Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-17 / 178. szám

Ara iu fillér Békéscsaba. 1932 augusztus 17 Szerda 59-ik évfolyam, 178-ik szám SMEGYEI POLITIKAI NAPILAP EISfízetétti dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám s 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc Jczsei-íér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint A föld Purgly Emil földmivelésügyi mi­niszter Csanád vármegye főispáni székéből került felelősségteljes pozíciójába. Eddigi működése a föld rajongó szeretetében merült ki s most, hogy egy időközi vá­lasztás alkalmával népes küldött­ség kérte fel a képviselőjelöltség vállalására, ugy véljük, hogy sze­mélyével meg akkor is sokat nyerne a meze csáti választó kö­zönség, ha történetesen nem ő volna a földmivelésügyi miniszter. Ma, amikor bő lehetőség nyílik arra, hogy a nehéz helyzetbe ju­tott néposztályok, indulatait köny­nyen felkorbácsolhassák, amikor a. demagógia meglehetősen ki­használja a részére kínálkozó alkalmakat s ismét jelszavaktól visszhangzik az ország, jól esik hallanunk, hogy bátran ki meri mondani ez előtle tisztelgő s őt a jelöitségre felkérő küldöttség előtt Purgly Emil, hogy nem folya­modik frázisokhoz, mert hiszen a jelszavas politikában nem követi ellenfeleit a demagógia utján. Tényleg, mióta ez az ország fenn­áll, frázisokból és jelszavakból még nem lett kenyér. Ellenben reális munkával, okos célkitűzé­sekkel s jól megalapozott szán­dékkal, melyeket tettekre lehet váltani, mindenkor sikerült a nemzet sorsán javiiani. Purgly Emil múltja mór magába véve program. Hazaszeretete, ügy­buzgalma s munkás szorgalma soha sem az egyéni érvényesülés célját szolgálta nála, hanem a közjót. Sajnálatos körülmény, bogy Ilyen férfiú ellen is felvonultatni szándékoznak bizonyos elégedet­lenkedő politikai szárnyakról olyan hadállásokat, melyek bizony a jelszavak és trázisok áradatával próbálják a közvéleményt befolyá­solni. A mai nehéz időkben köny­nyü sebeket fakasztani, de azok a politikai bábák, akik egy eddig ismeretlen cél gyermeke körül szorgoskodnak, vájjon nem gon­dolnak-e arra, hogy szörnyszülöt­tet dobnak a nemzet karjába, mely által ujabb bajok sorozatá­nak zsilipjeit nyitják meg. Éppen azon a vidéken, ahol ez az idő­közi választás lefolyik, még a ne­héz idők gondjót is megtetőzte egy elemi csapás, amely a gaz­daközönséget sújtja. A mezőcsáti választókerület józan népe azon­ban nagyon jól tudja, hogy bajá­ban helyesebben cselekszik, ha egy kipróbált férfiút hiv maga közé a munka asztalától, mintha nép­gyűlések szónokai közül keres magónak jelöltet. Purgly Emil miniszter az őt je­löltségre felkérő küldöttség előtt vázolta azokat az irányelveket, amelyeket őt a közélet területén irányítják. Teljes mértékben he­lyeseljük tisztult felfogását, mely­ből a nemzet sorsáért aggódó fér­fiú szavát halljuk kicsendülni. Együttes erővel, összetartással, megértéssel, egymás iránt biza­lommal tudjuk elérni azt, hogy jobbra fordítsuk a mainál jobb sorsra érdemes hazánk ügyét. Ha ilyen időkben bomlott kéveként megoszlik a nemzet gondolkodása, nem érvényesül soraiban a hig­gadt ész mérlegelésével irányított nemzeti cél szolgálata ; akadnak politikai pártok és csoportok, ame­lyek kiragadják magukat az egye­temes célok előbbreviteléből s vi­cinális utakra tévedve keresgélnek érvényesülési lehetőségeket, mi­közben céljaik elérésére igénybe vesznek minden rendelkezésre álló eszközt és erőt, — még igy sem mernénk gondolni arra, hogy ve­szett ügy lenne a magyar ügy, de mindenesetre nehezebb a nagyobb szögben történt kilendülést egyen­súlyba helyezni, mintha a dolgok normálisan haladnak az élet ren­des ütemében. Csak szorgalmas munkálkodás­sal, a nemzet céljait mindenkor szem előtt tartva lehet szolgálni a közjót s ennek a felfogásnak hor­dozója Purgly Emil is, akit sok jó tulajdonsága s kiváló tehetsége mellett még az is jellemez, hogy puritánságában méltó minisztere gróf Károlyi Gyulának. Ilyen fér fiákból minél többet frontba kell állítani, mert olyan időket élünk, amikor a legnagyobb szükség van a tehetséggel párosult józanságra és közéleti tisztaságra. Az egész ország közvéleménye élénk érdek­lődéssel kiséri a mezőcsáti válasz­tás lefolyását, mert bár egyetlen kerület mandátumáról van szó, mégis ugy érzi, hogy fontos orszá­gos érdek kívánja azt, hogy olyan férfiút, aki a legnemesebb értelem­ben véve szerelmese a földnek, munkakedvében öregbítse s meg­nyissa előtte azokat az utakat, amelyek biztosítják számára a köz minél szélesebb körű és minél intenzivebb szolgálatát. S. „Rövidesen megváltozik a gazdasági helyzet" — mondotta Apponyi Albert gróf Kőszegen (A Közlöny ereaeii tudósítása.) A kel napra tervezett országos iparoskongresszust vasárnap tar­tották meg Kőszegen, amelyen minlegy 5- 600 iparos jelent meg az ország különféle városaiból. Békéscsaba iperosságót Kovács Mihály ipartestületi elnök és Ele­kes Gyula ipartestületi jegyző kép­viselték. A kongresszus alkalmóval meg­jelent Kőszegen gróf Apponyi Albert és a Hősök kapujánál tar­tott beszédében kijelen­tette, hogy a gazdasági helyzet rövidesen meg fog változni. A kongresszus a különfé!e in­dítványok letárgyalása, után el­fogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amelyet 21 tagu bizott­ság fog eljuttatni a kormányhoz és ha a kormány záros határidőn belül nem teljesiti a határozati javaslatban foglaltakat, szeptember közepén Budapesten demonstratív gyűlést tartanak,a munka­adók összes munkásaikat elbocsájtják, a műhelye­ket pedig bezárják. Hitler mindent akart, de semmit sem kapott Berlinből jelentik : A birodalmi elnöknek és a birodalmi kancel­lárrak Hitler Adolffal folytatott megbeszélései kapcsán jólértesült helyen rí mutatnak arra, hogy a birodalmi kormány sajnálattal vette tudomásul, hogy a nemzeti szccialístapórt nem hajlandó ren­delkezésre állani. Hitler nemcsak a birodalmi kormány vezetésére, hanem az egész államhatalomra igényt tartott volna ugy, mint Mussolini annak idején római be­vonulása után. Természetes, hogy a birodalmi kormány vonakodik ezt a követelést teljesíteni. Tanfelügyelői rendelet a régészeti leletek beszolgáltatásáról Egyik budepesli régiségkeres­kedő az állami tanítókhoz a kincstár és a Magyar Nemzeti Múzeum érdekeit sértő és a fenn­álló törvényes rendelkezésekbe ütköző körlevelet intézett, amely­ben arra hivta fel őket, hogy régiséglelet előkerülése esetén ne az előirt utat vegyék igénybe, hanem megfelelő jutalék ellenében forduljanak a felhívást kibocsátó régiségkereskedőhöz. Mivel ez a felhívás törvényes rendelkezések áthágására csábit, azért a leleteknek a felhívás ér­telmében való kezelésétől a taní­tók saját érdekükben szigorúan tartózkodjanak. A kir. tanfelügyelő­ségek felhívják az állami tanítók fiíOelmét arra, hogy az 1929. évi XI. tc. 10. szakasza értelmében a leletet a találó köteles három nap aíatt a közigazgatási hatóságnak vagy a Magyar Nemzeti Muzeum­nak bejelenteni. Amennyiben te­hát valamely község határában valaki a szántás vagy más föld­munkálatok alkalrrával régészeti leletre találna, az állami tanítók legyenek azon, hogy az illető a köteles bejelentést az előirt határ­időn belül saját érdekében meg tegye. A nyomorúság tükrében olvasom, hogy a tiszamenti falvak gazdatársadalma a rossz termés miatt nagyon kellemetlen hangu­latban van és azzal a tervvel foglalkozik, ' hogy kamatmentes adómoratóriumot kér a kormány­tól és ha nem kap, akkor nem szerez be vetőmagot s nem vet többé buzót. Igy gondolkoznak a Tisza mentén. Hogy a körösmenti gazdák is igy gondolkoznak, ahoz nem fer kétség. Most a kormány­tól függ, hogy lesz-e tiszavidék buza jövőre, vagy sem. A keré teljesítése elől az államhatalc nem zárkózhat el. Ha igy csele szik, akkor szaporítja a nyomorú^ ság otthonainak számát, amibőF mér nem kér a magyar társada­lom. * Olvasom, hogy a sárospataki hercegnő, ha jól tudjuk, Windisch­gráetz-fajta, panziót nyitott a Bod­rot part regényes váróban. Most követője is akadt. Lengyelfalvi Erős Lajosné fényeslitkei föld­birtokosnő beköltözött Nyíregy­házára, otthagyva 200 holdas bir­tokát és — kifőzdét nyitott. Eddig Erősné bizonyára azon töprengett s főzte terveit, hogy hogyen értéke­sitse terményeit. Ugylátszik, nem volt elég erős s nem birta az iramot. Most más terveket főzhet s adhat enni a rászorulóknak, a nyomorgóknak. Ez talán könnyű is lesz, hisz ő is a nyomor karjai­ból menekült szigetre. Igy lesznek a gazdag szegényekből szegény gazdagok . . . (nn) Robbanás egy II. oszt. kocsiban Az eszéki pólyaudvaron egy II. oszt kocsiban robbanás történt, amely a kocsit megrongálta, em­beréletben azonban nem esett kár. Robbanó anyagot találtak a Pélmonostor és Vinkovee között közlekedő vonat egyik kocsijában is amelyet azonban idejekorán eltávolítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom