Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-01 / 114. szám

Ára 10 fiilép Békéscsaba, 1932 junius 1 Szerd

a 59-ik évfolyam, 114-ik szám SMEBTEI POLITIKAI NAPILAP jjuimnii— ******* EI6fi*et««i dijak i HeJyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Merre van a kivezető ut ebből a rettenetes gazdasági helyzetből, mely végromlással fenyeget mindent és mindenkit, aki ebbe a szerencsétlen századba született bele? Hol itt a megállás, hol itt a reménynek legtávolibb sugára, hogy egyszer ismét minden jóra fordul, hogy egyszer még elkövetkezik az az idő, mikor legalább a napi száraz kenyér boldogitó tudata mindenkiről leveszi a borzalmas gondokat? Az egyiptomi fáraók rabszo'gái, Vcgy a törökhódoltság szerencsétlen letiportjai legalább a napi szükségletek égető gondjai tol meg voltak kiméivé — és ha a sors fájó sebeket vágott is a munkától görnyedt hatakon a csalad keserves falatai nem voltak veszélyben. Ha néha jött is egy nagy istencsapás, ha tűzvész vagy árviz gyászba és nélkülöz ét be jutattak egyes vidékeket, a muló jelensegek felett mindég oít lengett a deiengó javulás sugára es nem volt olyan rossz, amelynek vegét - belátható időn belül — remélni ne lehetett volna. Minden korszaknak, minden szazadnak meg voltak a maguk vezereszméi, melyek lelkesiteni, ha kellett szenvidni taniíoiták az emberiséget, de sohasem ismerték ezeiőtt ezt a borzalmas bizonytalanságot, ezt a sivár üresseget, amely mindnyájunk jövőjét sötét lepellel takarja el a javulást remélő szemek elől. Az elfásultságnak szimptomáit régente nem ismerték anynytra, mint napjainkban és a mai idők rettenetességét semmi sem jellemzi jobban, mint ez a nagy közöny, mely már — egykét erős lélektől eltekintve mindenkin lassacskán úrrá lesz. Hol van itt a kivezető ut? Hol van az a vezér, aki őszinte és becsületes lélekkel áll az élre, hogy a mostoha sorsból kivezesse ezt az országot, ezt a sokat szenvedett népet? Az örvény már lábaink előtt kavarog és csak pár lépés választ ei a borzalmas pusztulástól. Lesze» akad-e férfi, aki az utolsó pillanatban megtalálja a helyes utat, mely az elnyelésmmmmmmm sel fenyegető örvényből egy jobb, szebb, boldogabb jövő felé vezeti nemzetet?? a vérző magyar A város parlamentjéből Miért nincs építkezés? - Egy leventeoktató különös szerepe - Jegyzőkönyvi köszönet a polgármesternek az insegesek sikeres ellátása ügyében - Mi vár a kéményseprőre a Fényes-tanyákon ? - Megveszik a Szucsu-féle házat - A nyolcórai munkaidő kérdése is szőnyegre került (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban elsőnek közöltük a polgármesteri jelentést, emely a tegnap délután 4 órakor kezdődő városi közgjülés elé került. A közgyűlés iránt elég nagy érdeklődés nyilvánult meg s a karzat is megtelt kíváncsiskodókkal. A polgármesteri jelentés előterjesztése után Walifisch Ferenc dr. állt fel szólásra. Ekkor Medovarszky Mátyés dr. főjegyző vette át az elnöklést. Wallfisch dr. azt indítványozta, hogy a polgármesterről készült portrét függesszék ki a városháza tar ácstermében. Bár ez indítványt mindenki helyeselte, mégis le kellett azt venni a napirendről, mert ez indítványt 24 órával a közgyűlés előtt kellett volna előterjeszteni. A legközelebbi közgyűlés fog az ügyben határozni. Korniss Géza dr. kulturtanácsnok ismertette a 22-iki revíziós gyűlésen előterjesztett határozati javes

!atot, amelyet a dunavőlgyi tervvel kapcsolatosén készítettek. A felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek ismeitetése utón a főszámvevő felolvasta az 1931. évi zárószómadást, amelyből kitűnik, hogy a város milyen takarékoskodást folytatott. Szobek András kifogásolja a túlságos takarékoskodást, amely a fogyasztás hátrányára ment. Keveselli a járda és egyéb építkezéseket. Hangsúlyozza, hogy a munkásság le van rongyolódva és segítséget vár. Kérdi: van-e kilátás valerni építkezésre, illetve a mér megszavazott közmunkák kiadáséra ? Jánossy Gyula polgármester vá laszáben utal arra, hogy a bevételek nem folynak be és igy nem tud mindenre fedezetet találni. Tudatéban van annak, hogy járdákat, utakat építeni kell, de jelenleg nincs miből, igy kénytelen a siró szavakat hallgatni. Az egész vonalon redukálnak s igy nincs módjában semmit sem tenni. Bizonyos tekintetben most a keze is meg van kötve, mert nem tud egyik tétel rovására sem cselekedni. A belügyminisztériumból a városhoz építkezések ügyében semmiféle leirat nem érkezett. Leszögezi, hogy a jótékonyság terén nem fog takarékoskodni, de ha mégis megakadna, akkor a képviselőtestület elé jön. Vita nélkül elfogadták a gyámpénztéri alapok és alapítványok, a villamosmü és fürdő (12.0C0 pengő a deficit I) Eárószémadásait, csupán Maczák György jegyezte meg, hogy a sok alapot kár külön kezelni. A polgármester közlése szerint a minisztériumok kívánják igy. A testnevelési aiap 1931. évi zórószómadásának előterjesztésénél Neumann Miksa emelkedett szólásra és o főjegyzőt támadta, aki állitólag nem engedte őt a polgármesteri jelentéshez felszólalni. Kiderül, hogy itt Neumann tévedésben van. Beszédében egyes leventeoktatók szereplését kritizálja éles szavakkal és konkrét esetet hoz fel, amikor egyes oktatók visszaéltek a rójuk bizott feladattal. Erzsébet helyen történt ezelőtt két héttel olyasmi, aminek nem szabad előfordulni. Magántisztviselőkkel és iparosfiukkal bántak ugy, ahogy nem illik. Közbeszólások: Neveket kérünk! Neumann : Fel vagyok szerelve! Kérem az illetékeseket, hogy ilyen túlkapások ne adódhassanak elő. Korniss Géza dr. válaszában kidomborította, hogy az incidensről van tudomása, egy oktató ténvleg túlságba vitte a dolgot, de ebből nem szabad általánosítani. Jegyzőkönyvet vett fel az ügyben, a vizsgálat is folyamatban van, mert az altéra et pars elvének alapján áll s a sértettet is meg akarja hallgatni. Az érdekelt oktató most lett kitüntetve, igg vigyázni kell a vádakkal. A testnevelési törvény az oktató és a levente között teljes harmónia megteremtését irja elő s az oktatóknak ilyen szellemben kell eljárniok. Sajnálattal koncedálja, hogy Békéscsabán sok leventében nincs tisztelet és fegyelem oktatója iránt. Ezekkel szemben megfelelő retorzióval kell fellépni. Az 1933. évi iskolai költségvetések ismertetésénél kiderül, hogy a költségvetés 7000 pengővel tul van méretezve, de csak lálszó'ag, mert különben a költségvetés szigorúan n takarékosság elve alapján épült fel. Szobek András az iparostanonciskola költségvetése iránt érdeklődik, majd elfogadják a női ke' reskedelmi tanfolyam 1930—31. évi zárószámadását is. A téli inségsegélyezésről a polgármesteri jelentést Tamássy Károly dr. aljegyző olvasta fel, A mindenre részletesen kiterjedő jelentésből hü képet nyerünk arról, hogy miképpen telelt át Békéscsaba szegénysorsu lakossága. Közel 100.000ebédet osztottak ki az inségkonyhákon és több, mint 150 ezer pengőt fordítottak az ínségesek támogatására. Gyöngyösi János dr a jelentéssel kapcsolattal utal arra. hogy a hallotakból megdöbbentő kép tárul elénk, mert megtudjuk, hogy Csabán minden ötödik ember rászorul a támogatásra. Szerencsénk, hogy olyen vezetője van a városnak (nagy éljenzés), aki megtalálja mindig az eszközöket, hogy lehet az ínségeseken segíteni. Sajnos a befolyt összegből esek 18 pengő esett egy emberre, igy el lehetnek keseredve, de a polgári társadalomban is meg van a nagy elégedetlenség, nem kell ezt a szocráldemokratéknak kisajátítani. Jánossy Gyula megérdemli a leghálásabb köszö netet, mert a tél elején még azt sem tudtuk mi lesz, s mégis sikerült átvergődnünk a hosszú télen. Indítványozza, hogy mondjanak a polgármesternek jegyzőkönyvi köszönetet. (Élénk éljenzés és viharos taps.) A/yi/asAndrás felszólalásában a szegedi iparosgyülést idézi, ahol Körmendy Mátyás elnök ugy nyilatkozott. hogy Szegeden most „csak" 20 százaléka volt a lakosságnak kenyér nélkül, de ha nem cselekszenek valamit az illetékesek, akkor jövőre 80 százalék lesz kenyér nélkül. Azért haldoklik itt az ipar és kereskedelem, mert egyes embereknek havi 18-20 pengőből kell megélni s természetesen