Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-18 / 204. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 szeptember 18 Vasárnap 59-ik évfolyam, 204-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetés i dijak i Helyoen és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengd, egy hónapra 2 pengő. — Példánvonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferent József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Haller István A budapesti törvényszék felé figyel a héten az ország társadalma. A vádlottak padjára került a kurzus egyik leghangosabb embere : Haller István volt kultuszminiszter, a numerus clausus alkotója. Ha ennyit elmondunk róla, elég ahhoz, hogy a közönség tudja, ki volt Haller. Szereplése élénk emlékezetünkben van. Mint vasvári, majd egri képviselő került a parlamentbe, ahol eleinte nem játszott nagy szerepet. Nem is játszhatott, mert akkor voltak nagyobb vezérek. Egyszerű közkatona volt Haller a Házban, de künn az életben, hangosko dott. Vállalatok élére került és vagyona hamarosan emelkedett. Honnan ? Miből ? kérdezgették az emberek. Sokáig nem kaptunk rá feleletet, de most az ügyészség vádiratából megtudtuk, hogy a kurzusminiszter pénztárcája mitől duzzadt meg. Kijárásoktól, mondja az ügyészi vádirat, amely roppant súlyos és Hallernak bizonyára kellemetlen dolgokat tartalmaz. De ami Haller -kegyelmesnek" kellemetlen, mennyire kellemetlen a társadalomnak. Mi nem firtatjuk, hogy Haller ur bünös-e az Apostol nyomdánál elkövetett dolgokban. Csak egyet jegyzünk meg : azért a sok igazságtalanságért, amelyet éveken át a bőrünkre elkövetett, most ő is felel. Mind egy, hogy milyen formában. Utolérte a nemezis s leült a vádlottak padjára, ahol hozzá sok hasonló egyén foglalt már helyét Van egy nagyszerű közmondás, ami Haliéra alkalmazható: »Az Isten nem ver bottal!" Haller büntetőügyével egalizálódnak azok a dolgok, amelyek nem lettek megtorolva. Haller ur olyan törvényt hozott, hogy magyar ifjak, akik itt születtek, itt nevelkedtek, külföldi egyetemekre kényszerültek, oda vitték a magyar pengőt s viszik még ma is, ami egy cseppet sincs hasznára az országnak. Bujdosó lett több magyar fiúból, tz mind Haller urnák a cselekedete. „Nemes" cselekedete. Felidéztük a multat, amely- | A kurzus-miniszter akkor bői egy parányi hallerizmus i apostol volt. Most a tönkrement míg érezhető, mert a numerus Apostol-nyomda bűnös kereclausus még mindig fennáll. kun jutott el az igazságszolgáltatás lesújtó kezei elé. Így lésénél: az apostolokból — „ Apostolok". Egyéves gazdamoratórium? A hitelező- és adósérdekeltségek nagyszabású javaslatai a földteherrendezés kérdésében — A 20-szoros terhelési határ felemelése — A zálogleveles kölcsönök soronkivüli visszafizetése — Kamatsegély a kisebb gazdák számára—A FOB átszervezése — A mezőgazdaság az október végén lejáró moratórium meghosszabbítását a jövő arátásig kéri Az évek óta húzódó földteherrendezés kérdése az az ország mezőgazdaságén kivül közelről érinti az összes pénzintézeteket és iparvállatok nagy részét, sőt a keieskedelmet is. A mezőgazdaságot terhelő adósőg olyan súllyal nehezedik a gazdákra, hogy a kormány a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt kénytelen volt egy nyugalmi állapot teremtése végett átmeneti intézkedésekel tenni. A földteherrendezés kérdésében a hitelezők részéről a TÉBE készített tervezetet, amelyben mindenekelőtt megállapítja, hogy addig, amíg a külföldi hitelezőinkkel nem egyeztünk meg, a végleges teherrendezést nem lehet keresztül vinni. Megállapítja továbbá, hogy a külföldi kölcsönök kamatlábának egyoldalú leszállítása ugyancsak nem lehetséges, viszont csak belföldi kölcsönök kamatlábredukciója nem jelentene különösebb előnyt a mezőgazdaságnak. Azonban egv további átmeneti, úgynevezett nyugalmi állapot fenntartását a TÉBE is helyesnek tartja, mert a végrehajtások és az árverések szabeddátétele az ingatlanok árnivóját rohamosan csökkentené, márpedig a jelenlegi ingatlanárak fenntartása országos érdek. A következő, ujabb rendelet kiadásával kapcsolatban hangsúlyozza a TÉBE, hogy kell olyan birtokkategóriának lenni, amelynek a hitelező azzal a tudattal adhatja kölcsön a pénzét, hogy követelésének behajtásét semmiféle utólagos korlátozás nem fogja befolyásolni. Épen ezért a 20-szoros ter helési határ megállapítását nagyon alacsonynak tartja a TÉBE és a hitelezők szerint nyugodtan lehetne a 30-szoros hatért felállítani, vagy pedig kimondani azt, hogy a bíróilag megállapítandó becsérték 50 százaléka legyen a korlátlan hitelezés halóra. A pénzintézeti érdekeltségek negy súlyt fektetnek ennek az elvnek a kimondáséra, mert ettől várják a hitelt ujabb nekilendülesét. Fenntartandónak kívánja hitelező érdekeltség, hogy csakis kataszteri tisztajövedelemnek 20-szorosan felül terhelt birtokosok kapjanak kedvezményeket, de ezek is csak ugy, ha alávetik magukat egy ellenőrző szervnek, gazdálkodásukról zérsámadést készítenek, a folyó kamatterhet, illetve annuitást megfizetik, sőt bizonyos ese tekben kötelesek a tőkéből is törleszteni. Mindazok az adósok tehát, akik ezeknek a kötelezettségeiknek eleget nem tettek, vagy nem tesznek, kivül állanak a következő moratórium alól és a hitelezők szabadkezet kapnak követeléseik behajtására. A tömegesen árverés alá kerülő ingatlanok árának megvédésére vonatkozólag egy olyan szerv felállításét proponálja, amelybe a Pénzintézeti Központ kúriáiba tartozó intézetek, de esetleg egyéb hitelező szervezetek tömörülnének. Ez a szerv az adós ingatlanét az érdekelt hitelezők és intézetek veszélyére megvásárolná. A továbbiakban az árverések hatályosabbá tétele szempontjából, egy olyan alakulat felállítását is felveti, mely az adós ingatlanát az adós és hitelezők egy bizonyos kategóriájának hozzájárulása nélkül is az árverés joghatályéval eladhatná, amellett szükséges még az, hogy a mostani birtokszerzést korlátozó intézkedések felfüggesztessenek. A tervezet szerint csak az az adós mentesíthető az érverés alól, aki egyrészről a ke mat és annuitás fizetésnek pontosan eleget tesz, másrészről igazolni tudja, hogy az árverés elhalasztása esetén vagyoni rendezése biztositható. Javasolja a TÉBE továbbiakban, hogy a zálogleveles kölcsönök soronkivüli visszafizetését ugyancsak engedje meg a kormány. Fontos érdekek fűződnek ehhez, ugy az adósok, mint a pénzintézetek részéről, mert csak igy vélik lehetővé a mostani alacsony árfolyamok előnyös kihasználása. Meg van a mód arra is, hogy ott, ahol a külfölddel kötött szerződések és a transzfermoratórium rendelkezései akadályokat gördítenek a soronkivüli visszafizetések elé, a Külföldi Hitelek Országos Bizottsága, vagy a pénzügyminisztérium állapítsa meg azokat a különleges feltételeket, amelyek mellett a záloglevelekkel való visszafizetés ilyen esetekben is megengedhető lenne. A hitelezői érdekeltségek foglalkoznak azzal a kérdéssel is. hogy mi történjék a FOB-bal. Erre vonatkozólag az érdekeltségek, ugy tudjuk a TÉBE is azt javasolja, hogy a FOB-ba kell kapcsolni a hitelezőket is, még pedig ugy, hogy a döntő szó a hitelezőké legyen. Példa erre vonatkozólag a OHE, ahol az irányadó tényezők tudvalevően a hitelezők. Egyébként a teherrendezési kötvények átvételének kötelezővé tételét a mezőgazdasági hitel szempontjából veszedelmesnek tartja a javaslat. Részletesen foglalkozik az előterjesztés azokkal a különböző gazdakivénságokkai, amelyek nemcsak a kamat, hanem a tőkeredukciót emlegetik egyedül célravezető útnak. A hitelezői érdekeltségek igen nagy aggodalommal látják az e körül folyó vitákat, mert meggyőződésük az, hogy az olcsó kamathoz és az egészséges hitelhez az ut a tőke biztonságérzetén keresztül vezet. Amig a tőkét idegesitik, addig a tőke elkerüli a hitelpiacot és idegességének az árét kamatláb, vagy egyéb különleges kedvezmények utján kell megfizetni. Felmerültek bizonyos gondolatok, hogy a hátralékos kamatok tekintetében nyújtsanak a hitelezők kedvezményeket akkor, ha az adósok a folyókamatot és annuitást pontosan rendezik s lehet, hogy ebben az irányban sikerülni fog a mezőgazdasági érdekeltséget s a hitelezői érdekeltségeket egymással összeegyeztetni. Ugy a kormánynak, mint az összes hivatott gazdasági tényezőknek és érdekképviseleteknek arra kell törekedniök, hogy az adósok fizetési készségében beállott leromlás megszűnjön. Minden áron oda kell tehát hatni, hogy az adósok ne reménykedjenek abban, hogy késedelmes és