Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-17 / 253. szám

1932 november 17 Csütörtök 59-ik évfolyam, 253-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP VWWWWWWWWWVWWWWWVWWM Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabe: Ferenc József-tér 20. Telefon: 176. Gyula : Kneifel-utca 13. szám alalt Hirdetések di.szabás szeririt. Gömbös Gyula olaszországi utja fölött nem le­het simán napirendre térni. Az a bensőséges és meleg fogad­tatás, amelyben a magyar mi­niszterelnököt Itália részesítette, örökké emlékezetes marad a történelem analeszeiben. Göm­bösben az egész magyar nem­zet képviselve volt Viktor Emá­nuel és Mussolini előtt és mi­niszterelnökünkön keresztül az egész magyar társadalmat kö­szöntötte Itália népe. Azt mondják, hogy gazda­sági megbeszélések folytak Gömbös és Mussolini között. Hogy ez mennyiben fedi a ténye­ket, elég arra utalnunk, hogy az olasz sajtó máris arról ir, hogy Magyarország minden ál­lat- és gabonafeleslegét elhe­lyezheti Itáliában. Ennél üd­vöse bbet Olaszország nem is tehet és bizonyos, hogy min­den magyar lélek hozsannával fogadja nagy barátunk nemes cselekedetét. A kisantant által körül va­gyunk teljesen barrikádozva és a csehek legutóbb az ellenünk való „barátságukat" azzal pe­csételték meg, hogy gazdasági termékeink előtt lezárták a ha­társorompót és olyan feltételt akartak szabni, amely gúzsba kötötte volna a magyar gazda­sági életet s megakadt volna az egészséges vérkeringés. Két­szeresen örvendetes tehát az olaszok jószándéku közeledése, mert felesleges teimékünk talál jó piacra és ezáltal itt javul­nak a gazdasági termeivények árai. Vegre meg is kell szűnni annak az árhullámzásnak, a mely állandóan lefelé tendált és sújtotta egyformán vala­mennyi társadalmi réteget. Ha csak annnyit ért is volna el miniszterelnökünk, amennyi­nek máris a jelei mutatkoznak, már akkor is igen jó dolgot csinált és köszönet illeti érte mindenki részéről. Valószinü, több üdvös dolgot hozott tar­solyában Gömbös és kíván­csian várjuk nyilatkozatait: váj­jon milyen hidat épitett ki Olaszország felé... Reméljük, hogy most már félreállnak azok, akik Gömböst rágalmazták és Olaszország ba­rátságában kételkednek. Olasz­ország jóindulattal kezel ben­cet. A HONSz békéscsabai nagy­gyűlésének részletes programja Mint már megirtuk, a HONSz va­sérnep Békéscsabán országos neggyülést teit. A gyűlés, illetve ünnepély részletes programja a következő : November 19-én este három­negyed 9 őrekor verdégek fo­gedésa a MÁV pályaudvaron. Utána ismerkedési estély a Nádor­szálló kék-teimében. November 20 án reggel 8 órától fél 9-ig hadi­rokkentek részére gyülekezés a Népház nagytermében (Szt. István­tér 10. szém alatt). Háromnegyed 9 erekor felvonulás a 101-es em­lékműhöz. 9 óiakor szabadtéri ün­nepély a 101-es emlékmű előtt. 1. Himusz. Játssza a m. kir. Bethlen Gébor 10. hor.védgyalogezred ze­nekara. 2. Az emlékműre koszorút helyez a vitézek nevében vitéz Barabás Emil vk. ezredes, várm. vitézi szék-kapitány, ezredparancs­nok, a hadirokkantak nevében dr. vitéz árvátfalvi Nagy István, a HONSz országos elnöke, a front­harcosok revében dr. Gally Ká­roly a frontharcosok békéscsabai csoportjának elnöke. Hiszekegy. Díszmenet. 10 órakor a HONSz országos vándorgyűlése a Városi Színházban ez alóbbi tárgysoro­zattal : Hiszekegy, énekli az Iparos Da'árda. Elnöki megnyitó. Tattja dr. Forray Lajos elnök, a HONSz tb. orsz. társelnöke. Üdvözlő be­széd. Tartja Jánossy Gyula pol­gármester, a HONSz tb. orsz. társelnöke. Ünnepi beszéd, tartja : Korniss Géza dr„ városi kultur­tanécsnok. A rokkantellétási tör­vény. Ismerteti dr. vitéz érvátfalvi Nagy István, a HONSz orsz. el­nöke. Nem szeret senki. Irta: Csák Boldizsár, szavalja Róna Lajos. Nem I Nem I Soha 1 Énekli az Iparos Dalárda. A HONSz mű­ködéséről beszámol Csák Boldi­zsár a HONSz orsz. ügyv. igaz­gatója. Kiküldöttek felszólalása, Záróbeszéd. Fél 12 órakor a HONSz Békés­vármegyei Csoportjának rendkívüli közgyűlése. Elnöki megnyitó. A Békésvármegyei Hadigondozottak Háza Társulata alapszabályainak ismertetése. Előadók Antalóczy Andor és Róna Károly. Határo­zathozatal és megalakulás. Tisz­tikar választása a kiküldölt bi­zottság javaslata alapján. Zéró­beszéd. Gyűlés utón 1 órakor térsasebéd a Nádor szálló nagy­termében. A HONSz országos ünnepére körülbelül ezer ember jön Csabára. Több véros, község és járás ve­zetője helyezte kilátásba még