Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-09 / 172. szám

2 tfEKESMEGYEI KCZLONY Öékéscsaba, 1932 auguszius 9 Szavazólap a „Békésmegyei Közlöny" strandszépség­versenyére A kisiparosok és kiskereskedők helyzete nem javul, ami termé­szetes következménye egyrészt a rossz termésnek, másrészt a sú­lyos gazdasági helyzetnek. A hatóságok a kenyér, hus, szalonna és zsir árak alakulását állandóan figyelemmel kisérik. Az ellenőrzés során a pékek, mészá­rosok és hentesek olyan számítá­sokat mutatnak be, amelyekből az látszik megállapíthatónak, hogy a kenyér és husnemüekre majdnem ráfizetnek. Ez a számítás azonban nem fogadható el, mert alapja rendszerint az, hogy ezek az iparosok a csökkent fo­gyasztás mellett sokszor annak az egy marhának vagy sertésnek ei­árusitásából akarják a maguk ház­tartási szükségleteit megkeresni, amit neha-néha, esetleg hetenként egyszer levágnak. Nagyobb fo­gyasztás mellett a kalkuláció is kedvezőbben alakul. A vármegyei közúti költségve­tésben előirányozott munkálatok folyamatban vannak, — s ezen munkálatok végrehajtását erősza­kolom a magam részéről, azért, hogy az aratás és cséplés nél­kül maradt földmunká­soknak egy része kere­sethez juthasson. Csak tájékozásul jelentem, hogy a közúti alap terhére a rendes út­fenntartási és vállalatba adott mun­kákon kivül a vármegye kizárólag munkásokra tekintettel megindított munkálatoknál eddig 2100 föld­munkást foglalkoztatott, akik ezen munkálatoknál 25 P tői 60 P-ig terjedő keresethez jutottak. Az aratás ideje alatt ezeket a mun­kálatokat szüneteltettem, de a még rendelkezésre álló kisebb fedezet terhére most már a munkálatokat újból folyamatba teszem. A községi tisztviselők normál­státuszát a belügyminiszter ren­deletileg állapította meg. A rende­let kiadását megelőzőleg értekez­letre hivattam meg, mely értekezlet azonban a létszámcsökkentése el­len emelt észrevételeimet és kifogásaimat nem igen vette figyelembe, hanem a létszámot a helyiismeret és gyakorlati élet követelményei­nek figyelmen kivül hagyása mel­lett kizárólag takarékossági szem­pontokra figyelemmel állapította meg. Igen nagy aggályaim lennének ezen rendelet végrehajtásánál, ha az nem az u. n. természetes kiha­lás elvének alkalmazása mellett történnék. Igy azonban reményem van, hogy az időközben talán jobbra forduló viszonyok mellett a végrehajtásnak nem kell azzal a túlzott szigorúsággal megtörtén­nie, mint ahogy ezidőszerint ter­vezve van. Ha azonban a rende­letet most azonnal végre kellene hajtanom, ugy meg vagyok győ­ződve arról, hogy igen sok köz­ségnél a normábtátusz egyéttal csődöt is jelentene. Felemlítem pl. hogy Mezőmegyer községben a normálstátusz szerint egyetlen köz­ségi alkalmazott sincsen tervbe­véve. Felemelik a leánygyermekek védelmi korhatárát ÍA Közlöny eredeti tudósitása.) Rendkívül érdekes tervezetet ké­szül a törvényhozás elé terjesz­teni a kormány. A belügyminisz­térium és az igazságügyi minisz­térium megbízásából dr. Újlaki Géza ügyvéd most dolgozza ki azt a magántörvénytervezetet, amely kötelezően rendeli el a nemi betegségek gyógykezelését. A törvénytervezet, amely főleg a német minta szemelőtt tartásával készült, kimondja, hogy aki fertő­zés veszélyével járó betegségben szenved és tudatosan mást is a fertőzés veszélyének tesz ki, bűn­tett cimén egy évig terjedhető börtönnel büntethető. Ugyancsak egy évig terjedhető börtönnel sújtja a törvénytervezet egyik szakasza a dajkaságból eredő bűncselekményeket és bün­tetéssel sújtja azt a nőt, aki ide­gen gyermeket szoptat, bár tudja, hogy beteg és aki vérbajos gyer­meket mással, mint az anyjával tápláltat. Bűnvádi eljárás a ter­vezet szeíint csak a sértett fél indítványára, vagy az egészség­ügyi hatóság feljelentésére indít­ható, viszont a sértett fél indít­ványát vissza nem vonhatja. Ily esetekben az eljárás súlyos testi sértés cimén indul meg. Egy másik fontos része a törvénytervezetnek, hogy a leány­gyermekek védelmi korhatárát 14 évről 16 évre emeli fel. Ameny­nyiben u tervezetet az illetékes minisztériumok elfogadják, az igaz­ságügyi miniszter októberben már javaslat formájában terjeszti a parlament elé. Szervezik a Gulyás-társulatot (A Közlöny eredeti tudósitása.) Gulyás Menyhért színigazgató megkezdte a jövő szezonra szer­ződéses tárgyalásait. Gulyás a visszatartás illetőleg Daniss Győ­zővel, Polgár Gyulával, Mágori Dórával és Sándor Stefivel tár­gyal. Primadonnának Kovács Ilon­kát, a Csabán is megcsodált sző­ke énekesnőt szeretné megnyerni, aki a Városi Színház tagja volt s jó neve van a fővárosban. Leg­utóbb Lábass Juciékkal járt itt s a Mosoly országában Szedő Mik­lóssal együtt nagy sikert köny­velhettek el. Szóba került Havasi Mimi is. Első szubrett Kálmán Manci nagyváradi, illetve kolozs­vári szubrett lesz, helyettese Sán­dor Stefi. Anyaszinésznőnek Fás­kerti Macát szeretné megnyerni Debrecenből, a naiva szerepkörre még nincs jelólt. Második bonvivánt valószínűleg Rajz János lesz, aki a vidék egyik legjobb énekes amorozója. Tán­coskomikusul Markovics Bandi és Krémer Ferenc van kijelölve. A békéscsabai sziniszezon ja­nuárban fog kezdődni. Megreformálják a falusi tűzbiztosítást? (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békésvármegye több községében tapasztalják ez illetékes jegyzők, hogy a tü^biztosiiás mai rendje mellett gyakran előfordul, mi­szerint egy egy értéken tul bizto­sított épület leég, vagy pedig ha nem is ég le, a vagyoni és kere­seti viszonyaihoz képest a tulaj­donos a magas biztosítási dijakat nem bírván fizetni, jön a pör, vagy legalább is a foglalás és végrehajtás, ami ugyan igen sok esetben nemleges zálogolási jegy­zőkönyvvel ér végét, mert a köz­ségi elöljáróság nem hajlandó az utolsó párnát Í3 kirángatni a sze­gény biztosított feje alól, aki egy könnyelmű pillanatban erején fe­lüli kötelezettségeket vállalt. Éppen ezért a békésmegyei jegyzők körében mozgalom indult meg, amely azt célozza, hogy illetékes helyre továbbítandó fel­terjesztésben kérje a jegyzőegye­sület olyértelmü rendelet kibocsá­tását, miszerint falun tűzbiztosítást csak az ottani érték- és vagyon­viszonyokat ismerő községijegyző­ség közbenjöttével lehessen kötni, mert igy egyfjlő! csökkenni fog a tüzesetek száma, másfelől pedig redukálódnak azok a hatósági eljárások, melyek rendesen a tűz­biztosítás és hozzánemértés követ­keztében adnak dolgot az igazság­ügyi é3 közigazgatási hatóságok­nak. HIREK 77 terménykivifcl most már nem aggályos, mert biz­tosítva van terményfelasl egeink megvásárlása több külföldi piacon. Németország félmilió métermázsa búzánknak máris vevője, Olaszor­szággal kész a kereskedeimi meg­állapodás ugyané tárgyban. Ausz­triával és Csehszlovákiával folynak a tárgyalások, úgyhogy minden okunk megvan azt remélni, hogy terményértékesitésünk ez évben nem fog komolyabb nehézségekbe ütközni. Igaz. hogy valami tul sok búzánk nem is lesz az elemi csa­pások kártétele folytán megcsap­pant terméshozam mellett, de azért megbízható számitások sze­rint a belső fogyasztás szükségle­teinek teljes btztositásán felül mégis jut kivitelre annyi, amennyi­ről a külföldi államokkal már vagy megállapodtunk, vagy pedig tárgyalásokat folytatunk. Az utóbbi időben nagyon elgyöngült gabona­kereskedelmünknek is tevékenyke désre ad alkalmat ez a buzakivi­tel, amely tudvalevőleg már a jövő hét folyamán megkezdődik. Amikor a termények részére meg­szerzett külföldi piacok igénybe­vétele fölött örvendezünk, csak azt a kívánságunkat fejezzük ki, hogy a szegény lakosság részére ne dráguljon meg a kenyér és még abból az olcsóból is jusson a kivitel mellett is minden dolgo­zónak 1 — Bethlen István gróf minisz­terelnök uj földreform terv kidol­gozásán fáradozik. Az uj terv igen radikálisan oldaná meg a földreformot és ezért máris hang­zanak el ellene kifogások. — A főispánok telefonszámlái. A belügyminiszter értesítette Sze­ged városát, hogy a főispánok telefonszámláit nem hajlandók fedezni, hanem a törvényhatósá­gok viseljék a főispán telefon­költségeit. — Kinevezték a malomellen­őröket. A gyulai pénzügyígazga­tóság malomosztályán Barkó Ti­bor jogász. Barkovics József jo­gász, dr. Bereczky György jogász, Czöndör Sándor gazdász, Doboly Tibor mérnök, Déri Béla gazdász, ifj. Fack Pál kereskedelmi iskola, Fekete János középiskola, Főső József kereskedelmi akadémia, Gulácsi József gazdász, Gvurgyik Gyula mérnök, Gvörke Tivadar felső ipariskola, Hrubos Károly gazdász, Izsó Lajos tanár, János­sy Miklós középiskola, Kovalik József keleti akadémia, Mészáros Gyula kereskedolmi akadémia, Molnár Benjámin gazdász, So­mogyi Gábor kereskedelmi aka­démia, Stenzer L4BZ1Ó középis­kola, Szabadi Györgv jogász. Telkes Attila gazdász, Vitális Já­nos közgazdász, Fodor Miklós közgazdász, vitéz Nádai József középiskola, lettek malomellen­őröket. — Iparos és Vasutas dalárdáink vasárnap esti előadása nagyon szépen sikerült. A megjelentek csodálattal hallgatták a kitűnő da­losokat, akiket Bukoveczkv és Simor karnagyok dirigáltak. Ez az est méltó bevezetője volt a hu­zsadiki nagy dalosversenynek. —• A Városi Színházban tartott dalesten szokatlanul kevés kö­zönség jelent meg, amit részint a késői reklámozásnak, részint pe­dig a hűvös időjárásnak tudunk be. A csabai származású Kará­csonyiné ugyancsak kitett magáért és jóval nagyobb támogatást ér­demelt volna. Nagy sikert aratott Magyari Imre, a világhírű cigány­prímás, akinek játékát élvezettel hallgatta a közönség. Kijutott az elismeresből László Imrének és Bányay Aladárnak is, kiváló tel­jesítményükért. A közönség maga­tartását sehogyan sem tudjuk meg­érteni, hogy miért tüntetett távol­maradásával s a csabai születésű neves Karácsonyiné itteni bemu­tatkozására nem volt kíváncsi. — A cementgyárak forgalma ez év folyamán eddig 27 száza­lékkal esett vissza a mult évhez képest. Ez a szám erősen megvi­lágítja a gazdasági élet ütemének rendkívüli meglasubbodását. A ce­mentgyárak forgalma egyébbként az 1929. évhez képest 60 száza­lékkal eáett vissza. — Demonstrálás az OTI ellen. A Társadalombiztositó gyulai ke­rületi pénztárának önkormányzati tagjai a rendőrségtől gyüléstartásra kértek engedélyt vasárnap délelőtt fél 11 órára a színkörben. A gyű­lést a rendőrség engedélyezte. A gyűlés célja az volt, hogy demost­láljanak a tervezett segélycsökken­tések ellen, A gyűlés előadója Sávolt János budapesti törvényha­tósági bizottsági tag volt. — Kubikosok pere egy vállal­kozó ellen. Ismeretes, hogy a Boldva folyó szabályozási mun­kálataihoz az Alföld különböző helyeiről vittek kubikosokat. Az emberek azonban kénytelenek voltak abbahagyni a munkát, mert derékig kellett a vízben dol­dozniok s egészségi állapotuk romlott. A munkások elhagyták Borsodmegyét s gyalog jöttek haza, de a dolgot nem hagyták annyiban és beperelték a vállal­kozót, aki őket elvitte. Időjárásjelentés Várható időjárás a kővetkező 24 órára : Változékony idő északnyugati széllel, sokhelyütt nagyobb esővel, de a hő­mérséklet lényeges változása nélkül. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom