Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-15 / 251. szám

1932 november 509 Csütörtök 5 9-ik évfolyam, 2 53-ik szám BEKESMEGYEI I0ZL0NY Elfifizetési dijak i Hely-jen és vidékre postén küldve negyed­évre 6 pengi egy hónaprn 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. POLITIKAI NAPILAP _ Fő»zerk»ztő: Dr. Reisz József rélöflnyonkint IU tillér. . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabt: Ferenr lózsef-tér 20. Telefon: 176. Gyula : Kntifel-utca 13. szám alatt Hírd lések di szabás szerii t. Hazaárulónak bélyegezte és kizáita az ügyvédek sorából a szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dr. Kvasz György csabai ügyvédet, aki cseh lapban, tót nyelven támadta a magyar reviáós törekvéseket Az ügyvéd az Ítélethirdetés előtt eltávozott i tárgyalásról A szegedi Délmagyarország va­térnapi szárra közli az alókbi :ikket: A szegedi ügyvédi kamara fe­! yelmi birósóga szcmbaton dél­után nyilt ülésen tárgyalta dr. <vasz György csabai ügyvéd fe­jyelmi ügyét. A biróság elnöke ir. Széli Gyula volt. Az U-alaku 3sztal egyik végén a panaszlott igyvéd, dr. Kvasz György, a má nk végén a kamarai ügyész: dr. rlabel Pál foglalt helyei. Az ügyészség képvise'etében dr. Ba­ázs Sándor ügyész jelent meg. Dr. Lehel Pál előadó ismertette, logy a kamarei ügyész telt dr. ^vasz ellen panaszt, azért, mert i panaszlolt ügyvéd 1932. augusz us 22-én, a Pozsonyban megjelenő, :seh pénzen tartott „Slovensky Dennik" cimü politikai lapban, dr. lurai Kvas néven „Magyarország ^s a békeszerződések" cim alatt, öbbek között ezeket irta: — A trianoni békeszerződésnek ís általában a nemzetközi szer­lődéseknek békés uton való meg­változtatására vonatkozó sablon­szerű kísérletek csak felesleges almot és fantazmagóriát jelente­nek. A régi határok visszaállítása Magyarország nemzeti szempont­jából jó, csakhogy a mai viszo­nyok megváltoztatását egyedül egész Európa érdekében iehet el­intézni és kérdés, vájjon Rother­mere javaslata és annak realizá­lása egész Európa érdekét jelen­lené-e? A határok kitolásával a gazdasági kérdéseket gyökeresen megoldati nem lehet. Ha ezt fi­gyelembe vesszük, erre a gondo­latra nem is jöhetünk. Magyar­ország azelőtt mint ne mzeli állam lépett fel, de milyen nemzeti ál­lam lehet az, amelyben a lakos­ság fele nem tartozik az uralkodó hatalomhoz ? Teljesen felesleges az ilyen álláspontu revíziónak ér­dekében nemzetközi vitákat foly­tatni, teljesen felesleges népsza­vazást is követelni, kár hiába nyugtalanságot kelteni, a határok kérdésének örökös felvetése csak nyugtalanságot kelt a szomszédos államok között. . . Valóban cso­dálatos és érthetetlen dolog a magyar nemzet résséről revízió és határváltozlatást kövelelni, amikor az itteni tcbbi nemzetiségtől a legminimálisabb jogokat is meg­tagadják." Az iratok ismeitetése után dr. Széli Gyula elnök a következő kérdéssel fordult e.panaszlotthoz: — Mi indította Önt arra. hogy ezt a cikkel egy cseh pénzen tartott lapban megírja ? Amit irt, az az Ön meggyőződése? Az elnök kérdésére az ügyvéd elmondotta, hogy a mult évben kint járt Pozsonyben, olt többek­kel beszélt, és azok kérték, hogy írjon cikkeket, foglalkozzék cik­keiben a magyarországi szlovákok helyzetével. Több cikket irt ezután, legtöbbször hasonló tartalommal. Ezzel a cselekedetével a magyar nemzet sajátos helyzetét akarta a külföld elölt megvilágítani és szol­gálni, ugy látta, hogy cikkei az ország hasznára lesznek. Tulaj­donképpeni célja az volt, hogy a nemzetközi közvélemény felvilá­gosítsa. — Önnek az az álláspontja, hogy a revízió helytelen ? — Nekem az az álláspon­tom, ezt vallom, hogy nem­zetközi szerződést békés uton megváltoztatni igen nehéz probléma és ha sablónosan fogunk hozzá, ez csak felesleges álmot és fan­tazmagóriát jelent. — De Ön nem ezt irta cikké­ben I — válaszolt az elnök. — Szerintem — folytatta az ügyvéd — a Rother­mere- féle megoldás ab­szurdum, mert annak semmiféle gazdasági jó oldala nirc?. A régi Magyar­országnak eredeti formájában való helyreállításét — a régi közjogi állapotok szerint •— lehetetlennek tartom, mert a nemzetiségek más közjogi formát kívánnak. Ezeknek a problémáknak megoldása he­lyett a gazdasági .kérdések meg­oldása a fontos. Én ebben a kér­désben törvényes alapon állok, mert a trianoni szerződés be van iktatva a magyar törvénytárba és a kormánynak ebben a kérdés­ben tulajdonképen nincs reális álláspontja, programja. Ez a kér­dés tehát nyitott és vitatható. — Ez az ön egyéni felfogó;­— jegyezte meg ez elnök. Nem tartotta ön különösnek, hogy magyar ügyvéd léié, 1 cseh laptan írjon ilyen cikk W Egy ellenséges állam l^ptában .. — Csak azt ismételhetem — válaszolta dr. Kvar-® —. ! l°gy le­hetetlennek tartom.* a régi Magytr­nsmzféli állam jelleggel jsett széjjel. A trianoni békét negszerkesztő politikusok nem toltak rossz emberek ... — Miért irta azt, hogy itt a legminimálisabb jogai sincsenek meg a nemze­tiségeknek ? Ez a meg­győződése ? — Tulajdonképpen nehéz erre rélaszolni. Az tény, hogy az ügye­kit máskép kell kezelni, mint ed­dg. Biztosítani kell a nemzetiségek kilturális előrehaladását, mert a csehszlovákiai tótoknak több jo­guk van, mint az ittenieknek. — Hát a magyaroknak van-e o| annyi joguk, mint itt tótoknak ? — A csehszlovák nemzetiségi törvény jobb, mint a mienk. Az ottani magyaroknak lapjaik, isko­láik, egyesületeik vannak. Ha itt valaki más nyelven merne be­szélni, mint magyarul, abból baj lenne, Csehszlovákiában viszont beszélhetnek magyarul a magya­rék. Csehszlovákiában például, ha a nemzetiségek a 20 százalékot meghaladják, a bíróságok használ­ják az illető nemzetiségek nyel vét. Nekünk Békéscsabán nincs egyesületünk, lapunk, pedig 70 ezren vagyunk zárt egységben. Nem kívánunk tót középiskolát, de lehetne a tót nyelvet, épp ugy, rnint az olaszt, heti néhány órában tanítani. Ezután dr. Halbel Pál ügyész lette meg véginditványát, amf' ben dr. Kvasz Györgynek az ügyvédi állástól való elmozdítását kérte. Az ilyen ügyvéd n-ro. ér demli meg, hogy a n- «ya ?y­védi ker tagjai között osj* 0w helyet — mondott?*. Az utolsó szó iűgán dr. Kvasr. György ismét. — Most is azt állítom, Kog 'i trianoni problémát mindenfelé c­traktálni kell, a pertrak^álás íród­ját, a különböző nézetcxet, awk­nak helyességét a törtenetem fogja eldönteni. Engem az a szándék vezetett, hogy békggfeeg legyen a Duna völgyében/^ Dr. Balázs Séndor ügyész is be­szélt. Előadta, hogy ezért egy magyar ember Csehszlovákiában már ré­gen ülne. A biróság ezután tanácskozásra ült össze. Fél óra múlva Ítélet­hirdetésre került a sor. A vádlott helye üresen marad, mikor a bí­róság bevonul. Dr. Kvasz György ítélet­hirdetés előtt eltávozott. A fegyelmi bíróság bűnösnek mondotta ki dr. Kvasz Györgyöt fegyelmi vétségüen és ezért őt az ügyvédi állásától való elmozdításra ítélte. Az ítélet rövid indoklása az, hogy amit a panaszlolt elkövetelt, az vérlázító, felháborító és egyenlő a hazaárulással, tehát nem lehet méltó arra. hogy továbbra is ma­gyar ügyvéd legyen. országnak való .-aóllit^sát. A régi Ma- f­gye s á i "volt 20 millió lakóq. ebből 9 MILLIÓ, volt a magyar. I D r KVÜJZ Győrgv egyéb nyilvé­ebben az ügyben bele­avatkozni nem akar, ne­hogy az a színezete le­tí'ien a dolognak, mintha a vádlottat üldözné a köz­hatóság. gyeroi ? u em tudta megolddrii no? szereplésébe is ugy viselke­a nemzf' v.ebbségek ügyét, esérH dett sokszor, ihogy Letartóztatták vasárnap dél­előtt Balázs Kornél törvényszéki biró különváltan élő feleségét Ber­ezelte Sándor táblabíró leányát, akit sikkasztással gyanúsítanak. Rablógyilkosság történt Mar­czali mellett egy tanyán. MeggyiL kolták és kirabolták Bálint Jfáos ötvenéves jómódú gazdát \ gyil­kost Harmat Imre r.fpszámos személyében elfogták. A Lautannei városháza előtt ma regge' .'bi'roKb" ü egy pokol­gép és öí «rt .megsebesített. A me'gfiyleíe? állit- íag kommu­nisták követték el. Gömbös Gyula miniszterelnök 'hagyta Olaszországot, ahol nagy ünneplésben volt része. Tegnap Pisában, Viktor Emánuel olasz kit&lynal volt másfél órás kihall­gatásoEK.i^ostumiéig Mussolini kü­lönvonaton jött. Vonata ma reg­gel érkezett Nagykanizsára, íahol n város társadalma melegen kö­szön' o Fegyelmi eljárás indult Balázs dre Jr. hajdúszoboszlói városi ti^&r főorvos ellen, aki okozója lelt a tífuszjárvány elterjedésének. Gömböst ünnepélyesen fogadták Budapesten. A főkapitányság nagy valuta­csempészést leplezett le. Délutánra több letartóztatás várható. A kaposvári törvényszék ma kezdte tárgyalni Albert József és társai bünügyét. Albert és társai több be.törést és rablást követett el Kaposvárott. i következő 24 órára : i d(Jny[. í ; , e.,e|Ű me g -elhozeí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom