Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-06 / 143. szám

Békéscsaba, 1932 julius 6 Szerda 59-ik évfolyam, 143-ik szám Püurmm NAPILAP ECCfizetési dijak s Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 5 pengő egy hónapra 2 pengő. — Péidónyonkint 10 fillér. 1 Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám : I7G Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker Ferenc Józse!-ter 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Itthon maradnak Valamikor már a tél végén lázas készülődés volt észlelhető a békéscsabai családokban is. Meghányták-vetették, hogy a nyáron hová mennek nyaralni. Természetesen a Nagy Magyarországon idehaza is akadt elég megfelelő hely. ahová elmehetett mindenki, aki magaslati levegőt, fenyvest, falusi magányt, pormentes, hűs, csendes tartózkodási helyet kivánt. De csodálatos, hogy azért mégis a külföldre esett a választás és bizony zsúfolt vonatok szállították ki a nyaralók ezreit és a jó koronák százezreit. A háború után ez a tempó rövid vizumnehézségek után, még egyre fokozódott. Nagy szerepe volt ebben az utaza^i idő megrövidité'é-e< is, hizzen ma Budapesttői Klagenfurtig, tehát a Wörti tó közelébe két és fél óra alatt 50 pengőért elvisz a repülőgép. Igy azután nem csoda, ha sokakat csábit a külföld, olyanokat is, akik még a kis Csonka-Magyarországot sem ismerik. Ma a helyzet megváltozott. Nem az emberek mentalitása, hanem a kényszerkörülmények behatása folytán Akiket azelőtt az asztal körül kergettek, ha nem mentek kü földre, ma nehezen jutnak ki és a végén oda lyukadnak, hogy akarva-nemakarva itthon maradnak. Akik komoly üzleti ügyekben mennek ki külföldre, akár Békéscsabáról, akár máshonnét, azok ma is megtalálják a módját a kiutazásnak. A rokoni és egyéb látogatások elmaradása egy darabig fáj ugyan, de végre mégis beletörődik az itthonmaradt es a vendígetváró egyaránt. Egészségi okokból is kevesen hagyják el a határt. Rájöttünk, fiogy idehaza is nagyon sok természeti kincset lalálunk. Budapest fürdőváros gyógyfürdői az idegenek ezreit csalogatják hozzánk, hát csak a magunk számára nem volna jó ? Héviz, a Balaton, a vidék forró fürdői, a Mátra kies hegyláncai es erdőségei, a folyók strandjai, a fejlődésnek indult Velencei-tó, üdülőink, szanatóriumaink egytől-egyig beszédes érvek amellett, hogy nemcsak a kényszerűség, hanem a korkivánta komolyság és észszerüség is amellett szól, hegy ha zulról idegenbe vinni a pénzt nemcsak nem szabad, de nem is szükse'ges. Az a néhány betegség, amely itthon n< m talál gjógyalka'on ra, ám legyék, valami kis valutát kivisz az országból. De a rendeletekszabta szigorhoz simu'jék a társadalom részéről a jóizlés és a viszonyok megértése is. Elfásulása volna azonban ennek a takarékossági elvnek, ha azért, mert nem mehetünk külföldre, inkább téli lakásunkban gyűrjük le a nyár bágyasztó kínjait. A pénznek forognia kell. Ez legalább olyan fontos princípium ma, mint az hogy ne vigyük a pénzünket kü földre. Tehát: itthon maradunk az országban. De azt a pénzt, imit külföldön nölthetnénk el, nyári üdülésünkre, itthon, a hazai nyaralóhelyeken tesszük tápláló, cirkuláló, életet vérárammá. lfilmos császár a békeszerződések revízióját követeli Londonból jelentik: A Daily Expiess kiküldött tudósítója hoszszabb beszélgetést folytatott Dómban a volt német császárral, aki felháborodásul tiltakozott az ellen a rápalom ellen, mintha ő Anglia ellensége volna. Kifejtette, hogy bármilyen párt kerülne uralomra, meg kell semmisíteni a versaíllesi békeszerződést, amely ellenkezik a józan ésszel és amelynek rendelkezéseit Németország képtelen betartani. Ez nem párt kérdés, hanem nemzeti kérdés. A versaillesi békeszerződést olyan politikusok kényseritették Németországra, akiknek fogalmuk sem voll Európa földrajzi és néprajzi viszonyai felől. Visszaható erővel ruházzák fel az adósvédelmi intézkedéseket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Napok óta folyik a pénzügy-és az igazságügyminisztériumban az érdekeltségek bevonásával a szövegezési munka, hogy az egységespárt által kivánt mezőgazdasági , adósvédelmi intézkedéseket megfelelő jogszabályokba öntsék. Eldöntött dolgoknak lehet tekinteni, hogy október harmincegyedikéig nem lehet majd mezőgazdasági ingatlanokra érverést kitűzni, sőt a rendelet a perlés és az adós ellen tehető egyéb jog cselekvényeket is ki fogja zárni bizonyos esetekben, nevezetesen akkor, ha az annuitásokat az adós fizeti és tartozása utón járó legalább félévi kamatot kifizetett. Az adósvédelmi intézkedésekre azért van szükség, hogy az önhibájukon kívül bajbajutott gazdákat megvédjék az összeomlástól eddig az ideig, amig a földteherrendezések kérdését véglegesen el nem intézi. A kiadandó rendelet ezért. — mint ismeretes, — átmeneti jellegű intézkedéseket hoz és azoknak hatályát majd a végleges földteherrendezási intézkedések váltják fel. A kiadandó rendelet azért gondoskodik erról, hogy a rendelet megjelenése előtti időre is kiterjessze az adósvédelmet. A kiadandó rendelet visszaha/ó erővel fog birni, az adósvédelmi intézkedések junius tizenötödiki hatállyal lépnek életbe. A tankönyvárusitás után juttatott tizenöt százalékot nem fogadják el a könyvkereskedők (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének vidéki bzekcsztálya vasárnap délelőtt Szegeden a kereskedelmi és iparkamarában választmányi gyűlést tartott, amelyen a könyvkereskedelem egyik legsúlyosabb kérdésével : a tankönyvárak leszá.liíásával kapcsolatban hoztak határozatot. A választmányi gyűlést, — amelyen Kecskemétről, Miskolcról, Debrecenből, Orosházáról Vásárhelyről, Makóról stb. is nagy szémban jelertek meg az érdekeltek — Várnai Dezső, a szegedi szakosztály elnöke nyitotta meg Ezután Ferenci Károly országos elnök (Miskolc) ismertette a vá lasztmányi gyűlés célját. A kultuszminiszter — mint ismeretes — a tankönyvek árét 25—30 százalékkal leszállította. A könyvkereskedők a könyvkiadóktól eddig 25 százalék engedményt kaptak. Most a kiadók elhatározták, hogy az uj j árakból csak 15 százalék enged- | ményt adnak a kereskedőknek. Ez pedig olyan minimális jövedelmet jelent, hogy még az , adók kifizetésére sem elegendő. Éppen ezért Ferenczi elnök kérte a megjelenteket, hogy hozzanak egy határozatot, amely elveti a 15 százalék engedmeny elfogadását. A választmányi gyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Tótban felszólaltak az ellen, hogy az iskolák ne árusíthassanak tanszereket és a trafikok íróeszközt és papírárut. Biztosítani kell a gazdasági gépmunkásokat (A Közlöny eredeti tudósítása} A gazdasági gépmunkások kötelező baleset elleni biztosítása törvényen alapszik. Minden gazdasági géptu'ajdonos bármilyen gépe mellet! dolgozó összes munkásait köteles baleset ellen az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosítani ; akér a mega részére, akár másnek részére végeztet gépével munkát. Megtörtént, hogy több esetben nem eszközölték a biztosítást. Ez ugy a géptulajdonosra, mint a munkásokra nézve egyformán káros következményekkel járhat. Figyelmeztetjük a géptu'ajdonosokat, — most a cséplési idény kezdetével, — hogy a biztosítást ne mulasszák el; a munkásokat meg arra, hogy ajánlatos nekik erről meggyőződni, hogy a biztosítás rendben van-e, vagy sem. A mulasztók büntetésnek teszik ki n agukat s netán baleset vagy haiái elkövetkezésénéJ tetemes öszszeget tehet az ki, amit a mulasztónak ki kell fizetni a balesetet szenvedettnek kezeltetése, nepisegély, stb. cimén, vagy az elhaltnak hátramaradóik részére. Csiliéry András képviselő lett Budapestről jelentik : Kossalka János képviselő, aki építész, öszazeférhetetlennek találta önmagát és lemondott mandátumáról. Utóda Csiliéry András lett.