messze vidékről is, hogy vasár­nap itt lesz Békéscsabán. Mégsem kell dijat fizetni Gyulán a „kiugró" cégtáblákért Megsemmisítette az alispán az önkényes kivetéseket — Gyulai szerkesztőségünktől. — Nagy felháboredást keltett ez év tavaszen a gyulai kereskedők és iparosok között, hogy a véros hir­detővállalata, amelynek a Kultura r. t. a kezelője, dijat vetett ki a kereskedők és iprosok u. n. ki­ugró cégtábláira, jól lehet a hir­detési szabályrendelet világosan kimondja, hogy a saját telkén, vagy bérelt ingatlanén kifüggesztett és a saját viszonyaira vonatkozó hir­detési berendezés nem esik dij­kötelezettség aló. A hirdetési vál­lalatot kezelő cég ennek dacára is szedte a dijakat és folytonos követelésekkel zaklatta, majd fel is jelen'ette azokat a feleket, akik jogosulatlan követelésének eleget nem tettek. A helyi sajtónak az a része, melyet nem a városházáról diri­gálnak élesen ki is fakadt az ön­kényes eljárás ellen, az Ipartestü­let vezetősége is panaszt emelt a zaklatások miatt a polgármester­nél, de hiábavalónak bizonyult és megtört a városi hirdetővállalat csökönyös magatartásán. A kereskedők és főleg a pénz­telen iparosok leszerelték cégtáb­láikat, vagy vízszintesen helyez­ték el a falon a kiugró táblákat. Sokan be is fizették a jogtalanul követelt dijakat, de akadtak olyan elszánt emberek is, akik megta­gadták a fizetést. Ezeket azután a város, mint elsőfokú hatóság sorra elmarasztalta és az alispánhoz kellett másodfokon felebbezniök. Most kézbesítették ki az alispán­nak ezekben az ügyekben hozott véghatározatát és ez a határozat cseppet sem szolgál dicséretére azoknak, akik a városnál a hir­detési ügyeket intézik és az első­fokú határozatot meghozták. Az alispán ugyanis a fe­lebbezésnek figyelembevé­telével feloldja a város határozatát és a kivetett hirdetési dij megfizetése alól mentesiti a felebbező­ket. Alapos kioktatással is szolgál az alispán véghatározata, ameny­nyiben kimondja, hogy a hirde­tési dij kivetésének alapját képező téblák nem hirdetési táblák, ha­nem cégtáblák, melyeknek alkal­mazójára az 1922 évi XII. t. c. 56. §-a kötelezi a kereskedőt, vagy iparost, s igy nem eshetnek díjfizetési kötelezettség alá. De még ha a cégtábla a város hir­detési szabályrendeletében emiitett. hirdetés célját szolgáló berende­zésnek lenne is tekintetendő, ak­kor sem esnék dijkötelezettség alá, mert ha ez a cég a saját vi­szonyaira vonatkozó szö­veget tartalmazza és a tu­lajdonosát képező, vagy általa bérelt ingatlanon van kifüggesztve, ugy a hirdetési szabályrendelet 4. §. d. pontja értelmében a hirdetési dijkötelezett­ség alól mentesítve van. Az a körülmény pedig, hogy a tábla az ingatlanra derékszög­ben, vagy a falra simulva van felfüggesztve, a mentesség kérdé­sében nem tesz különbséget, mert a megerősítés helye, nem pedig a módja lényeges. Az igazságos alispáni határo­zat nagy örömet és megelégedést keltett városszerte az érdekeltek között. Most már hamarosan visszakerülnek régi helyeikre a zaklatások következtében eltávo­lított kiugró cégtáblák, azok pedig, akik engedve a zaklató felhívá­soknak, befizették a jogtalanul be­szedett dijakat, most visszaköve­telik és ha kell vissza is perlik a pénzüket a hirdetési vállalattól. Romániai történet Bukarestből jelentik: Lupescu Miculina kisleányt néhány nappal ezelőtt tífusszal a braillai kórházba szállították, hol rövidesen meghalt. Az orvos, aki a halált megállapí­totta, elrendelte a holttestnek a hullaházba való szállítását. A hul­laház takaritó asszonya másnap reggel észrevette, ho»y a kisleány él és a sarokban kuporog. Értesí­tette ez orvost, aki a kisleányt felfektette n hullaasztalra, egy in­jekciót adott neki, amitől a kis­leány azonnal meghalt. Az ápoló­nő megtette a feljelentést. Az ügyészség elrendelte a holttest fel­bor, colását. Pécsett letartóztatták Verhart Istvánt és feleségét, akik 300 drb. 5 pengőst gyártottak és ebből 12-t mór forgalomba is hoztak. Santa Crusban n szökőár alkal­mával az utcákon megjelentek a cápék. 175 embert faltak fel. A MÁV-nál rövidesen megtör­ténnek a nyugdíjazások. 1800 al­kalmazottat nyugdíjaznak. A clevelandi rádióstúdióban egy tigrist állítottak a mikrofon elé. A tigris elszabadult és a be­mondót halálra marcangolta. Két évi börtönre Ítélték a szé­kesfehérvári törvényszéken Szabó István hentessegédet, aki megölte kedvesét, Horváth Júliát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom