Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-20 / 155. szám

^i-a Tssíier

1 Békéscsaba, 1932 julius 20 Szerda 59-ik évfolyam, 155-ik szám ESMEGTEII0ZL0NT POLITIKAI NAPILAP '^•^

rrrrrrr Előfizetési dijak • Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám: 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Huszonöt békéscsabai szegénysorsu gyermek fog augusztusban Budapestre utazni Jánossy Gyula polgármesterünk jóvoltából. A szegénysorsu gyermekek,amikor az iskolából kikerülnek s eljön a szünidő, alig várják, hogy megkezdődjék a „sorozás" a pesti nyaralásra, amely évente megismétlődik a főváros budai gyermeknyaraló telepén és a tíalaton mellett. Sajnos, a mostani viszonyok folytan a létszámot állandóan csökkentik s igy most csak huszonöt szegénysorsu gyermek mehet a poros Csabáról a szép nyaralótelepekre. Természetesen a szegénysorsu lakosság, amely városunkban elég nagy számmal lelhető fel, nem tudja azt, hogy milyen csekély számmal mehetnek a gyermekek nyaralni és naponta megrohamozzák a polgármesteri hivatalt. A létszám mar betelt és nem győzik elutasítani a sok jelentKező szülőket, akik már kétszáz főnyire szaporodtak. brdekes kikötései vannak a fővárosnak is. Tiszta, ép ruhákat, fehérneműt, cipőket, játékszereket, fogkrémet, fogkefét, szappanokat kiván a szegénysorsu gyermekektől. Azt hiszszük kevés szülő van a csabai szegények között, akik a fenti követelményeknek megfelelnek, mert soknak még kenyérre sem telik, nemhogy fogkremre, ami nélkül ma meg lehet élni. Amikor megtudják ezt, bizony sok szülő visszavonja a jelentkezést. E helyütt nem is ezt akartuk kidomborítani, hanam arra a körülményre akarunk rámutatni, hogy a huszonöt helyre, milyen tömeges a jelentkezés. Miért ? Mert a gyermekek tényleg nyaralni vágynak, örömmel itt hagyjak szüleiket, hogy a Körös nelyett esetleg a Dunában és a Balatonban fürödjenek ?! Nem. A vézna, csont és bőr gyermekeket szüleik talán azért Küldik el, mert nem tudják rendesen táplálni gyermeküket s talán — sajnos, hogy igy van - örülnek is, (?) hogy egy hónapig megszabadulnak egy gondtól, vagy nem látják sírni éhező csemetéjüket. És a gyermek ? Hazán jövő reménységei ? Nem látják egy hónapig verejtékezni aggódó szüleiket, akik hiába dolgoznak, birkóznak a tengernyibajjal. Talán ma ezért is üdvös a gyermek nyaraltatási akció. Dicséret illeti azokat, akik megteremtésen fáradoztak, életrehivták és ápolják évről-évre a nemes gondolatot . . . uuiTLrxnn

nrtnjTjTrM^^ íizennégynéuen szélhámoskoöd román csauargót leplezett le a csabai rendőrség (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsbai rendőrség megint jő fogast csinált. Elfogott egy veszedelmes szélhámost, aki az egész ország területén garázdálkodott. A szélhámosról az alábbiakat tudtuk meg: Az elmúlt napokban megjelent egy csabai hentesnél egy niegát Szűcs Istvánnek nevező egyén, aki egy lovat kínait eladásra 18 pengőért. Azt mondotta, hogy a lovat Koniádiban vette 60 pengőért, nagyon meg van szorulva s azért adja el a lovat, mégha vesztességgel is. Az olcsón kinált ló, vagy inkább a gazdája, gyanút ébresztett a hentesben és nem vette meg a lovat. Kevéssel ezután a rendőrség is tudomást szerzett a gyanús egyénről s előállították a rendőrkapitányságra. Ott is Szűcs Istvánnak mondotta magát és azt állította, hogy békési illetőségű, később már Debrecent jelölte meg tartózkodási helyéül. A rendőrség nyomozott, Békésen is és Debrecenben is es ekkor kiderült, hogy a csavargó kinézésű embber nem mond igazat, mert egyik városban sem ismerik öt. A rendőrség most mér az illető személyazonosságéra volt kíváncsi és ujjlenyomatokat vett fel róla. Ekkor kiderült, hogy az elfogott D. Tolnai Kálmán, aki a román megszállás alatt levő Váradles községbe való és román állam polgár. Tolnai sikkasztás, csalás, lopás és okirathamisitás miatt már nyolcszor volt büntetve. Májusban jött magyar területre Érmihályfalvánál lépte át ez ideiglenes határt, de nem egyedül, hanem egy lóval, amelyet Majorossy Mihál váradpósai gazdától tulajdonított el. Tolnai Debrecembe ment s ott beált egy gazdához szolgálni. Nem sokáig volt ott, mert gazdájától is lopott két lovat, amit Komádiban adott el, de ugyanott „vett" egy másik állatot is. A veszedelmes szélhámos vallotta, hogy feleségétől is lopott leit, a sógorának eladta a házhelyét leiért. 1500 meg 1000 Azt is beismerte, hogy, 1923 ban, amikor a Koronában volt alkalmazásban Csabán, ellopott több ágyneműt és élelmiszert, majd megszökött. Szélhámoskodott a többi között Újkígyóson, Gyulán, Nyíregyházán és másutt. Két trükkje volt, Az egyik az, hogy kileste a lapokból, amikor eltűnt hadifoglyokat keresnek hozzétarLefokozásra és kényszermunkára ítélték Fekete Géza csabai származású, volt hódmezővásárhelyi gyógyszerészt az idegenlégióban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Bizonyára emlékezetes még Fekete Géza békéscsabai származású, volt hódmezővásárhelyi gyógyszerész ügye lapunk olvasói előtt. Fekete 1925-ben Vásárhelyen féltékenységből agyonlőtte feleségét és ezért másfélévi börtönt kapott, amit a szegedi Csillagbörtönben töltött ki. A gyógyszerész kiszabadulása után ismét vásárhelyi gyógyszertára élére állt, azonban most már napról-napra rosszabbodtak anyagi viszcnyai. A város előítélete erősen éreztelte hatását az ezelőtt jómenetelü patika forgalmán, ugy, hogy Fekete Géza egészen komoly anyagi gondokkal kezdett küzdeni. Igy jutott el azután Fekete Géza a mélypontig. Kétes pénzügyi manipulációkhoz folyamodott, tozóik és beállított a rokonokhoz mondván; most jöttem Szibériából, beszéltem a fogollyal, sőt még kölcsönöztem is neki. Ilyenkor azután pénzt és élelmet csalt ki. A másik pénzszerzési mód is igen furcsa. Tolnai munkásnyugdijegyesületet akart létesíteni Békéscsabán és saját maga már alapszabályt is csinált noteszlapokra. Az volt a terve, hogy tagokat gyűjt Csabán és akitől csak tud, beszedi az 1 pengőt s mikor már 30—40 tagja, vagy inkább pengője fc>

e.. lesz, elillan Csabáról. Érdekes, hogy az „alapszabályt" több példányban lemásolta. Tolnai több bányatelepen is megfordult, munkát vállalt és ellopta társai munkakönyvét, melyeknek segítségével felvette a fizetésüket és a munkakönyvvel együtt megszökött. Igv több munkakönyvhöz jutott és alkalma nyílt arra, hogy 14 álnevet használhasson és nehezebben leplezhes' sék le. A rendőrség egy veszedelmes egyént tett vele ártalmatlanná. 1 hogy folytathassa nagyigényű életét s az lett a dolog vége, hogy nem maradt más megoldás hátra, mint az ujabb börtön, vagy a francia idegenlégió. Az utóbbit választotta. Sokáig nem érkezett hir felőle, majd levelezni kezdett ismerőseivel s ezek a levelek általában tűrhető ottani életmódról számoltak be, sőt később az Afrikába szökött gyógyszerész már megelegedettségről is irt. Már itthon is elismert sportember volt, hiszen az egyik vásárhelyi sportklub vezető tényezőjének számított s uj környezetében, Sidi-Bel-Abbesben is elsősorban sportszakértelmének köszönhette, hogy megkülönböztetett bánásmódban részesült. Megszervezte az idegenlégió egyik századának futballcsapatát, majd mint futballbiró tűnt fel. Ilyenformán számottevő összeköttetésekre tett szert és ezek révén került be az idegenlégió katonai gyógyszertáréba. Gyorsan haladt a katonai ranglétrán is, amennyiben hamarosan őrmester lett. Hosszú éveken át aránylag kifogástalan sorsa volt Fekete Gézának. Társai szerették, mert ahol csak tehette, pártjukat fogta, jótanácsokkal látta el őket. De becsülték fölöttesei is, akik megbízható, képzett embernek tartották. Nem is lett volna semmi baj, ha Fekete Gézán ismét el nem hatalmasodott volna a pénzszerzés utáni végy. Pénzt akart szerezni minden áron. Igy került azután összeköttetésbe a kokaincsempészekkel, akiknek a vezetésére bizott katonai gyógyszertár árukészletéből adott el borsos áron kábítószert, sőt később már annyira ment, hogy az idegenlégió