Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-07 / 144. szám

*tra !H fillér Békéscsaba, 1932 julius 7 Csütörtök 59-ik évfolyam, 144-ik szám MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak > Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. MMMMMMMMMMWMMW^^ Főszerkesztő: Dr. Reisz József A sok munka és aggodalom, reménykedés és imádkozás után ismét elér­tük az aratás idejét. A rossz tél, a hűvös és száraz tavasz leszállította ugyan munkánk eredm ényét, megfosztotta a teljesül éstől reménységünket, aggodalmasabbá tette az évün­ket is, de nem törte el ke­zünkben a kenyér botját. Mint oly sok esztendő óta, Békés­csaba vidékén túlságosan bö termésre nem számithatunk, de ha az aratás ideje alatt is megóvja a Gondviselés ve­téseinket az elemi csapásoktól, a következő gazdasági évre is megkapjuk a mi mindennapi kenyerünket. Ez a termés, igaz nem szünteti meg százszáza­lékig rossz helyzetünket, de lényegesen enyhiti. Az aratással és csépléssel kenyér jut több olyan család asztalára, ahonnan hiányzott még a kenyér is és az anya ntm tudott enni adni siró gyermekeinek. Most, ha mun­kás és gazda megértik és tá­mogatják egymást, akkor eb­ből a mostani termésből jut mindenkinek. Ez a támogatás és megértés annál könnyebb, mert annak, hogy kicsi a ke-' nyerünk, sok a gondunk és bajunk nem a gaida, vagy a munkás, hanem jórészt az át­kozott trianoni békediktátum az oka, mellyel gonosz és tu­datlan emberek elrabolták or­szágunk nagy részét, elszakí­tottak tőlünk honfitársaink mil­lióit és ezzel nagy gazdasági és lelki gyötrelmekre juttattak bennünket. Annak' is ellenségeink az okai, hogy terményeinket meg­felelően nam tudjuk értékesí­teni s ezt érzi a társadalom minden rétege. És ez ugy lesz mindaddig, míg le nem hulla­nak a trianoni börtönről a bi­lincsek és nem szabadulunk meg állig felfegyverkezett rabló szomszédaink vasgyürüjéből. Ehez pedig teljes egyetér­tésre, dacos kitartásra, nagy munkára és még sok lemon­dásra van szükség. Ma tehát a legnagyobb ellensége gaz­dának és munkásnak egyaránt az, aki kihaszuálva a súlyos helyzetet, a társadalmi osz­Telcfonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint <1 tályokat egymás ellen izgatja. Ilyen izgatás az Alföld külön­böző részeiben folyik — Csa­bán szerencsére nem. — de nem kell felülni a jelszavas politikának. Gazda és munkás és e ha­za minden polgára egymást megértve, támogatva hálával fogadja és takarítsa be az ál­dást. Szűnjön mng a szét­húzás, a turáni átok, hogy sok­kal hamarabb, mintahogy ma remélni lehet, valóban papir­ronggyá váljon a trianoni bé­keparancs. A Gondviselő a föld termésében megmutatott áldásával adja meg azt, hogy ne legyen éhező ebben a so­kat szenvedett országban. Életbelépett a rendőrség fegyverhasználatáról alkotott törvény Reméljük Békéscsabán nem lesz rá szükség ? Mint ismeretes, különösen az or­szág fővároséban — de vidéken is megtörtént — a kötelességét teljesítő rendőrség több tagja ellen halálos kimenetelű merényletet követtek el, minek oka nagyrész­ben az volt; hógy a rendőrség fegyverhasználatáról szóló jog­szabályainak határai között nyúl­hatott u rendőr fegyveréhez. A törvényhozás a rendőrség fegyverviselésre jogosult tegjait fegyverhasználat tekintetében ugyanolyan jogokkal ruházla fel. mint amilyennel a m. kir. csend­őrség már eddig is birt. A rendőrség fegyverhasználati jogét az 1932. évi XIII. t. cikk reszletesen szabályozza. E törvény most lépett életbe s igy a rend­őrség fegyverviselésre jogosult tagjai szolgálatuk teljesítése köz­ben ért esetleges támadás elhárí­tása végett vagy az életet, testi épséget, személyes szabadságot veszélyeztető magatartás esetén fegyverüket használhatják. A törvény szövegéből világosan kitűnik, hogy a rendőr nem csak a saját személyét ért ilyen láma dások elhárítása céljából jogosult fegyverhasználatra akkor is, ha ilyen támadások harmadik személy vagy személyek ellen irányulnak és azok elháritésára az ellen­szegülés legyőzése céljából szükség van. A 4 paragrafusból álló törvény 1. szakasz 6-ik pontban foglalja össze azon eseteket, amikor a rendőr vagy a rendőrség fegy­verét használhatja. Reméljük, hogy Békéscsaba megyei város fegyelmezett lakos­ságát e rendőrségi fegyverhaszná­lati jog kiterjesztést megállapító törvény rendelkezése egyáltalában nem csak hogy nem érinti, de megnyugvást talál abban, hogy a személy és vagyonbiztonsága feletti őrködés hatályosabbá téte­tett a törvény fentebb ismertetett és már életbe is lépett rendel­kezéseivel. A borfogyasztási adó mérsékléséről nyilatkozik az igazságügyminiszter Zsiivay Tibor igazságügyminisz­ter egy küldöttségnek a követke­zőket mondotta : — A kormány komoly jelét adta már a szőlősgazdák helyzete iránt tanúsított megértésnek részben ak­kor, amikor a gazdák megsegítése érdekében kibocsátott uj rendele­letében az adóvisszeirást, mint a segités egyik módját életbe lép­tette, részben akkor, amikor elha­tározta magát a borfogyasztási adó mérséklésére. A kormány tisztában van azzal, hogy a sző­lősgazdákon segíteni kell és ma­gam is azt tartom, hogy minél előbb meg kell tenni a további lépéseket. Helyesnek tartom, hogy a szeszpárlat kifőzésre engedélye­zett kvantumot fel kell emelni. Ha nem is tudjuk ezt keresztül vinni akkor mértékben, ahogyan az elém terjesztett kérelem kívánja, de én hiszem, sikerül akkora bő­vítést keresztülvinni, hogy ez ujabb jelentős támogatást biztosit a sző lősgazdák számára. — Ami a borfogyasztási edó csökkentésénék időpontját illeti, nem csak méltányosnak és igaz­ságosnak, hanem egyenesen sür­getendőnek találom, hogy a borfogyasztási adó mér­séklését már október 1-vel keresztülvigye a kormány. Hogy azután a pénzügyi szem­pontok menyire engedélyezik ezt, az más lapra tartozik. A kormány minden egyes tagjának egyet kell érteni abban, hogy vigyázni kell az államháztartás egyensúlyára, őrködni kell azon, hogy ez a egyen­súly újra meg ne inogjon. Beiktatták az eltűnt Valcsák Ágoston gádorosi plébános utódát (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gádorosi plébánia uj plébáno" sávé Libor István orosházi hit­oktatót nevezték ki. A kinevezés­sel betöltésre került Valcsák Ágos­ton volt gyulai katholikus lelkész állása. Még mindig teljes homály fedi Valcsák Ágoston titokzatos eltűnésének körülményeit. Ugy az egyházi, mint a világi hatóságok nyomozása holtpontra jutott és semmi támpont nincs arra, hogy legalább hozzátevőleg megállapít­hassák, hol és milyen körűimé" nyek között tűnt el a szerencsét­len és tragikus sorsú lelkész. Valcsák Ágoston ingóságait amikor a gádorosi plébániára tör­tfnl kinevezése után elindult vég­zetes felvidéki útjára, ott hagyta Gyulán. Uj állása elfoglalásakor akarfa Gádorosra szállítani. A gyulai plébánia őrzi ezeket az; ingóságokat. Hetekkel ezelőtt fel­szólítás ment a tragikus sorsú lel­kész rokonaihoz, hogy az iogósá­gokat szállítsák el. Á felhívásra semmi intézkedés nem történt s ugy éltesülünk, hogy elárverezik. A szerencsétlen sorsú Valcsák Ágoston örökébe lépő Libor Ist­ván Orosházi lelkész távozása értesülésünk szerint nagy vesz* teséget jelent Orosházára. Libor beiktatása ma történt meg. A beiktatást Molnár orosházi espe­res végezte. Egy értékes brilidnskő keresett gazdát a rsabai rendőrségen és talált is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az eset még szombatra nyúlik vissza. Délelőtti istentisztelet volt a neolog izr. templomban, amelyen — mint minden alkalommal részt vett Lerner Dávid 82 éves toll­kereskedő is. Ájtatoskodás közben a földre tekintett és egy ragyogó fehér kövön akadt meg a szeme. Felemelte a követ és megmutatta szomszédainak, akik csakhamar felismerték Lerner kezében a csillogó tárgyat, megállapítva, hogy az bizony briliáns. Lerner a templomból a rendőr­ségre ment s ott beszolgáltatta a briliánst. Ennek csakhamar híre terjedt s elsőnek Kalmár dr. az Atlasz rt. tulajdonsa sietett a rendőrségre és bejelentette, hogy két évvel ezelőtt elveszítette briliáns gyűrűjéből a követ. Amikor felmutatták a talált tár­gyat, Kalmár határozottan állította, hogy a kö az ő tulajdona. Igen ám, de a kő sehogysem akart

Next

/
Oldalképek
Tartalom