Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-25 / 210. szám

Békéscsaba, 1932 szeptember 15 336 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY Olcsó árajánlat! Téli gyapjú férfiszövet 140 cm széles Pepita nadrágszövet „ Gyapjú férfi télikabátscövet 140 cm széles t i • Sötétkék gyermek téíikabátszövet (boy) 140 cm széles Tiszta gyapjú férfi télikabátszövet 140 cm széles vasszürke és fekete szinben Egy teljes öltönyre valé férfiszövet angol mintás, hozzávalóval együtt KULPIN ÁRUHÁZ BÉKÉSCSABA 3.90 p 4.70 p 5.40 p 11.60 p 11.90 p 35.­-p alatt, két, mosolygott a bajusza majd megírta a választ: „Köszönöm hízelgő sorait. Kí­vánsága tul merész. Méltóságod-, nak egy is elég volna, vagy a paraszt, vagy a király .. * Az újságírókat nem szerelte. Lassan-lassan hitelre talált nála az a gondolat, hogy az ujsőgiró nem ember, az csak egy firkász, aki akár mit ir, abból csak kelle­metlenség származik. Egy alkalommal nagyobb tőr­saság volt együtt Áchim lakásán, amikor jelentették neki, hogy nagyságos urat egy újságíró keresi, aki valami furcsa juhot akar a nagyságos úrtól. — Már megint egy firkász I — mond meg neki, hogy nem vagyok itthon! -r- De Andris — kérlelték a ba­rátai — egy újságíróval nem illik igy elbánni ! — Hát ki az az újságíró? Az nem is ember! — Ne kiabálj Andris, mert meg­hallja és megírja az újságba. — Szamarak vagytok! Az új­ságot nem irják, hanem nyom­ják. Csabai. Filléres koncertek lesznek az Aurorában világhirességek részvételével (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagyszabású hangverseny sze­zonra készül az Aurora-Kör, hogy húszéves fennállásának évforduló­ját múltjához híven, a kultura és művészet kettős jegyében ünne­pelje meg. Az utóbbi évek nyo­masztó viszonyai sajnos, rtem igen engedték me?, hogy ez a nemes, tradíciókkal rendelkező kultúregye­sület te'jes mértékben kapcsolód­jék bele az ország zenei és kul­turális életébe, mert a napi gon­dokkal küzködő közönség teher­bíró képességét már any8gi élet­szükségletek előteremtése is teljes A régi jó időkből A 900 as évek elején kezdett szerepelni városunkban n. Áchim L. András, akinek óriási népszerű­sége mellett szépszáma ellenfelei is voltak. Ellenfeleit leginkább a községi képviselőtestületben szerezte, ahol csaknem minden tárgynál meg­tette észrevételeit. Ezek a hozzá­szólások — a közgyűlési jegyző­könyvek tanúsága szerint — a leg­nagyobbfoku bizalmatlanság jegyé ben születtek meg. Egyik közgyűlésen a költségve­tés tárgyalásánál Áchim ezeket mondotta: — Nem fogadom ei a költség­vetést, mert olyan nagy összeg van beállítva tentára, hogy azt kell hinnem: minden tisztviselő lopja a tentát. — Rágalom! Eláll! — kiáltot­ták az érdekeltek. Mikor a zaj lecsillapult, Áchim igy válaszolt: — Állításomat fenntartom, mert meggyőződtem arról, hogy a tiszt­viselők hazaviszik a tentát — az ujjaikon . . . * Mikor megválasztották ország­gyűlési képviselőnek és diszma­gyarban megjelent a parlamentben, a karzaton ülő hölgyek megbá­multák a piros arcú, csillogó szemű, szép szál embert. Ez a bámulat még fokozódott akkor is, amikor megtudták róla, hogy a békés­csabai „parasztpárt" vezére. Pesten tartózkodása alkalmával egyik este a Ritzben vacsorázott egy csabai barátja társaságában. A szemközti oldalon ült ... grófné, aki állandóan fixirozta Áchim L. Andrást, majd egy boy-tól a kö­vetkező tartalmú levelet küldte Áchimnak: — „Engedje meg, hogy csodála­tom kifejezem. Szeretnék Önnel megismerkedni. ÖT vaióban olyan, mint egy alföldi parasztkirály." Áchim elolvasta az illatos levél­Nem kell a nőnek hinni, Péter ... Az .... i város kaszinójában elegáns közönség gyűlt egybe. Még korai volt az idő, de azért már csoportokba verődve tárgyal­ták a legújabb eseményeket, a legfrissebb pletykákat. Mindenki­nek volt valami mondanivalója. Az egyik csoporlban, ahol a leghangosabban tárgyalnak, egy markáns vonású férfit találunk. Széles mellén teljesen megfeszül a frakk. Mélyen fekvő barna sze­meit lassan jártatja körül, majd hirtelen az ajtó előtt álló féifiak egyikére esik tekintete s nem tö­rődve a körülállókkal, odarohan hozzá és magához ölelve, kiál­totta : — Szervusz, Péter I Hogy ke­rülsz te ide ? Csak véletlenül vagy itt, vagy állandóan itt tartózkodol ? Szólj már, vagy megnémultál ? — Nem némultam meg. Itt va­gyok s itt is maradok. — Nagyon okosan 1 Da jöjj kérlek, bemutatlak a társaságnak. — Fontos ez ? — Miért ? Csak nem akarsz egész reggelig inkognitóban ma­radni ? — Jó ! Nem bánom I — Hölgyeim és uraim 1 Enged­jék meg, hogy bemutassam rég nem látott legjobb barátomat: Ágoston Pétert. — A hires afrikai vadász? Ez pompás I Ma kitűnően fogunk szórakozni. Hallgatni fogjuk a hát­borzongató vadászkalandokat. Re­mélem — kérdezte az egyik hölgy — része volt az ilyen ka­landokban ? — Az is akadt I — Miért hangsúlyozza az „is" szócskát? Talán más kalandban is volt része ? Ágoston Péter nem felelt. Lát­szott rajta, hogy gondolatai mesz­sze járnak s csak a kötelező udvariasság tartja vissza attól, hogy megugorjon a kérdések elől. — Mindig ilyen szófukar a ba­rátja ? — mondja, Ákos. Oly ne­hezen felel a hozzá intézett kér­désekre, mintha fáradtságába ke­rülne egy szót kimondani. Kérje meg, hogy meséljen nekünk afrikai élményeiről. Ágoston Péternek nem lehetett kitérni az ostromlás elől. A társaság visszavonult egy mellékterembe és körülülték a kis asztalkát. — Hölgyeim és uraim 1 Beszélni fogok. Hangsúlyozom azonban, hogy azzal, amit elmondok, nem akarok általánosítani. És most parancsoljanak 1 Vadászkalandot óhajtanak, vagy mást , . . — Más kalandja is volt ? Ez érdekes ? Mondja, Tmilyenek az afrikai nők ? — Rosszabbak és kegyetleneb bek, mint a vadállatok I — Ez talán mégsem hihető 1 — Pedig u?y van 1 — Nem szeretik a fehér em­bert? — A vadállat sem szereti a fehér embert és ha éhes. rátámad az emberre és felfalja. Az afrikai •nő nem falja fel a fehér embert, de állati módon bánik vele. — Legalább meggyőződött róla, hogy vannak még nálunk is rosz­szabbak ? — Nem rosszabb, de szívtele­nebb. — Talán maga is beleszeretett egy fekete ördögbe ? — Tévednek 1 — Hát akkor . . . — Majd mindjárt rátérek. Egyik régi barátommal voltam vadásza­ton. Magunk mellé vettünk egy benszülöttet s így hármasban jár­tuk az afrikai dzsungeleket. Sokat kóboroltunk, de semmi jelentősebb esemény nem történt. Már unal­mas kezdett lenni a fárasztó ván­dorlás, amikor egy napon a dzsungel csendjét éles női sikoly zavarta meg. Mindhárman a hang irányába futottunk. Pár pillanat múlva a kritikus helyre érkez­tünk. Borzalmas látvány tárult szemeink elé. Egy hata^as ordas megtámadott egy fiatal leányt. A szegény teremtésről leszakadtak a testét takaró rongyok, arca, mértékben kimeritette. A Kör ve­zetősége ebben az évben éppen ezért olyan megoldást keresett és talált, amelynek keretében sike­rült elérnie, hogy kiváló koncerte­ket a lehető legolcsóbban adjon. Az Aurora-Kör vezetősége a hangverseny szezon tartamára tiz koncertre hirdet bérletet, még pedig összesen 16, 12 8 és 6 pengős árakon, amely árakat a bérlők öt havi részletben is megfizethetnek. Ezeken az igazán olcsó bérlete­ken kivül a tanulóifjúság számára is külön kedvezményeket létesí­tettek, ugy hogy a diákok 3 pen­gős áron hallgathatják meg az Aurora tiz koncertjét. Az eddigi tervek szerint a tiz koncertet október hónapban Haydn emlékünnepély vezeti be. Ezen a hangversenyen helybeli szereplő­kön kivül az ünnepi előadóul Molnár Antal zeneakadémiai tanárt kérte fel az Aurora. Novemberben Palló Imre és Herz Oltó ária- és dalestje következik, decemberben pedig Kodály ünnepet rendez az Aurora ; ezen Kodályon kivül Tóth Aladár és Engel Iván, továbbá a békéscsabai dalárdák vesznek részt. Januárban Arany János ün­nepély lesz és ugyancsak ebben a hónapban rendezik meg Colette Franz nak a kiváló francia hecedü­müvésznőnek hangversenyét. Franz kisasszony tavaly a budapesti fil­harmonikusokkal játszott nagy si­kerrel a fővárosban. Februárban Anna Mária Guglielmetti, a világ­hírű olasz koloratur énekesnő hang­versenyezik Békéscsabán március­ban Jeanne Mária Darré zongora­estje következik é» ugyancsak márciusban rendezik meg a Grieg ünnepet is. Áprilisban a budapesti válla csupa vér volt, amikor ba­rátom egy jólirányzott lövéssel leterítette támadóját s így meg­mentette a biztos haláltól. A leányt hotd ágyra leltük s barátom a lakásán ápolta. Éjjel-nappal mellelte volt mindaddiu, mig tel­jesen fel nem épült. Ez a fel­épülés egyszersmind azt is jelen­tette, hogy el kellett válnom a barátomtól. A kis fekete ördög elfoglalta a helyemet. Pár hétig nem láttam a barátomat. Egyedül jártam a dzsungeleket. Mintegy két hónap múlva a barátom kora reggel megjelent a lakásomon. — Gyere Péter, menjünk a dzsungelbe I — Csak kettesben ? — Igen 1 Tomyt otthonhagytam házőrzőnek I Elindultunk. Egy darabig csen­desen, szótlanul róttuk az utat, mikor a barátom megszólalt: — Nem is érdeklődői a „kis feketé"-ről ? — Nem akartalak ostromolni a kérdéseimmel. De ha már kény­szerítesz rá, mond meg őszintén, boldog vagy ? — Igen 1 — Szereted ? — Nagyon ! — És a „kis fekete" szeret té­ged ? — Szeret . . . azaz . . . — Miért akadta, meg ? — Hagyjuk I Tudod, hogv éo^ . ma vnyömda

Next

/
Oldalképek
Tartalom