Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-03 / 167. szám

3 13EKESMEGYEI KCZLONY LSákéscsaba, 1932 augusztus 7 Szavazólap a „Békésmegyei Közlöny" strandszépség­versenyére fl balillák mezőhegyesre és Szegedre jönnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az olasz ifjak, az avangárdisták és a balillák magyarországi kirán­dulása e hét elején helyi aktuali­tást is nyer, mert — fővárosi érte­sülésünk szerint — Szegedet is meglátogatják. A váratlan látogatás terve Me­zőhegyessel kapcsolatban alakult ki. Szegedre mindenáron eljöttek volna az olasz ifjak, viszont igy az útiterv némi kibővítése árán az Alföld fővárosát: Szegedet is könnyű volt annak a magyar vá­rosokból alkotott virágcsokornak a sorába belekötni, amely az igazi magyaros vendéglátáson ki vül látni és tanulnivalót is nyújtott a szimpatikus vendégeknek. Most csak még az bizonytalan, hogy a Mezőhegyesre való utazós előtt, vagy után érkeznek-e az avangárdisták és ballilák Szegedre úgyhogy az időpont is a keddi és a szerdai nap között ingadozik. Természetesen Szeged is hiva­talosan fogadja az olasz ifjúságot és a megfelelő kalauzolásról is gondoskodik. A lehűlés nyolc parancsolata (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hőség elleni küzdelemben jó szolgálatot fog tenni az egészség­ügyi hatóságok által jóváhagyott 8 tanács. 1. Keveset együnk nyáron és válasszuk ki azokat az ételeket, amelyeknek nem nagy a hő­fejlesztő képessége (kalóriája). 2. A nagy melegben viseljünk könnyű, szellős ruhát. 3.. Mossuk le magunkat langyos vizzel és hagyjuk, hogy a viz elpárologjon. 4. Igyunk sok hideg vizet. 5. Igyunk forró kávét, vagy teát. Ne igvunk jege* italt. 6. Tartózkodjunk sokat árnyé­kos helyen, vagy viseljünk széles­karimáju kalapot, vagy napernyőt. 7. Igyekezzünk mindig friss szellőt nyerni szellőztetéssel, vagy huzattal. 8. Végül pedig — ne beszél­jünk olyan sokat az időjárásról. MMMMMMMMMMMMMMMf Bolivia visszautasította Argen­tína, Brazília és Chile közvetítő indítványát, hogy a vitát pártatlan vizsgáló bizottság elé terjesszék. Paraguay mozgosit. Maniu miután a pártelnökséget újból átvette nem akarja vállalni a kormányelnökséget és minden­áron Michalachet akarja rávenni, hogy a kormányelnökseget vállal­ja. Az iparos- és kereskedőmozgalom megítélése mezőgazdasági szempontból Rövid itthoniétem alatt a mult héten alkalmam volt az iparos-és kereskedőnagygyülésen részt ven­nem. Mint mezőgazda nem nyil­váníthattam személyes felszólam­lásommal véleményemet ezért a sajtó utján óhajtok csak röviden néhány sort közölni. A nagygyű­lésen mezőgazda szempontjából nézve a dolgot két körülmény hívta fel figyelmemet. Első amely­ben a nagygyűlés hangoztatta, hogy ujabb földreformra volna szükség, a másik pedig, hogy a mezőgazdasági nagy kötöttbirtokot kellene megszüntetni. Szerény vé­leményem a földbirtokreformra nézve az, hogy ha visszapillan­tunk az 1920. évi 36. tc. által lé­tesített fölreformra, tudjuk jól, hogy itt a legnagyoba hiba az volt, hogy földet adtak az igény­lőknek, de nem gondos­kodtak megfelelő forgó­tőkéről s igy nem jó eredményre vezetett. Ma, mikor nehezebb pénzügyi vi­szonyokat élünk, még bajosabb volna forgótőke nélkül ismét föld­höz juttatni az igénylőket. Leg­egészségesebb elgondolás a föld­hözjuttatáshozegy olyan intézmény felállítása, amelyek magánkézben levő eladó birtokokat megvenné és földhözjuttatná az igénylőket. Aki pedig földet kapna, az egy hosszú lejáratú, alacsony kama­tozású kölcsönnel fizetné ki az intézményt. 1848. évi 9. tc. értel­mében annak idején az állam az elvett földbirtok tulajdonosának földtehermentesitési kötvényt adott s tulajdonosai azt annakidején bármikorc készpénzzé tehették, a földhözjutottak pedig a kapott birtokuk után járadékot fizettek, amely szerintem azért nem volt helyes, mert a járadékfizetéssel a birtok vételára nincs törlesztve, ennek csak egy előnye, hogy az ilyen birtoknál ha a járadékot rendesen fizették, nem volt meg­támadható. A nagy kötöttbirtokra psdig az a véleményem, hogy csak okkal és móddal lehet hoz­zányúlni, nem ilyen nehéz hely­zetben, mikor a földhőzjutottak nem tudnak bank utján pénzhez jutni. Én azt hiszem szeretett Dro­fesszorom, dr. Czettler Jenő. a Ház alelnöke, akiről köztudomásu. hogy ő az egyedüli, aki a mező­gazdasági szociálpolitikát rendszer­be foglalta és a kisemberek sor­sát szivén viseli, azt hiszem osz­tozna véleményemen. Ma midőn nincs olyan intéz­mény, sem állam, aki pénzt te­remthetne erre a célra, szerény véleményem az, hogy az iparos és kereskedő nagygyűlésen el­hangzott ujabb földreform több hátránnyal járna, mint előnnyel. Végül megemlítve a nagygyű­lésről, ki kell jelentenem, hogy a mezőgazdáknak éppen olyan ér­deke, hogy az ipart és kereskedel­met az állam támogassa, mintahogy az iparosok és kereskedők hangoz­, tatták a nagygyűlésen, hogy a mezőgazdákat védte a kormány, illetve támogatta. Hiszen a mezőgazdák tudják jól, hogy az iparosok és kereskedők nekik nagy fogyasztói. Tehát látjuk, hogy ezek a tár­sadalmi osztályok circulus viciorus vannak egymással. Éppen ezért hivom fel Békéscsaba lakosságát, hogy mindannyiunknak szoros ér­deke, hogy az összhang és bákés együttélés meglegyen. Tudják a mostani legfelsőbb hatalmak, hogy milyen nehéz a helyzet, éppen ezért csak türelemmel tudunk ró­zsát teremteni. Hiszen mindany­nyian, akik e megcsonkított sze­gény hazánkban élünk, együtt szenvedünk s várjuk a feltáma­dást. Weisz László. Tiz mázsánál több kokszhoz százalék magyar szenet kell venni (A Közlöny eredeti tudósítása.) 1 Bár még a legnagyobb kánikulá­ban va«yunk s ma is harmincfo­kos hőséget mutat a hőmérő, az illetékes körök már javában fog­lalkoznak a tüzelőanyag biztosí­tásának problémájával, hogy télen a devizanehézségek ellenére se legyen ezen a téren fennakadás. Háztartási célokra a külföldi sze­net már nem lehet behozni, de a szénügyi miniszteri biztosság bizo­nyos mennyiségű külföldi koksz behozatalát tervbevette. A kok­szot mezőgazdasági idénycikkek, tehát különböző gyümölcsök és főzelékek kivételével akarják kom­penzálni és ilyenmódon körülbelül ötezer vagon kokszot akarnak kályhafűtés céljaira behozni. Miután a mult esztendőben en­nél a mennyiségnél jelentékenyen többet importáltunk erre a célra, a szén ügyi miniszteri bizottság előterjesztést tett a kormánynak, illetve a kereskedelemügyi minisz­tériumnak, hogy tegye kötelezővé a koksznak magyar szénnel való keverését. Az erre vonatkozó rendeletter­vezet már el is készült s legköze­lebb minisztertanács elé kerül. A rendelet értelmében a kokszot hu­szonöt százalék magvar szénnel kell majd keverni, iltetve minden száz métermázsa kokszhoz hu­szonöt métermázsa magyar szenet is kell majd vásárolni. Az egészen kis háztartásokat a rendeletterve­zet mentesíti a keverési kényszer alól, amennyiben kimondja, hogy tiz métermázsánál keveseeb koksz vásárlásánál a magvar szén vá­sárlása nem kötelező. A rendeletet előreláthatóan a legközelebbi na­pokban már kiadják. MMMMMMAAMMmmmmmmmmawm Hoover az Egyesült Államok elnöke meleghangú táviratban kö­szönte meg a kormányzó üdvöz­lését abból az alkalomból, hogy Magyarország és az Egyesült Álla­mok között ujrendszerü közvet­len rádió összekötetést helyeztek üzembe. A hadbíróság a truillói kom­munista felkelés vádlottjai közül 102-t halálra itélt. FI jósasszony nem fogadott el honorá­riumot — csak lopott Szegedről jelentik lapunknak: Érdekes lopási ügyben Hrgvalt tegnap délelőtt a szegedi törvény­szék Apczy Ernő dr. egyesbirája. Csurár Rozál hódmezővásárhelyi cigányasszony került a vádlottak padjára lopás miatt vádolva. A ci­gányasszony ügyes trükkkel kö­vette el a bűncselekményeket. Végigjárta a házakat és kártyave­téssel akart jövendőt mondani. Legtöbb helyen kitessékelték, yolt azonban olyan asszony is, aki be­ugrott a cigányasszony ravaszsá­gának. Csurárné ugyanis azzal állított be az egyes lakásokba, hogy ő nem pénzért vet kártyát. Bőbeszé­dűen kifejtette, hogy altruisztikus alapon veti a kártyát mert missiót kíván teljesíteni, hogy az embere­ket felvilágosítsa arról, milyen ve­szély fenyegeti őket a közeljövő­ben. Aki meg hallgatta, annak to­vább mesélt. Konkrétumokkal jött elő: egyik esetben megmentette egy ember életét, a másik eset­ben nagy veszélytől mentette meg az egész családot stb. A hiszékenyebb asszonyok a mesét elhitték és Csurár Rozál mér vetette is a kártyát. Közben valami ürüggyel a másik szobába, küldte az asszonyt. Ez az idő elég volt, hogy apróbb tárgyakat ellopjon. Feljelentés után vádat emeltek a cigányasszony ellen, a biróság pedig tegnapi tárgyalásán megállapította bűnösségét és 14 napi fogházbüntetésre Ítélte. HIREK — Áthelyezés. A belügyminisz­ter Uihelyi László rendőrfelügye­lőt Békéscsabáról a pestvidéki rendőrséghez Cinkotára, Boros An • dor debreceni rendőrfelügyelőt pe­dig Békéscsabára helyezte át. — E héten kinyit az Árpád­fürdő. Tagnap igazgatósági ülést tartott az Árpád-fürdő igazgatósága, amelyen bejelentették, hogv a fürdő javítási munkálatai befeje­ződtek és igy a fürdő kád- és vizgyógyosztálya augusztus 4 tői egész héten állandóan nyitva lesz. A gőz- és iszaposztályok nyitva : augusztus 5—24 között hetenkint kétszer és pedig pénteken a nők részére, szombaton a férfiak ré­szére. Augusztus 25 és szeptem­ber 12 között hetenkint négyszer és pedig: csütörtökön délelőtt férfiak, délután nők; pénteken egész nap nők; szombaton egész nap férfiak; vasárnap délelőtt férfiak. Szeptember 13 után hétfő kivételével minden nap lesz gőz­cs iszapfürdő. — Térzene f. hó 3-ikán szer­dán este a Széchenyi-ligetben a m. kir. 10. h. gy. e. fuvószenekara játszik. Műsor: 1. Katonadolog. Induló, szoboszlói Kovács. 2. Mártha opera. Nyitány. Flotow. 3. Troubadour opera. Verdi. 4. Nagy egyveleg különböző operákból. Jezek. 5 Dollárkirálynő operett. Fali. 6. Tiroli favágók. Induló. Vezényel: szoboszlói Kovács B. honv. karnagy. Kezdete 9 órakor. — Ma délelőtt mintegy tizenöt halász jött össze a városházán, élén Takácsi Jenő halászati fel­ügyelővel. Az összejövetelen ki­adták 6 évre Gyulától Békésig a Körös csatornán való halászati jo­got.

Next

/
Oldalképek
Tartalom