Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-08 / 196. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLONV tSékéscsaba, 1932 szeptenber 16 Tankönyv, tanszer TELEFON: 212 Szelvény a Békésmegyei Közlöny hat hóatpig tarló géphulldmositdstíhoz, amelyet teljesen díjtalanul készít Bartha és Varga hölgyfodrász annak, aki a légtöbb szelvényt e h5 végéig hozzánk beküldi Politikai ünnep Békései Békési tudósítónk irja : Vasár­nap a Rosszerdőn ünnepség volt. Az ünnepségen megjelent Szakács Andorral együtt Mojzes János or­szággyűlési képviselő, és Benkő Gábor volt nemzetgyűlési képvi­selő is, továbbá a helyi pártve­zetőség részéről dr. Varga Í9tván ügyvéd, pártelnök. Kovács Endre ügyvezető alelnök, Vas Lajos párt­titkár, aztán az egész elöljáróság, élén B. Szabó István községi bí­róval és a reformétus egyház ré­széről Balog Mátyás, a békésiek­nek Biharból most hazaválasztott kiváló lelkésze. A sátor előtt még sokszáz olyan vá'asztó is megje­lent, aki nem vett részt a vacso­rán, de ott akart lenni az ünnep­ségen. A vacsorát Turi Imre és Mucsi Mihály rosszerdei gazdák rendezték. A vacsorát földmives leányok szolgálták föl, köszöntőt Turi Imre szépséges menyasszony leánya mondott. A helybeli zenekar megnyitó zenéje után Balogh Mátyás lel­kész ájtatos asztali áldást mon­dott, majd Kovács Endre gyönyörű szavakkal üdvözölte a közönsé­get s köszöntötte képviselőjüket. Ezután Szakács Andor és Moj­zes János képviselők beszéltek, majd B. Szabó István biró mon­dott lelkes tetszéssel fogadott fel­köszöntőt, a kisgazda és a föld­mives munkásság összefogását ünnepelve. Ezután Mucsi Imre földmives, a békésieknek elvhü­sége, elméssége és magyar böl­csesség folytán hírneves „Imre bácsija" mondott talpraesett, nagy­hatású beszédet, arra figyelmez tetve, hogy a magyar földmives munkásságnak teljes erejével ki kell vennie részét a független kis­gazda, földmunkás és polgári párt diadalmas szabadságküzdelmében. Végül Benkő Gábor volt képviselő szólt a rosszerdeiek tántoríthatat­lan elvhüségéről és csodálatos összetartásáról, amely a független kisgazdapárt választási legendái­nak egyik legszebb fejezetét tölti ki. A mindvégig zavartalan, szép ünnepséget reggelig tartó táncmu­latság fejezte be. A Békésen járl képviselők a va­csorát megelőzőleg látogatást tet­tek. a békési Népkörben és a Kis­gazdakörben, ahol a legújabb adó és moratórium-rendeletet ismertet­ték igen nagy érdeklődés mellett. (M. N.) Száznegyven táncmulatságot tartottak ebben az évben Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai nehéz gazdasági viszonyok egyáltalán nem alkalmasak arra, hogv vigaszságot rendezzenek. Meglátszik ez mindenütt, de érez­hető Békéscsabán is, ahol ebben az esztendőben nem volt annyi táncmulatság és műsoros előadás, mint a múltban. Az embereknek megélhetési gondjaik támadtak s elment a kedvük mindentől. A vendéglők és kávéházak üresen ásítoznak, nincs semmi élet. semmi fellendülés. Valamikor pedig . . . Nagyon divatban voltak itt a tánc­mu'atságok. Volt idő, hogy kevés volt a városban a táncterem (pe­dig van néhány) annyi táncmulat­ságot tűztek havonta műsorra. A táncmulatságok ma már rit­kák, mert félő, hogy deficittel zá­rulnak s nincs tőkéjük az egye­sületeknek, hogy fedezzék a hiányt. No és az erkölcsi defaktus . . . Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyit mulatott, táncolt Csaba fiatalsága. íme a statisztika : ja­nuár 50, február 29, március 12, április 15, május 10, junius 9, julius 0, augusztus 15 táncmulat­ságot mulat ki. Amint fentiekből látható, január és február hónapokban tartották a legtöbb táncmulatságot, illetve bált. Mennyivel lenne több, ha nem lenne gazdasági nyomorúság ? Járda és kerítés nélkül falusias benyomása van a Bakuctelepnek, ez a riporter észrevétele Csaba egyik külvárosáról A katholikus temető kápolnájá­val szemben állok a körgáton. Merre menjek? Lehet akár tizfelé is. Rövid habozás után felülök a kerékpárra és lefelé irányítom. Jó meredek, nagy darabon visz a len­dület és egyszerre csak azon ve­szem észre magam, hogy egészen ismeretlen helyre tévedtem. Az utcának, amelyben járok nincs neve, hiába nézek jobbra, balra a házakról hiányzik a tábla. A ke­rékpár nyomán vastagon száll fel a por. (Ez az egyedüli ismerős jelenség.) De egyébként minden ismeretlen. Elgondolom, honnan is csöp­pentem bele ebbe az ismeretlen világba és ahogy eligazodom rá­jövök arra, hogy alighanem a Bakucztelepet járom. Nézzük meg ha már itt vagyunk 1 Zötyögős az ut rettenetesen. Szembe jön velem három ke­rék oáros is — a járdán. Itt nincs rendőr — gondolom és mér én is a gyalogjárón megyek tova. (Tény­leg csak gyalogjáró, mert kikövezve véletlenül sincs. Ugylétszik a la­kók jól tudják, hogy a közeljövő­ben nem kerül sor erre, mert — gondolva az ég csatornáira — a gyalogjáró fele salakkal van fel­töltve, ez nem ázik át olyan köny­nyen. Ebben a száraz időben min­denki a rendes uton jár, hiszen a salak nagyon koptatja a cipőtal­pat.) A porban négy kislány játsza­dozik. Köszön az egyik: — Jónapot. Soha még nem láttam. Megle­petve felelem: — Pá baba. Tetszik nekik. Hallom amint is­métlik : — Pá baba. Tovább indulok. A házak nagy­részt befejezetlenek, sokról hiány­zik a malter, a festés majd mind­egyikről. Nincs pénz rá. Kerítés is ritkán akad. Sokhelyen napra­forgó helyettesíti, máshol csak egy árok. Az udvarokról nagyobbrészt tót beszéd hallik ki. Később vályogház mellett me­gyek el. különlegesége abban áll, hogy egvéltalában nincs ablak rajta . .. Egy öreat néni ül odébb, kötéssel van elfoglalva, kiszítt a meleg téli kendőt. Az utcán. Amott egy házat malteroznak, ugylétszik nincs a környéken létra, mert hor­dón állva dolgozik a kőmives. Rendezettebb utcába érek. Neve is van. Járdája azonban ennek sincs. Elég néptelen. Csak néha­néha látni játszó gyerekeket. Gyor­san végigsuhanok. A végiben meg­állva gyárkémény ötlik szemembe, ott a Merkúr. Erébb húzódik a korgót, a házak el el maradoz­nak, sok az egész apró „vityiló." Más uton megyek visszafelé. Persze most is a járdán. Csibék szalad­gálnak előttem, majd elütöm ke­rékpárommal az apróságokat. Csak most veszem észre, hogy egy öreg magyar ül egy kis széken mellet­tük. kukoricát szór nekik. Mond valamit tótul. Először megijedek, hogy megfed, mert el akartam ütni a csirkét. De hangja szelidségéből észreveszem, hogy csak köszönt. (Ugylétszik errefelé szokás isme­retlen embereknek köszönni.) Visszaköszönök persze magyarul , majd megállok beszélgetni vele, ha már ő ilyen bizalmas. Olyan ba­rátságos képe van. Pipa „dísze­leg" a szájában, meleg kabát ka­lap van rajta. — Mit csinál örecrem ? — Én? Semmit. Nem tudok én már dolgozni. A párszó után elbucsuzunk tőle. A sarki kereskedésből, most lép ki egy kis gyerek, visz valamit haza. Hallom amint mgndja : — „Jóéccakát". A kereskedés mellett levő kocs­mában szól a rádió. Az ajtó nyit­va, hallani a kiszűrődő cigányze­nét. Érdekes. Az egyik helyen, az épülő és fejlődő Bakucztelepen nincs járda, hiányzik a kultura. Kissé tovább már rádió antennák büszkélkednek a házuk tetején. Mintha évtizedeket látnánk elto­lódni egymástól... •(—) FIZESSEN ELŐ A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNYRE! 7J nyomor tükrében Olvasom, hogy Kínában egy­millió ember vált hajléktalanná a nagy áradások következtében, sőt magán becslések szerint a hajlék­talanok száma kétmilliót is elér. Nagykiterjedésű területek állnak viz alatt és mint repülőgépről megfigyelték, csak a dombok csúcsai állnak ki. Az anyagi kár körülbelül a felét teszi Mandzsúria normális kiviteli fölöslegének. Az árvizsujtotta vidékek lakossága éhezik és bandákba verődve ra­bolni jár. * Olvasom, hogy a rettenetes ja­pán selyemválság nagy feladatok elé állítja a japán feltalálókat. A selyem értékesítésének uj módját kellene kitalálni. Az állam kisérlet­képen selyemre fogja nyomatni a bankjegyeket. Hogy irigyeljük mi a japánokat. Nálunk papírra sem nagyon nyomják a pénzt, olt meg selyemre. Ez a pénz nagyértékü lehet . . . (nn) Szerencsétlenség a tőtkomlósi vasúti állomáson Tótkomlósi tudósítónk irja : Meg­lehetős súlyos szerencsétlenség történt a tótkomlósi pályaudvari sertésrakodónál. Fehér Mihály váltókezelő serté3rakodás közben egyik lábával az élőrakodó eme­leti ajtajában állva számlálta a sertéseket, amikor egy másik munkás a kocsi gördülő ajtaját berántotta. A munkás nem vette észre, hogy Fehér lába ott van és igy a kocsiajtó Fehér alól ki­ütötte a lábát, amin támaszkodott s a mintegy két és fél méter ma­gasságból háttal a földre zuhant. Az esés következtében Fehér Mihály fejét a rakodó kőfalába ütötte és ájultan terült el a földön. A, sebesült váltókezelőt dr. Somló László orvos vette keze­lés alá. Fehér Mihály fején szen­vedett sérülést, de valószínűleg belső sérülései is vannak. IMAMMMMMMMMWMMMMM Két miniszter < kitüntetése Budapestről jelentik : A kor­mányzó Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek és Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternek ki­váló odaadással és fáradhatatlan buzgalommal teljesített szolgála­taik elismeréséül az első osztályú magyar érdemkeresztet adomá­nyozta. A lelkiismeretes román csendőr Biharpüspökiből jelentik : Bi­harpüspöki román csendőrparancs­noka Tomsa János őrmester teg­nap felakasztotta magát és meg­halt. Tettének oka az volt, hogy felettes hatóságának parancsa el­lenére nem akart letartóztatni egy 11 éves magyar fiút, akit irreden­tizmussal vádoltak. Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : Mérsékelten meleg, csendes idő. Holnap nyugat felől a felhőzet növekedése lehet_ séges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom