Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-28 / 212. szám

2 ÖEKESMEGYEI KOZLONV öékéscsaba, 1932 szsptenber 28 Szelvény a Békésmegyei Közlöny hat hónapig tartó géphulldmositdsához, amelyet teljesen díjtalanul készít Bartha és Varga hölgyfodrász annak, aki a légtöbb szelvényt e hí végéig hozzánk beküldi lésznő kegydiját. Ugyancsak elfo­gadták a felsőkereskedelmi iskola mult évi zárószámadását is. Linder Károly dr, főügyész is­mertette Wallfisch Ferenc dr. ügyé­ben a közigazgatási bíróságtól ér­kezett végzést és kérelmet. Ennél a pontnál hosszú vita volt. Fel­szólaltak Kautz Gyula. Tardos Dezső dr,. Szeberényi Zs. Lajos dr., Biró Emil dr. (aki összetűzött JReisz Hermannal), Hankó Mihály, Kovács György, Kolcza Miklós és Weisz Frigyes dr. A közgyűlés ugy határozott, hogy Wallfischnak 1928 februártól a nyugdijszabály­zat 21. §-a értelmében (méltá­nyosságból) ellátmányt szavazott meg. Ezután szünetet tartottak. A megnyitás után a levente-egj esü­let sportpálya építése került sző­nyegre. A pályát inségmunkával kellene létesíteni, — hangoztatta Baukó főmérnök. Szeberényi Zs. Lajos dr. a le­venték vasárnap délelőtti foglal­koztatását kifogásolja. Azt mondja, hogy legutóbb Erzsébethelyen járt s az ottani templom mellett gya­korlatoztak a leventék hangos előre hátra szavakkal, puska zör­getéssel és trombitával. Ilyenfor­mán a leventék nem mennek tem­lomba. pedig a vallás is fontos. Komondir vallásra nincs szükség. Szeretné, ha vasárnap délelőtt nem gyakorlatoznának. Gyors egymásutánban tárgyalták özv. Bukovinszki Györgyné do­hányárusitási bódé engedélyezési kérelmét, amelyhez Forray Lajos, Baukó András, Reisz Hermann szóltak többször. — Uj helvszini szemlében állapodtak meg. Beteg­szabadságot kaptak Kvasz Dezső adótiszt, Zamecsnik Ilona díjnok, aki husmérgezést szenvedett. Jó­váhagyták a földbérleti szerződé­sekei, Izsák Ado'f, Domonyi Já­nos szerződéseit, tudomásul vet­ték Offenwagner József üzletbér lemondását, mérsékelik Nagy Ist­ván vendéglős bérét, úgyszintén özv. Szenes Miksáné bérét. Hauer Fülöp értesült az állandó választ­mány döntéséről s visszavont x ké relmét. Hét illetőségi ügy letárgya­lása után a póttárgysorozatra ke­rült sor. A Berényi-ut mellett 2600 négyszögöl földet adnak a ref. egyháznak temető céljaira, Baukó főmérnök ismertette a pol­gármester jelentését a vegyvizs­gáló intézetről. — Elutasították a MAVART kérelmét, amely anya­giakhoz szabta a Doboz Békés­csaba gyulai jérat visszaállítását. A Polgári Körnek Gálik Pál és Steinberger I nre felszólalásai után 200 pengőt engedtek a bér­ből. A Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesületébe belép a vá­ros, bár Szobek András és Han­kó Mihály ellenezték. A Babarczy-bódé miatt is volt vita. Özv. dr. Sándor Ernőné és ifj. Gulyás József kaptak most engedélyt dohányárusitásra. Ba­barczy a bódéért sokat kér, nem tudlak megegyezni a felek s va­lószínűleg ideiglenes bódét ál­lítsanak fel az uj trafikoknak az András3y-uton. Filippinyi Jáno3 a rendőrséget támadta, mert a bó­dék engedélyezésénél akadékos­kodik. Hankó, Forray, Baukó és Reisz Hermann felszólalásai után az ideiglenes bódé fellálitását engedélyezték, abban a remény­ben, hogy esetleg addig a felek megegyeznek. A Csaba Mozgó újévig még 5 százalék vigalmi adót fog fizetni. Ezzel a közgyűlés tárgysoro­zata kimerült s az ülést 7 órakor berekesztette a polgármester. kormányalakítása Budapestről jelentik: A késő este beavatott politikai körökben hire terjedt, hogy Gömbös Gyula megkezdte tanácskozásait azokkal, akiket dezignálása esetén a kor­mányba meghívni szándékozik. Külügyminiszterré állítólag Wal* kó Lajost szeretné megnyerni, a honvédelmi tárcát magának tar­taná fenn, belügyminiszter tovább­ra is Keresztes Fischer maradna, pénzügyminiszterré Innrédy Bélát, a Nemzeti Bank igazgatóját kom­binálják, az igazságügyi tárcára Lázár Andor van kiszemelve, földmivelésügyi miniszternek két jelöltje van, Vay László báró deb­receni főispán és Marschall Ferenc. A polgármesteri jelentés igen sötétnek mondja a munkásság, ipar és kereskedelem helyzetét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A tegnapi közgyűlésen előterjesz­tett, három hónapról készített pol­gármesteri jelentésből a követke­zőket emeljük ki: A közegészség­ügy igen rossz volt. A mezőgaz­daságot illetőleg a termés ered­mény igen változó volt: buza ka­tasztrális holdanként 3-8 q., mig az árpa 7-10 q. között mozgott, vagyis az átlagos mennyiségnek lényegesen alatta maradt és túl­nyomó részben minőségileg si­lány. Legkedvezőtlenebbül alakul­tak a terméseredmények a kisebb gazdaságokban, aminek következ­tében ezek tulajdonosai nemcsak velőmag hiányról panaszkodnak, de kenyéranyag szükségletük sincs kellőképen biztosítva. A rossz búzatermés és az alacsony gabona­ár következtében nehéz helyzetbe jutott gazdák vüzonyain némi képpen enyhített volna a kiváló termést ígérő tengeri, azonban ez is várakozáson aluli maradt. Sú­lyos károkat okozott az egész szokatlan nagy mértékben fellépett sertéspestis járvány, amely szá­mitások szerint a sertésállomány­nak mintegy 60 százalékát elpusz­tította. A mezőgazdasági munkások helyzete a nyár folyamán annyi­ban javult, hogy a nyári munká­latok során keresetük biztosítva volt és körülbelül 400 pár kivéte­lével részt kapott az aratási és cséplési munkákból is. Munkásaim a legcsekélyebb kereseti lehetőség mellett is kitartottak a munkálatok elvégzéséig és munka abbahagyás csak elvétve fordult elő. A gyenge búzatermés következtében a mun­kásság keresete kevés volt oly­annyira, hogy a legszorgalmasabb és legjobb munkás keresete is alig lesz elegendő arra, hogy maga és családja téli kenyér szükségle­tét fedezze. A kisipar helyzete az elmúlt há­rom hónapban is súlyos volt. Az építőipar és a vele kapcsolatos több mint 20 iparág munkanélkü­lisége tovább tartott. Az élelmezési iparok közül a sütő-ipar van a legnehezebb helyzetben és ko­moly nehézségei vannak a liszt beszerzése körül, mivel a malmok csak készpénzért árusítanak. Azon­kívül egyenlőtlen versenyt támaszt a szakmának a háziiparszerü ke­nyérsütés is, valamint az a kö rülmény, hogy egyes sütők illegá­lis uton, adózatlan lisztből sütnek s igy olcsóbban hozzák forgalom­ba a kenyeret, mint annak a le­gális uton előállítási ára. A ruhá­zati iparok közül a férfiszabó ipar helyzete példátlanul rossz A ven­déglős ipar helyzetére a legjellem­zőbb a sörkartell megállapítása, mely szerint a nyári sörfogyasztás a mult évekhez viszonyítva a le lénél is alatta maradt. Az ipari munkásság hasonló válságos hely­zetben van, mert alkalmazáshoz jutni hosszabb idő óta nem tu­dott. A kereskedelem terén egyedül az iskolai cikkeknél volt élénk forgalom, bár ez is jelentősen alatta maradt az elmúlt évnek, s amellett a tankönyv üzlet a ke­reskedőknek semmi hasznot nem jelentett. A gabona kereskedelem­ben az üzlet részben a gyenge búzatermés, részben a hitelválság folytán lanyha volt. Nagyon za­varólag hat a piacra az uj boletta­rendelet, úgyhogy a gabonakeres­kedők már azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy mig a rende­let hatályban van a vásárlástól tartózkodni fognak. Jelentem, hogy a téli inségeny­hités egységes levezetésének meg­beszélése és a részletek letárgya­lása céljából a Városok Országos Kongresszusa Pécsett szeptember 4-7 napjain szakértekezletet tartott, amelyen a várost képviseltettem. A szakértekezletnek egyöntetű volt az a megállapítása, hogy az ínség­enyhítés sürgős rendezése és megoldása elsősorban állami fel­adatot képez. Elhatározta a szak­értekezlet, hogy a munkálatokat elsősorban is akkordban végezteti, amely rendszer mellett elejét le­het venni annak, hogy visszaélé­sek támadjanak. Az akkord rend­szer több városban bevált már és az elmúlt télen pl. Pécsett, Ba­ján, stb. emellett dolgoztattak. Ez az egyedüli mód arra, hogy az emberek tényleg elvégezzék a munkát. Több gyakorlati kérdésen kivül, ami főként a nyilvántartásra vonatkozik, szükségesnek vélte a szakértekezlet a munkaidő heti 40 órára való csökkenését. A fe­dezetre vonatkozólag pedig a szükségadónak, vagy más pótlék cimén szedett ilyen irányú össze­geknek a városok részére való teljes összegű visszauta'ását kér­ték. A szakértekezlet javaslatait a közeli napokban terjesztik a kor­mány elé. Jelentem, hogy a szegény isko­lás gyermekek részéra az iskolai tej és kenyér segélyezést a folyó évben is megindítom, azonban a bélhurut járványra tekintettel előre­láthatólag október hó közepén. Jelentem továbbá, hogy a sú­lyos viszonyokra tekintettel Erzsé­bethelyen a diakonisszák által ve­zetendő gyermekotthont és gyer­mek üdülőt óhajtok felállítani és pedig Rosenthal Adolf képviselő­testületi tag ur jóvoltából a tulaj­donát képező „Hősi halólt halt Rosenthal Andor féle hadiárvaház" épületében, amely jelenleg üresen áll. A napokban elkészülnek mér az átalakítási munkálatok, a fel­szerelés is kész van, úgyhogy a csecsemőotthon előrelátható'ag ok­tóber hó elején megkfízdi működé­sét. Javaslom, hogy a képviselő­testület Rosenthal őméltóságának köszönetet szavazzon meg, amiért az épületet ideiglenes díjmentes használatra átengedni és igy a sz<v^nyeken segíteni szives volt. Jelentést kel! tennem a háztar­tás helyzetéről is. Az engedélyezett 150000 P. függőkölcsönből ezideig 140.00Pen­gőt vettem fel. Reményem van rá, hogy az október hó 1 ét ujabb kölcsön felvétele nélkül liquidálni tudjuk s előreláthatólag ez év fo­lyamán az elsejei fizetések körül nem is lesz f nnakadás, amint ez sok más városoknál előfordulni szokott. Fennakadás a függőköl­csönök visszafizetése körül vár­ható, melyet teljes egészében visszafizetni problematikusnak lát­szik, mert a bevételek nem foly­nak be kellő mértékben. Ezek a körülmények késztettek arra, hogy a 700.000 P. államse­gély felhasználást illetőleg vára­kozó álláspontra helyezkedjem és a közeli hónapok eredményei fog­ják megmutatni, hogy a 70.000 P. államsegély felhasználása miként a legelőnyösebb TJ nyomor tükrében Olvasom, hogy a kultuszminisz­ter jóvoltából a tankönyv-kérdés terén is történt valami. Részint olcsóbbá tették, részint pedig in­tézkedés történt, hogy a könyve­ket ne változtassák évről évre, ami lehet tankönyvirói és kiadói érdek, de nem « kultura érdeke és még kevésbé a szülök ér­deke, akiknek amúgy is nagy gondot ad ma két-három gyerek iskoláztatása. A tankönyv-változ­tatással, meg a sokféle könyv előírásával kapcsolatban csak azt jegyezzük meg, hogy nagyszü­leinknek egész iskolai pályafutá­suk alatt elég volt a Hármas Kis­tükör és ennek ellenére kötelesség­tudás,'jóérzés és erkölcs dolgá­ban különbek lettek, mint a-nilyan emberek váltak és válnak azok­ból a mai gyerekekből, akik fel­nőtteknek is dicsérelére váló nagy tarisznyában szellőztetik naponta tengersok könyvüket az iskola és otthonuk között. Olvasom, hogy a mohamedá­nok Kosovszka Mirciben gyűlést

Next

/
Oldalképek
Tartalom