Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-31 / 165. szám

4 ÖEKESMEGVE1 KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 julius 31 Hirek A Békéscsabai Sakkor Délkerület Bajnokság előkészítő bizottsága ma délután e hó 31-én, 5 órakor a sakkor Kultúrpalotában lévő helyiségében ülést tart, melyen tárgyalásra kerül a bajnokság megrendezésének technikai kivitele. A sakkor vezetősége ezúton kéri fel a bizottság tagjait, hogy az értekezleten — annak fontosságára való tekintettel — feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. A BIME Maróczy Sakkörben a tréning verseny dacára a nagy melegnek, 14 résztvevő mellett rendben tolyik. Vezetnek : Kovács Sándor, Ancsin I. Mihálv, Ancsin III. Endre, dr. Wagner Dániel. Mikor alakul át Békéscsaba törvényhatósági várossá? (A Közlöny eredeti tudósítása,) Jól értesült helyről szerzett információnk szerint Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági joggal felruházott várossá való átalakulása, amely hosszabb idő óta napirenden szerepel és foglalkoztatja az illetékes köröket, igen közel jutott a megvalósulás stádiumához. Értesülésünk szerint az ügy különösen azóta vett nagy lendületet, mióta a város képviselőtestületében is többször felvetették a gondolatot. Legutóbb Kolcza Miklós foglalkozott a dologgal és hosszasan megindokolt indítványt terjesztett elő, hogy miért szükséges Csabának törvényhatósági jogú várossá való átalakulása. Kolcza indítványát egyhangúlag tette magáévá a képviselőtestület s felterjesztették azt illetékes helyre, ahol nem is idegenkednek a gondolattól. Békéscsabának igen nagy érdekei fűződnek ahoz, hogy a terv mielőbb megvalósuljon, mert senyvedő ipara és kereskedelme nagy lépésekkel jutna a javulás és állandó fejlődés útjára, A város eddig a megyével szívélyes nexusban volt. A barátságot igyekeztek mind a két részről ápolni, de mintha a gyulaiak érdekében nagyobb rokonszenvet látnánk megnyilvánulni. Eizel nem azt mondjuk, hogy Békéscsabát száz százalékig mostohán kezelik a megyénél, de kidomborítva látjuk azt, hogy Gyula a megyeszékhely, tehát eminens, hogy Gyula jön először s csak azután Csaba. Ebből a — hogy u?v mondjuk — elszigeteltségünkből egyszerre kiszabadulnánk, ha törvényhatósági jogú város lennénk, amelyhez minden alapfeltétel megvan BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. A PESTI MAGVAR KERESKEDELMI BANK LEÁNVINTÉZETE FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL SZT ISTVÁNTÉR 3, TELEFON 43, 82. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönybe Sakk Spanyol játszma Spielmann Rohacek Szliács 1932 1. e4, e5. 2. Hf3. Hc6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6. 5. Ve2 (nem igen szokásos; legjobb 0—0 és <d4. vagy Hxe4 után Bel) Fc5 (b5 volna a helyes, minthogy a b5 megtétele amugyis szükséges, viszont világosnak a futó b3 on való elhelyezése tempóveszte3séget jelentett volna.) 6. c31 (azonnal rámutatot sötét hibájára) b5. 7, Fc2, d6. 8. b41 (ily lépést csak nagymesterek és kezdőjátékosok húzhatnak meg; világosnak már mos} kellett látnia, hogy a vezérszárnyi roham lignidálása után iámadó álláshoz juthat.) Fa7. 9. a4, Fd7. 10, axb, axb. 11. Ha3, (Vb5 re Fxf2t vezérveszteség egyébként a bástya lógj He7. 12. d4, exd. 13 cxd, 0-0. 14. 0-0, c6. 15, Fg5 (világos nagyszerű állást hozott ki és fölényét most értékesíteni is kívánja) He8. 16. d51 f6 (cxd, exd, f6 után Vd3! sötét végét jelentené) 17. Ff4 Hg6. 18. Fg3, Vb6 (e lépés sötét részére egy kis felszabadulást hoz: világosnak a „c" gyalogot be kell ütni, mert c51 után ellenjátékot kapna ellenfele) 19. dxc, Fxc6. 20 Fb3t. Kh8. 21. Hc2 (az ütközet megkezdődik) Vb7. 22. Hcd4! Fxd4. 23. Hxd4, Fxe4. (Kényszerűség,Ide meg keli tenni, mivel f3 után sötétnek nincs mit keresni) 24. He6, Bf7. 25. Bxa8, Vxs8. 26. Hd81! Be7. (Vxd8 után sötét a qualitás veszteségen felel és vesztő állásba kerül Fc6, Fxg6, hxg, Vc2 után) 27. Hf7f, Kh8. 28." Hxd6t. Kf8. 29. Hxe8, Kxe8. 30. Vxb5t. Fc6. 31. Vc4, Fxg2. 32. Bel, Fh3! (Fb7-re Vb5t dönt) 33. V«8t, Hf8. 34. Fd5, Va6. 35. b51 Vxb5. 36. Ball (Fc6?-ra Vxc5. Bxc6, Beltt) Va6. 37. Ff7t, Kd7. 38. Bdlt, Kc6. 39. Fd5t, Kc5. 40. Vxf8, Ve2. 41. Ff3! Vxf3 42. Vxe7t, Kc4. 43. Vc7t és sötét feladta. Modern mese... Nemcsak a földön, de az égben is előfordul, hogy az unalom lesz az ur, ami, ha egyszer megkörnyékezi kiszemelt áldozatát, nehezen szabadul tőle. Egy ilyen napon, amikor az angyalok kara a legszebb égi zene mellett is unatkozott, Szent Péter magához hivatta bizalmasét és igy szólutt: — Menj le a főidre 1 Keresd fel a „legjobb" és „legszerényebb" ember*. — És ha megtalálom ? — Akkor majd beszámolsz küldetésedről. * Gábor Dénesék ebédhez készü lődtek. Az elegáns ebédlőben minden bútordarab elárulta a jólétet. Az asztalon ezüst evőeszközök, velencei poharak, hatalmas virágcsokor és káprázatosan finom asztalnemű. Mielőtt asztalhoz ültek volna, az inas névjegyet adott át Gábor Dénesnek, melyen az alábbi név volt olvasható : Gróf Himmeli Tivadar. — Sohasem hallottam még ezt a nevet 1 Mindegy. Bocsásd be a gróf urat 1 — Bocsánat uram! — szólt a gróf, — hogy ilyen szokatlan időben zavaromj azonban olyan fontos az ügy, hogy nem tűr halasztást. — Kérem, grót ur, végtelen boldognak érzem magam, ha valamivel szolgálatára lehetek. — A dolog nagy horderejű s sok időt vesz igénybe a részletek megbeszélése s ezért ha még nem ebédeltek volna ... én készséggel várok., — Ó, kérem gróf ur, nagyon megtisztelő rám nézve s ha esetleg nem vetné meg egyszerű pol gári konyhánkat. . . — Köszönöm szives meghívását. Önre ugylátszik méltán ráillik a „jóember" jelző, amelyről az egész városban beszélnek. Az, egyszerű polgári ebéd a késő délutáni órákban ért véget. A fekete kávé után rátértek az üzleti ügyekre. — Kérem., Gábor ur, — kezdte a gróf, — Ön tudja, hogy fiaink a harctereket járják, ilyenkor megkétszereződik a szükséglet. Jelenleg 5000 pár bakkancsra van szükség. Ismerem az összes ajánlatot, ennélfogva Ön egy percenttel olcsóbban fogja a bakkancsokat szállítani. — De gróf ur. . . — Ne szakítson félbe. Ne féljen, nem fog ráfizetni, Hallgasson rám 1 Háború van I Ilyenkor még a hadseregnél sem veszik olyan szigorúan, ha 5000 darab bakkancsból pár száz hiányozni fog s az sem lesz olyan nagy szerencsétlenség, ha a talp és felsőbőr nem lesz elsőrendű. Künn a fronton úgysem törődnek ezzel; a manipulánst pedier bizza csak rám. Nos, vállalja ? — De kérem, gróf ur, miért éppen engem méltóztatott kiválasztani ennek az üzletnek a lebonyolítására ? — Miért? Hát.csak azért, m^rt Önben bíznak, Önt ismerik, Ön az a „jó" ember, akit mindenki szeret. — Vállalom gróf ur I — Ennek örülök. Akkor hát Isten Önnel gróf Gábor Dénes. — De gróf ur, ez már mégis sok 1 — Barátom, a jóságot megjutalmazzák a földön. • Egy nappal később, ugyancsak a déli órákban, botjára támaszkodó öreg ur állított be Gábor Dénesékhez. Ruházatán meglátszott, hogy más testalkatra szabták valamikor régen. A gyakorlott szem azonban hamar észrevette, hogy a kopott ruha olyan ember testét takarja, aki — talán nem is olyan régen — még jobb napokat látott. — Gábor ur 1 — szólt az öreg, — tönkrement ember vagyok. Mindenem elveszett. N?m maradt más csak a remény. A remény, hogy Ö.i segíteni fog rajtam, mert Önről mindenki ast mondja, hogy jó ember. — De hát mi van itt? — tört A régi jó időkből A 90-es évek elején, a mostani Fiume-szálloda Szent Istvántéri oldalán vasajtós rőföskereskedés volt. Dacára azonban a régi, sokszor hangoztatott jó békevilágnak, nem nagy forgalmat bonyolított le ez az üzlet. Napok, hetek multak el anélkül, hogy egy vevő mutatkozott volna a láthatáron. Ami érthető is. mert abban az időben a nép egyszerű gyermekei még csak abban versenyeztek, hogy a vasárnap délutáni korzóra minél hosszabb szalagot kössenek a hajukba. Egyszer azonban csoda történt. Az emiitett üzletben egy szerdai hetipiac alkalmával beállított a nehezen várt vevő Kendőt akart venni. A szerencsétlen kereskedőnek éppen olyan szinü kendője nem volt. A kereskedő nem esett kétségbe: felutazott Budapestre, megvette a keresett egy darab kendőt és szombaton boldogan adta át vevőjének. Mikor hozzátartozói megkérdezték, hogy mennyit keresett azon a kendőn, igy felelt: — Miért kell mindenen keresni

r az udvariasság az már semmi ? * Ebben a régi jó világban is akadt a kereskedőtársadalom kőzött olyan, aki nem érezte jól magát üzletében. Hosszú volt a nap. különösen akkor, ha a nyári hónapokban csökkent a forgalom. A jelenlegi Kossuth téren volt egy kis üzlet, amelynek tulajdonosa ugy gondolkozott, hogy a tétlenségnél sokkal üdvösebb dolog a kocsmában való preferárum, amely mellett még a torkot is szorgalmasan lehet öblögetni. Ilyenkor — ment az üzletben mindig egyedül volt — bezárta üzletét, melynek ajtajára egy táblát függesztett, ezzel a felírással: „Mindjárt jövök 1" Egy alkalommal vésztői magyar ember járt Csabán. Beakart térni az említett üzletbe, azonban zárva ki Gábor Dénes, — menedékház? Mindenkin én ségitsek ? Ki segit én rajtam ? Én is szegény ember vagyok I — Könyörgöm, Gábor ur, segítsen rajtam, ne ölje ki belőlem a reményt s én — szavamra mondom — nem leszek hálátlan. — No, annyira még sem vagyok, hogy rá legyek utalva a maga hálájára. De ha már annyit könyörgött, hát fogja. Gábor Dénes, a „jó" ember, tizfillért adott az öregnek. Egyszerű, polgári ízlésnek megfelelő szobában találjuk Szent Péter küldöttét. Vele szembe ül kopott karosszékén a ház feje. Csendesen beszélgetnek. Nem panaszkodik a dédnagyapa, csupán azzal nincs megelégedve, hogy a mai fiatalok nem tisztelik az öregeket, tulkövetelők, tul modernek s nem állnak etikai alapon. A siri csendet hirtelen óriási zsivaj szakította meg. Olyan volt ez a lárma, mint egy zsibvásár, ahol egymást igyekeznek túlkiabálni. — Mi lesz a kajával ? — Még meg sincs teritve ? — Milyen link alak « cégvezetőnk? Képzeld el, egés;z délelőtt arról dumál, hogy milyen csinos lábam van 1 — Az én főnököm egy stramm pofa. Behivatott délelőtt az iro-