Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-17 / 203. szám

nra IU fillér Békéscsaba, 1932 szeptember 17 Szombat 59-ik évfolyam, 203-ik szám BEKESMEGYEI KO POLITIKAI NAPILAP JUUUU M/UUW^y 1 "»"iK• • '*•*'*" EISfíxetási dijak « Helyuen és vidékre postán küldve neKved­évre 6 pf r.gő, egy hónapra 2 pengő — Péídenvonkmt 10 fillér uuuuiA jij-jmaTnj-Lariririi-rr rnn " » Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám : 176 Szerkesziőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker.. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint A Soroksári Textilipar bérbevette a Selyem­fonódáktól á békéscsabai Merkúr Szövődét Szeptember végén veszik át a csabai üzemet A Megjár Közgazdaság irja: A Magyar Királyi Selyerr fonódák Haszonbérlete Rt t a földmivélés­ügyi minisztérium annak idején a Magyar-Olasz Bankkal együtt ala­pította. A vállalat legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a magyar selyemtermelést és a magyar seiyemlonalakat a hazai ipar dol­gozza fel. Ennek a jelentős hiva­tásnak a vállalat kitűnően meg is felelt. A selyemfonódók működése óta a magyar selyemtermelés igen nagy mértékben fokozódott és a hazai selyemgyórak — de külföldi vállalatok is — előszeretettel vá­sárolják a kitűnő minőségű Grege-t is. A háború utén a Selyemfonó­dók Rt. a békéí csabai selyem­beváltó telepen Mercur Szövődé cég alatt 300 szövőszékkel, telje­sen modern pemulszövődét léte­sített. A selyemfcnódáknak ez a vállalata is mindenkor ere dménye­sen dolgozott, sok munkája volt, mert gyártmányai igen jó minö­ségüeknek bizoryultak és techni­kailag is a legkitűnőbb vezetés érvényesült a vállalatnál. A vállalatot patronizóló bank vezetősége már régebben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tisz­tén banküzlettel kivén foglalkozni és e cél elérése érdekében az érdekkörébe tartozó iparvállalato kat fokozatosan leépítette. A bank kizárólag a Selyemfonódák Rt-t tartotta meg érdekkörében, de — mint beavatott helyről értesülünk, — a hét elején a Selyemfonódák Rt. összetételében lényeges vál­tozás állott be, amennyiben a Sorekséri Textilipar Részvénytár­saság 1938-ig bérbe vette a békés­csabai Mercur Szövődét azzal a kikötéssel, hogy opciót kap a berendezés teljes megvételére. Információnk szerint a Soroksári Textil Rt. rövidesen élni is fog ezzel a jogával. A megegyezés értelmében a Soroksári Textilipar arra kötelezte magát, hogy a békéscsabai gyár személyzetét át­veszi és a gyárat továbbra is üzemben tartja. A Soroksári Textilipar Rt. fő­részvényese Magyarország egyik leggazdagabb embere, Ledovski Géza, akinek vagyonát a beava­tottak még a mai viszonyok kö­zött is 4—5 millió dollárra becsü­lik, ami megoszlik különböző érdekeltségeknél. Ledovskyék tehát könnyen vállalkozhattak a nagy­szabású békéscsabai tranzakció lebonyolítására. A Mercur Szövő­dét szeptember végén veszik át és attól kezdve mór az uj rezsim vezeti tovább az üzemet. Az uj tulajdonosok ugy döntöltek, hogy igyekeznek a fcldmivelési nrnisz­teriummal olyan megállapodást kötni, melynek alapján a csabai gyárépületet megvásárolhatják. Az üzemet egyébként továbbra is Békéscsabán akarják folytatni, annál is inkább, meit a gépek áttelepítése és uj gyárépület lel­építése igen nagy megterhelést jelentene. # Illetékes helyen nyert értesülés szerint a bérlet ügyében a tárgya lások még nem nyertek befejezést, ha azok megtörténtek, akkor rész letes tudósítást fogunk közölni. Csúfosan megbukik a szénkartell (A Közlöny eredeti tudósítása) A szénkartell agonizál és a be­avatottak szerint uíolsó óráit éli. A közhangulat nyomósa alalt csúfosan megbukik ez a szérve­zet, amely a fogyasztók tömegei ellen jött létre. A bukását üres szérpincék, sivár csuzdák jelzik. Anniit mindeneseire eléltek a kerteli vezetői, hogy az országban ma nem ehet szenet vásárolni. Szerdán délben ujabb fordulat­tal állott elő á kartell. Azt akar­ják elhitetni, hogy a két n8gy bínyát, a MÁK ot és a Salgót köti a szerződés, a szénkartell Jön a szikvizadó, a felemelt ital­mérési illeték és a tízszázalékos külön pótadó követeli majd velük szemben a szerződéses jogokat. Viszont a nagybányáknak az a tervük, hogy állítólag kormányrendeletet kér­nek, arrely megszabadítaná őket a kartellszerződés terheitől. Még az utolsó napokban is kísérlet történt a szénkartell ré­széről, hogy a kartellfrontot kiter­jesszék és a belga tőkével dol­gozó Budapest-vidéki kőszénbe nyát is be akarták vonni a szer vezetbe. A közvélemény állás­foglalása ezt a kísérletet is meg­hiusítja. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar szöllősgazdák régi kí­vánsága a borfogyasztási adó el­törlése, vagy legalább is mérsék­lése, ami valóban igen súlyos teher a magyar szöllőgazdálkodás szempontjából. Egyes helyeken a borfogyasztási adó többre megy, mint a bor ára és ez az óllemi megterhelés nagymértékben aka­dályozza a bor értékesítését. A földmivelési, belügy- és pénz­ügyminiszterek már hónapok óta keresik a módját, miként lehetne a borfogyasztási adót csökkenteni és ebben az ügyben a szöllő­termelőkkel együtt ki is dolgoztak már egy javaslatot. Elsősorban a belügyminiszter érzi, hogy a je­lenlegi állapoton változtatni kell, viszont komoly gondot okoz a városok és községek mai finan­ciális helyzetében a tekintélyes adójövedelem pótlása. 1931-ben ugyanis borfogyasztási adóból Budapesten 6, a törvényhatósági városokban csaknem 3, a megyei városokban ugyanennyi, a közsé­gekben pedig közel 10 millió pengő folyt be, összesen tehát 22 millió pengő bevételkiesést jelen­tene a borfogyasztási adó elen­gedése. A belügyminiszter tehát az ér­dekelt minisztériumokkal egyet­értően, meghallgatva a szöllős­gazdák kívánságait, olyan javas­latot dolgoztak ki, amely kompro­misszumon épült fel. Elterjedt hirek szerint a kor­mány ragaszkodik ahhoz, hogy 1933 január 1-től kezdődően a jelenlegi borfogyasztási edót 50 százalékkal mérsékelje. A kieső bevételeket három forrásból akar­ják pótolni. Elsősorban behoznák a szikvizadót, amelynek tervét egyidőben már elejtették, felemel­nék az italmérési illetéket, de mindezeken felül a pótadó eme­lése is elkerülhetetlen. Hogy pedig itt aránytalan megterhelések ne történjenek, minden községben egyformán 10 százalékkal eme'nék fel a pótadót és ezt a 10 száza­lékos többletet külön alapként kezelnék, amelyből a régi mérlék­ben kapnának hozzájárulást a borfogyasztási adóbevételi hiányok pótlósára a községek. Üdvözlet Borah szenátornak Borah szenátor, nagyjelentő­ségű és bátor revíziós állásfog­lalásának hatására debrecen vá­ros közgyűlése megkereste az ösz­szes vármegyéket és városokat, hogy üdvözöljék a szenátort. A felhívásnak az összes vármegyék és városok eleget tettek és diszes, művészies kivitelű üdvözlő lapo­kat megkü'dték Debrecen polgár­mesterének, aki azokat diszes albumba kötette, amely album a magyar iparművészet egyik remek müve. Az albumot a Magyar Re­víziós Liga megbízottja Drózdy Győző vitte magóval és szep­tember végén az amerikai ma­gyarok nagy küldöttsége fogja átadni a szenátornak. Rövid táviratok Felmentették Toldy Zoltán tör­vényszéki birót és társait. Pesterzsébeten megtámadták Vizi Sándor rendőrfőtörzsőrmestert, akit súlyosan bántalmaztak. Há­rom támadót elfogtak. Halálra itélte a belgrádi törvény­szék Andrej Hinzmann munkást, aki egy 8 éves kisleányt meggyil­kolt. Boletta visszaélést lepleztek le Jászkarajenőn. Az államkincstár kára 8000 pengő. Walkó külügyminiszter rövide­sen Stresóba utazik a gazdasági megbeszélésekre. A fővárosi borcsempészési ügy­ben letartóztatták Srankó János monori fuvarost. Fivérét keresik. Tárczay Rezső dr. jászapátii közjegyzőt saját kérelmére Oros­házára helyezték át. Gazdasági minisztertanács lesz ma délután. Dumitrescu főhadnagy agyon­lőtte Pantazi főhadnagyot, aki Du­mitrescunénak udvarolt. A „Giustizia per 1' Ungheria ma Székesfehérvárott és Szombat­he'yen járt. Cáfolják azt a hírt, hogy a kormány több főispánt kicserél. Nem adják bérbe a dohány­jövedéket, mint ezt egyik ma reg­geli pesti lap irja. Gádorosi lókupecek futása Gyuláról A legutóbb lezajlóit gyulai vásá­ron néhány gádorosi lókupec vá­sárolt egy lovat, amelyre a dobozi cigányok is alkudtak s a vásár megkötésekor a gádorosiakat fel­szólították a dobozi cigányok, hogy 2 pengő cenzárpénzt fizessenek meg. A gádorosi kupecok nem fizették meg a 2 pengőt, mire a cigányok összebeszéltek, hogy megverik a kupecokat. Ezeknek azonban fülükbe jutott a kellemet­len kilátás hire, nosza autót fo­gadtak és azon menekültek Gyu­láról a cigányok elől Békéscsa­báig, ahonnan azlán nyugodtan folytathatták az utat haza, Gádo­rosra. A dobozi cigányok most azon nevetnek, hogy mennyit spó­roltak meg a gádorosi lókupecek az autóuttal a 2 pengőnyi cenzár­pénzből. A verést minden esetre megspórolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom