Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-30 / 214. szám

59-ik évfolyam, 214-ik szám Békéscsaba, 1932 szeptember 30 Péntek BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Halálra Ítélték a pesthidegkuti rablógyilkost A hosszan elhúzódó statáriális tárgyalás ma déli egy órakor be­fejezést nyert. A statériális biró ság Éder Dózsefet — ta­gadásával szemben — bűnösnek mondotta kl a vádbelí cselek­meny elkövetése miatt és ezért kötél általi balálra Ítélte. Óriási vihar mellett indult a mai megyegyiilés díszközgyűlés előzte meg, melyen leleplezték Fábry Sándor, Ambrus Sándor és Daimel Sándor arcképét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A megyebizottségi tagok szokat­lanul nagy érdeklődése melleit folyt le a mai megyegyülés. Már a kora reggeli órákban min­denfelől befutottak az autók a megyeháza elé, ugv hogy mikor Korossy György főispán 9 órakor megnyitotta a gyüléstt a várme­gyeháza közgyűlési terme zsúfo­lásig megtelt érdeklődőkkel. Az alispáni jelentést nem is­méi telték a megyegyűlésen, mégis oly tömegesen szólallak fel annak kapcsán, hogy a déli órákban még mindig csak a hozzészóla­lásoknál tartották. A felszólalások többé-kevésbé a mai lehetetlen szomorú hely­zetet tükiöztetik vissza, ami — a felszólalás szerint — fokozódás esetén katasztrófába kergeti az egész országot. A gyűlés lefolyásáról egyébként tudósításunk a következő : Korossy Gjörgy főispán üd­vözlő szavai után - díszköz­gyűlés köretében — leleplezték n. Fábry Sándor, n. Ambrus Sán­dor főispánok és Daimel Sándor alispán arcképét. A leleplezés alkalmával dr. Berthóty Károly, dr. Zöldy János és Harsányi Pál beszéltek. Az alispáni jelentés kapcsén elsőnek Berthóty Károly szólalt fel, aki arra kéite a megyegyű­lési, hogy a normálslátus rende­zése ügyében Írjanak fel a kor­mányhoz. Venczel József figyelmezteti az alispánt, hogy leg főbb ideje a munkaalkalmak megteremtése. Tóth József tiltakozik az ellen, hogy a békésmegyei munkások nem akarnak dolgozni. Csatlako­zik előbbi felszólalóhoz és arra kéri a megye urait, ne feszítsék tovább az elszakadás előtt álló húrokat, mert ez könnyen ka­tasztrófába kergeti az egész or­szágol Dr. Biró Emil a pénzügyi ható­ságok munkájét teszi szóvá, majd megkérdi, hogy dr. Gyöngyösi Já­nost miért hagyták ki az adófel­szólf mlási bizottság tagjai sorá­ból? Üdvös lenne — mondotta, — ha a pénzügyi hatóságok kul­turális államhoz méltó pénzügyi politikát folytatnának. Szobek András szerint váro­sunkban azért oly ijesztő mérvű a gyermekhalandóság, mert az anyák nem tudják gyermekeiket kellőleg táplálni. Szelner Antal szintén, a lehetet­len adópolitikáról beszél. Korossy György főispán válaszol az egyes felszólalásokra és arra kéri a felszólalókat, hogy lehetőleg tartózkodjanak a politizálástól. Nyilas András az iránt érdeklő­dik, hogy a nyár elején tartott iparos'nagygyülés határozati javas­latai eljutottak-e illetékes helyre? A főispán megnyugtató kijelen tése után Gyöngyösi János dr. leszögezi azt a szomorú körül­ményt, hogy aki nálunk az eddig folytatott adópolitikát kritizálja, az demagóg. A Bethlen-rendszerről beszél, amely — szerinte — rot­hadt rendszer. Erre a kijelentésre Korossy György főispán figyelmezteti a lel szóialót, hogy ne használjon ilyen sértő kifejezéseket, mert megvonja tőle a szót. Gyöngy ősi dr. bocsánatot kér és kijelenti, hogy nem tudta, hogy ez sértő. Lapunk zártakor az ülés tart. Mára várható kormányválság megoldása Budapestről jelentik: A kor­mányzó tegnap délután báró Ko­rányi Frigyest, Keresztes-Fischer Ferencet és Gömbös Gyulát fo­gadta. Korányi a kihallgatás után ugy nyilatkozott, hogy pénzügyi szempontból olyan megoldás lesz, amely nem idáz elő zökkenést. Azt mondotta továbbá, hogy a Népszövetség nem hozott határo­zatot a magyar pénzügyek tekin­tetében, a pénzügyi bizottság fog­lalkozott a magyar ügyekkel és jelentést terjeszt a Népszövetség elé. A bizottság nagy jóindulattal van irántunk. Keresztes-Fischer a kihallgatás után nem nyilatkozott. Gcmbös Gyula pedig kijelentette, hogy előterjesztette véleményét a helyzelről. Dezignálás azonban nem lörtént. A kihallgatások sora lezárult. Ma valószínűleg gróf Ká­rolyi Gyula és gi4f Bethlen István mennek az államfőhöz. A BH. irja: Gömbös Gyula ki­hallgatása után az egységespárt klubhelyiségébe ment, ahol ta­nácskozott a párt vezetőivel. A tanácskozás után megállapították, hogy dezignálás még nem történt és hogy a lapokban közölt kor­mánylisták sem hivataloaak. A dezignálást mára várják. A Pesti Hirlap értesülése sze­rint Gömbös Gyula a késő esti órákban közölte az egysegespárt elnökségével, hogy a nyilvános­ság előtt szereplő miniszteri lista nem tarthat számot a hitelességre és kérte a pártot, hogy lábhoz tett fegyverrel várja be azt az időpontot, amikor terveiről és kor­mánya összeállításáról hivatalosan tájékoztathatja a pártot. A kor­mányzásban az egységespártra kí­ván támaszkodni. Ehhez fog al­kalmazkodni programja és mun­katársai megválasztáséban. Hir szerint Gömbös megegyezést keres a keresznytény gazdasági párttal is. Ma délután 3 órakor gróf Ká­rolyi Gyula jelentkezik a kormány­zónál, 4 órára pedig Bethlen Ist­nén gróf kapott meghívást. Ez lesz az utolsó kihallgatás. Bethlen után már csak a kormányalakí­tásra kiválasztott politikus járul az államfő elé. Ma délelőtt min­denütt bizonyosra veszik Gömbös koimányát. Elkészült az üzlet­bérek leszállításáról szóló törvénytervezet Az igazságügyminiszter elké­szítette az üzletbérek leszállításá­ról szóló törvénytervezetet. A ter­vezet szerint a bérlő csak a kö­vetkező együttesen meglevő fel­tételek mellett kívánhatja a bér leszállítását : 1. Amennyiben az üzlethelyi­séget legalább két év óta bérli. 2. A bérlet helyiség bére ma­gasabb, mint az 1917 november 1 napján érvényben volt bér 80 százaléka, 3. A szerződés szerint járó bér­nek tovább fizetése, a bérösszeg megállapítása óta bekövetkezett változások folytán a bérlő üzleti tevékenységének a kibérelt he­lyiségben való folytatást lehetet­lenné tenné, más helyiségbe pe­dig a bérleti szerződésnek hosz­szabb időre szóló hatályossága miatt nem költözhetik. 4. Az üzlet áthelyezése akár határozott, akár határozatlan időre kötött szerződés esetén a bérlőkre aránytalanul hátrányosabb hely­zetet teremtene. A tervezet azután felsorolja, hogy milyen esetben tagadhatja meg a háziúr a bér­leszállítást. Rendelet jelent meg a vámőrlésről A kormány rendeletet adott ki. mely szerint a vámőrlésre jogosult lakósség zavartalan lisztellátásá­nak biztosítása érdekében meg­engedhetőnek tartja, hogy egyes községekben a vám­őrlésre jogosultak részére való őrlést vámőrlésnek tekintsék az esetben is, ha a gabonát gépkocsi igénybevételével szsllitják oda. Kivételesen egyes községek te­rületén ideiglenesen meg lehet engedni, hogy a malmok vámőr­lésre jogosultak részére gabonát lisztre becserélhessenek. — A rendelet többek között Békésme­gyére is érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom