikor az államnak egyelőre reménybeli tőkéjét is hasznosítani akarja kihelyezés és a nemzetgazdasági vérkeringésének élénkítésével járó fizetőképesség fokozása céljából. A szerző ugy véli, hogy javaslata nemcsak a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari élet nyomottságán fog segíteni, hanem hasznára lesz az államnak az adófizetés megkönnyítésével és hasznára lesz a tisztviselőknek is, mert visszaadja elvesztett illetményeiknek egv bizonvos hányadát a folyton emelkedő (előre meghatározott mérvű) árfolyam következtében. Nem okoz inflációt és mégis lényegesen szaporítja a fizftési eszközök menynyiségét. És mindehhez nincs szükség másra, mint hogy az állam az ingatlanokon biztosított közadótartozások erejéig bocsásson ki korlátolt kénvszerforgalmu értékjegyet, melyet bizonyos idő múlva — befizetvén azt adóban, vagy egyéb köztartozásba — nem fizet ki ismét s ezzel a forgalomból ki fogja vonni. — Elsősorban, mikor a javaslatot bírálat alá vesszük, tudnunk kell azt, hogy az államot a magánjogi cimen szerzett zálogjogokkal szemben elsőbbség csak az ingatlant közvetlenül terhelő földes házadóra, ezek pótlékaira és járulékaira és egyéb községi adókra vonatkozólag az árverés napjától visszamenőleg 3 évre, mig az ingatlan átruházásával kapcsolatban felmerült illetékekre és járulékaira a jogügylet bejelentésétől számított legfeljebb öt évre illeti meg. Tehát csak a 3 évnél nem régebbi föld és házadó, ezek után járó községi adók és az 5 évnél nem régebbi illetéktartozások azok, amelyek zálogjogi ranghelyen kivül állanak, mig a többi föld-, házadó és illetékhátralékok nem előnyös tételek, vagyis csak bekebelezési sorrendben nyernek kielégítést. Ezen utóbbi követelések tehát a javaslat céljára fel nem használhatók és kérdés, hogy ezek nélkül nem zsugorodik elenvészően csekély összegre az a „biztos" fedezet, melv a Nemzeti Adójegy kibocsájtásához kell. A szerző bizonvos ideig, 5 évig. tartaná forgalomban ezeket az adójegyeket, már oedig az 5 év alatt a most elsőbbséget élvező közkövetelések egy jó része már elveszti e jogát s akkor bejegyzési rangsor szerint a kincstár követeléséhez alig jut. — Az egyik vélemény ezen ugy óhait segíteni, hogy a kincstár korlátlan zálogjogi elsőbbségét akarja kimondatni törvénvhozási uton. Ennek az elgondolásnak olyan ellenzéki tábora lenne, hogy az ilyen törvényjavaslatból törvénv sohasem lehetne. Gondoljunk csak arra, hogy még a mostani igen szük keretek közé szorított kincstári elsőbbségi jog is akadályozza sok esetben a hitelnyújtást. Az adójegy fedezete tehát nem olyan szilárd alao. mint ahogy azt a szerző elgondolja. Kétségtelen azonban az is, hogy ezeknek a kincstári követeléseknek egyrészét fel lehetne használni mint fedezetet s ez esetben nem okozna az adójegv kibocsájtáaa infációt. Meg kellene tehát állapítani elsősorban azt, hogy milyen összeget tesz ki a kincstárnak az a követelése, amely állandósága mellett a már ismertetett törvénves rendelkezések szerint feltétlen biztos lesz az adójegy 5 évi tartama alatt. — Van azonban a javaslatnak, | ha az eredeti formájában megvalósulna, egv másik nagy fostyatékosága. Nevezetesen az Adójegvgyel folyó köztartozást is lehet fizetni, melynek jósága kis százaléktól eltekintve kétségbevonhatatlan. Már most, ha a fedezetet képező köztartozást a kincstár nem kapja meg, ugy hogy azt törölni kell, akkor nemcsak a régi tartozás veszett el a kincstárra, de mivel a folyó adót is olyan adójeggyel fizették, melynek fedezete már nem volt, tehát értéktelen, az állam még a majdnek 100%-ig jó követelésétől is elfog esni. Ez pedig egyenesen veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát. — Az adójegyet népszerűtlenné teszi és a gyakorlatban számtalan esetben nem tennének eleget annak a rendelkezésnek, hogy a kibocsájtó, de különösen az első forgalmi adómentességet igénybevevő tartozik azt bélyegzőlenyomatával és aláírásával ellátni. Egyébként kincstári szempontból súlyosan kifogásolható az egyszeri forgalmi adómentességre vonatkozó rendelkezés is, mert ha maga a kedvezményre jogosult, bélyegzővel nem lé tta el az adójegyet, annak' alapján még egyszer igénvbeveszik a mentességet. Ez sok visszaélésre nvujt egyfelől alkalmat, másrészt tekintélyes adóbevételtől fosztja meg az államot s igy újból más adónemnél emelést tesz szükségessé. — Mi tisztviselők nem lelkesedünk semmiféle olyan tervért, amely a fizetés egyrészét más fizetési eszközben, vagy értékben kívánja nyújtani, mint pénzben. Legkevésbbé szinpatikus előttünk az olyan terv, mint a javaslat is, mely a még megmaradt és a háború előtti illetményeinknek alig 30Voát kitevő jelenlegi illetményeinknek egyrészét egy korlátolt forgalmi pénzpótló „valamiben" kívánja nyújtani, mely előreláthatólag különösen a közönség egy részénél bizalmatlansággal fog kezeltetni. Ugyan miféle előnyt jelentene az alig 2—3 P havi különbséget kitevő név- és árfolyamdifferencia, mikor ezzel szemben az illetményemért nem vásárolhahatok 100°/

o-ig korlátozás nélkül ? — Egészen másképen alakulna ki a helyzet, ha lecsökkentett illetményeink elvett részét kapnánk ilyen korlátolt forgalmú fizetési eszközben, mert ilyen módon fogvasztó képességünk megnövekedvén, hasznát látná ennek ugy a gazda, mint az iparos és kereskedő. Igy valójában több fizetőeszköz lenne forgalomban, mint most van, mig» • a javaslat szerinti esetben a pénznek az a része, melynek helyére lépne az adójegv, ismét visszahúzódnék jó biztos helyre, hol veszedelem nem fenyegeti, (elsősorban a pénzintézetekhez) honnan a mai nehéz hitelviszonyok miatt elenyésző csekély rész jutna be ismét az élet vérkeringésébe. — Egyet azonban megtagadni a javaslattól nem lehet éspedig azt, hogy alapgondolata helyes, de a kivitelben nagy változtatásra lenne szükség, hogy célját legalább részben elérje. édme-i^l 7037 7Q50I 5 + 1 lámpás Ön is becserélheti elavult készülékét modern ORION RÁDIÓKRA 3 + 1 iámpás Megtelelő egyenáramú tipusok is kaphatók!