Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám
1932-07-29 / 163. szám
fHktra* «*&# iisier Békéscsaba, 1932 julius 29 Péntek 59-ik évfolyam, 163-ik szám POLITIKAI NAPILAP IJ^IWA)< VV>/T > .m f> ~ niTf>finninriririfirtf>fin^^ Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed évTe 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példényonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdelés díjszabás szerint Döntött az ügyészség: Sallai és Fürst statdridlis bíróság elé kerül Budapestről jelenlik : Az ügyészség döntése szerint Sallai és Fürst kommunista vezéreket a slatáriális biróség elé állitják. A statáriálís bíróság elnöke Töreky Géza, aki holnap 9 órára hivta egybe a rögtönitélő bíróságot, az ügy tárgyalására. Az elfogott harmadik vezér Karikás Frigyest Miskolcon gyorsított eljárással vonják felelősségre, mivel annak idején a Miskolc melleti Tiszolcon követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Ma délelőtt kommunista röpcédulát szórtak széjjel a főváros ut cáin és tüntetések is voltak. Több röpcédula terjesztőt előállítottak. Békéscsaba iparosai és kereskedői másfélórás gyűlésen tiltakoztak őket válsággal fenyegető helyzet ellen Vihar csak az Ipartestület határozati javaslatánál volt, egyébként a gyűlés példás rendben folyt le (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba iparosai és kereskedői tegnap délután, szinte vezényszóra lezárták műhelyeiket és üzleteiket és sürü rajokban vonultak a Vigadóba, amelyet már három órakor rengeteg ember töltött meg. A gyűlés megnyitása előtt T. Pap Zsigmond, az ügyeletes rendőrfogalmazó felhívta azokat, akik nem tartoznak sem a kereskedőkhöz, sem az iparosokhoz, hogy hagyják el a termet. Ennek megtörténte után Tardos Dezső dr., a Kereskedelmi Csarnok elnöke megnyitotta a gyűlést és hangoztatta, hogy szomorú, hogy ilyen alkalomból jöttek össze az iparosok és kereskedők, de ezt a mai válságos idők követelik. Tíz évig türt és hallgatott ez a két társadalmi réteg, de tovább már nem bírja. Feláldozták már az utolsó garast is, de már garas sincs. A kereskedők teljesítőképessége most a végére ért. Az iparosnak és kereskedőnek joga van élni s ennek ellenében alkotni és dolgozni akar. A határozati javaslatokat a mai állapotok megítélése után alkották meg. Külön javaslatai vannak az iparosságnak 3 külön a kereskedőknek a megfelelően. Gyöngyösi János dr., a Csarnok főtitkára a határozati javaslatok előterjesztése előtt megemlítette, hogy a gyűlést megelőzőleg zárta le a végrehajtó egy erzsébethelyi kereskedő üzletét. Ez a bejelentés nagy lármát provokált s ilyen közbeszólásokat lehetett hallani: Gyalázat! Gonoszság 1 Aljasság 1 Pfuj I Gyöngyösi dr. a továbbiakban rámutatott arra, hogy hat év óta túladóztatás folyik s hiába tiltakoztak sokszor sz aránytalan kelések ellen, nem volt hatása. Élesen bírálta az OTI ténykedését, amely magas dijakat szed, de nem ad érte semmit. Az öregségi ágazatra nincs szükség. Súlyosak a kamatterhek is és bizony előfordul sürün, hogy iparos és kereskedő szegényházba jut, vagy koldulni megy. Adtak a gazdáknak moratóriumot. Ez helyes. De adjanak az iparosoknak és kereskedőknek is, mert ezeknek sem megy jobban, mint a gazdáknak. A vidéki kereskedelem és ipar mostoha gyermek. A főváros minden alkalmat megragad, hogy a közönséget felcsalja. Ideje, hogy frontot alkossunk a fővárosi kereskedők ellen. A határozati javaslataink a következők : 1. Kivénjuk, hogy az adóterhek a valóságos teherbíró képességgel összhangba hozassanak. A becsléssel történő kivetéseknél az érdekeltségek képviselőinek véleménye feltétlenül figyelembe vétessék s azt az adóhatóság csak indokolással mellőzhesse. 2. A forgalmi adó terén kívánjuk a fázisrendszernek az egész vonalon való alkalmazását. 3. Az adóhátralékokra visszamenőleg ötévre rendeltessék el revízió és pedig az érdekképviselet megbizottainak bevonásával. Ahol a hátralék megállapithatólag az aránytalan túladóztatásból állott elő, ez részben, vagy egészben töröltessék. Ezen eljárás befejeztéig az adóvégrehajtások felfüggesztendők. A revízió után megállapított adóhátralékok törlesztésére öt év engedélyeztessék, pontos részletfizetés esetén kamatmentesen. Az eddig teljesített kematfizetések a tőketörlesztésbe beszámitandók. 4. Az OTI és MABI teljes autonómiája állitassék vissza s az öregségi és rokkantsági járulékok fizetése függesztessék fel. A társadalombiztosító hátralékok ugyancsak revízió alá veendők. A hátralékok kamata 6 százalékra csökkentendő. A teljesített kamatfizetések itt is a tőkébe tudandók be. A KT és az OTI, illetőleg MABI alapszabályainak idevonatkozó része olyképen módosítandó, hogy a kereskedelmi alkalmazott azonos elbánásban részesüljön betegsége esetén, mint az ipari munkavállaló, vagyis a keresőképtelen kereskedelmi alkalmazottat betegsége első hat hetében is ne a főnöke fizesse, hanem az OTI, illetve MABI legyen köteles táppénzsegélyben részesíteni. 5. Az egyenlő elbánás elve alapján minden eddigi és esetleg ezután következő moratoriális intézkedés terjedjen ki a kereskedőkre és iparosokra is. A részleges gazda-moratórium által érintett kereskedők és iparosok hasonló moratóriumban részesüljenek. 6. Ugyancsak az egyenlő elbánás alkalmaztassék a bejegyzett kereskedőkre a kamatmeximum tekintetében. 7. A mezőgazdasági export előmozdítása érdekében a jelenlegi devizarendelet megfelelően módosítandó. 8. A vasúti és postai tarifák leszállitandók és a vidéki kereskedőket és iparosokat megkárosító minden kedvezményes utazás megszüntetendő. 9. A szövetkezeteknek eddig juttatott állami, vagy közületi támogatás, segély stb. azonal megvonandó, adótartozásuk a kereskedőkével összhangba hozandó. A szövetkezetek csak tagjaikat szolgálják ki. Kolcza Miklós azt szeretné, ha az iparosság és kereskedők javaslatait egyesítenék s igy juttatnák el a főispánhoz s az érdekeltségekhez. Tardos dr. megmagyarázza, miért volt szükség két javaslatra, mire a jelenlevők egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot. Kovács Mihály, az Ipartestület elnöke szólalt fel ezután és azt fejtegette, hogy az általános válság a mezőgazdasági válság folyamányaként köszöntött be. Nobilis eszközökkel kell küzdeni, hogy a bajokat orvosolják, mert erőszakkal nem megyünk semmire. (Nagy zaj, viharos ellentmondások.) Nyilas András szerint az iparosság jobban meg van terhelve, mint ahogy azt elbírja. Békéscsabán nagy a nyomor. Most kellene lenni ez építkezéseknek s nincs semmi munkája az iparosságnak. Az építőipar katasztrofális helyzetbe sodródott. Jól tudja, hogy az egész ország iparosságónak súlyos a helyzete s ennek nagyrészt a világválság is oka. Az iparosság tiz év óla a bankokat, kartelleket és a túlméretezett adminisztrációt szolgálja. Ennek tudható be, hogy éhezik az iparosság s ötgyermekes családapa napi 2 pengőért nem kap munkát. Mi lesz az ősszel s a télen? Oda kell ezért kiáltanunk: Nem bírjuk tovább! Átfogó politikára van szükség, mellyel megsegítenek minden társadalmi réteget. Adóelengedésnek, kamatredukciónak nem örül az iparosság. Adjanak munkát, ez többet er a kölcsönnél is, mert a kölcsönt is vissza keli egyszer fizetni. Ha a munkanélküliség csökken, emelkedni fog a fogyasztóképesség is. Hozzá kell nyúlni a nagyjövedelmekhez. Ezután ismerteti az elöljáróság javaslatát, amelyben utalnak arra, hogy a csabai iparosok zöme alig tudja magát fenntartani és hovatovább az anarchia karjaiba kergetik a vergődő embereket. 1037 iparos vár sürgős segítségre. Az iparosság határozati javaslatait, amely nagy vonásokban hasonlít a kereskedőkéhez, 15 pontból áll — s holnap ismertetni fogjuk, — Elekes Gyula jegyző terjesztette elő. A javaslathoz elsőnek ifj. Felber Sándor szólt, aki módosítást ajánl: Ha 15 napon belül a kormány nem intézkedik, akkor radikálisabb eszközökhöz kell folyamodni. Szomorú, hogy az iparosságnak ezt kell kiáltani: „munkát és kenyeret I" Balázs Kálmán a rostavizsga eltörlését szorgalmazza. Róna Károly a boltbéregyeztető
