Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-08 / 71. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLÖNY Békéscsaba, 1932 április 15 kard hasznólaiára nem került se­hol sem sor. Délben érdeklődlünk a polgár­mesteri hivatalban, hogy mit akart a küldöttség. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy egy nyomtatott memorandumot nyújtottak át Já­nossy Gyula polgármesternek. A memorandum Budapesten a Vilá­gosság nyomdában készült és Károlyi Gyula gróf miniszterelnök­höz van cimezve azzal, hogy távozzék a kormány a helyéről, ha nem tud adni kenyeret és munkát. A munkásság mo3t már követel és nem kér . . . Betörtek egy postahivatalba Budapestről jelentik : A Király­hegyi utca 26 számú házban levő 115, számú postahivatalba az éj­jel betörtek. A rendőrség megálla­pította, hogy a betörök a közelben épülő ház szerszámkamráját felfe­szítették és az ott talált eszközök­kel követték el a betörést. Kinyi­tották a posta ajtaját, feltörték az íróasztalt, amelyben a kézpénztár volt. Ebből 1522 pengőt loptak el Elvittek továbbá értékcikket is, de azt még nem állapították meg, hogy milyen értékben. Időjárás Várható időjárás a következő 24 órára : Lényegtelen hőváltozés, nyugattól terjesz­kedő borulás és eső hajlam. • Kétszáz embert állítottak elő Pesten _ Lapunk zártakor jelentik, hogy a különböző kapitányságokra több, mint 200 zavargót állítottak elő. Ezek közül huszonegyet le­tartóztattak. Ma már reodeseo közlekednek a vonatok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Körös áradása miatt tegnap a a Budapest felől érkező vonatok csak Gyomáig közlekedtek és a forgalmat itt átszállással bonyolí­tották le. A tegnap déli személy­vonat, melynek délben 12 órakor kelleti volna beérkezni Békéscsa­bára, délután 4 órakor érkezett meg. Az utasokat egy motorvonat hozta be Gyomóról Békéscsabára. Ugyanígy történt a személyszállí­tás a gyorsvonat utasaival is. Az államvasutak nagyszámú munkaerővel látott hozzá tegnap az akadályok elhárításához. Teg­nap és az éj folyamán megszakí­tás nélkül dolgoztak a gyomai hídnál. A állomásfőnökségtől vett érte­sülés szerint mai naptól kezdve már rendszeresen közlekednek a tx>natok. A gyomai hídnál csak az a kivé­teles intézkedés történt, hogy a személy- és teherkocsikat egy ki­sebb gép viszi át a hidon. Ettől eltekintve a közlekedés ter­mészetesen kisebb-nagyobb ké­séssel történik, de arról nincs szó, ami a városban elterjedt, hogy a békéscsaba—budapesti közleke­dést Szegeden át bonyolítanák le. Tegnap a Vésztő felől közlekedő motorvonat, melynek szintén a déli órákban kellett volna Gyula felől beérkeznie, a vésztői árviz miatt 5 órás késéssel érkezett be Békéscsabára. A közlekedés ezen a vonalon is megjavult, mert a jó időjárás közetkeztében ugy a vi­zek áradása, mini a talajvíz duz­zadása részben megszűntnek te­kinthető. A mai vonatok Békéscsabáról késéssel indultak ugyan, de rend­szerint közieked ek és az állomás­főnökségtől nyert értesülés szerint a normális forgalom felvételének már nincs semmi akadálya. i Ma sem jelennek meg a lapok Budapestről jelentik : A fővárosi lapok kiadói egész éjjel tárgyaltak a munkások megbízottaival, hogy a lapszedők álljanak ma mun­kába. Miután a munkásság kép­viselőinek első feltétele az votf. hogy a „Népszavá"-ra vonatkozó betiltó rendelkezést a kormány vonja vissza, — megállapodás nem jött léire. Igy a fővárosi lapok ma sem jelennek meg. Ulain Ferenc képviselő a kép­viselőház tegnapi ülésén a „Nép­szava" betiltását törvénytelennek minősitette. Ezzel szemben illeté­kes helyen megállapítják, hogy az 1922. évi 17. t.-c. hatályét fenntartva, ezt a még 1914. évben kiadott kormányrendelet írja elő. Ennek folytán bekövetkezett lap­betiltások, csakugv, mint a „Nép­szava" mostani betiltása, törvényes jogszabályok alapján történt. Forgalmi akadályok vannak Erdélyben is az árvizek miatt Bukarestből táviratozzák lapunk­nak : A romániai vasutak vezér­igazgatóság ariasztó hireket kapott az erdélyi vasúthálózatot fenye­gető ár vizveszedelemről. Nagyvárad és Kolozsvár között egyetlen vo­nat sem közlekedik, a vasútvonal teljesen víz alatt áll. Az összes hidakat az elsodrás veszélye fenye­geti. Kolozsvár, — Tövis, illetve Brassó között a forgalmat átszál­lással bonyolítják le. A kiáradt Maros a hidakat súlyosan meg­rongálta. Az árviz az egész Barcaságot is elöntötte. Háromszékben az Olt menti községek mind viz alatt ál­lanak. Sepsziszentgyörgyön az ár elsodorta a vasúti állomást és az összekötő vasúti hidakat. Brassó és Sepsziszentgyörgy között a va­súti forgalom teljesen szünetel. Medgyes városának ipari negye­dét elöntötte a viz Fosaras telje­sen viz alatt van. A Bukarestből tegnap elindult Rapid vonat csak Brassóig jutott és onnan visszatért Bukarestbe. wimwwvwwwwwwwwww A Mefter-nél is sztráj­kolnak a munkások Budapestről jelentik : Tegnap két helyen bérmozgalomból ki­folyóan sztrájk tört ki. A MEFTER és a Duna Gőzhajózási Társaság lerakodó munkásai nem teljesített bérkövetelések miatt sztrájkba léplek. Továbbá a Városligeti áruminta vásár építkezésénél dol­gozó munkások egy csoportja ugyancsak bérdifferenciák miatt beszüntette a munkát. Árad a Tisza is Szegedről irják: A Tisza sze­gedi szakaszán ismét bekövet­kezett az áradás. A viz magas­sága ismét elérte a hat és fél méteres magasságot. Öngyilkos nagykereskedő Budapestről táviratozzák: Klein Dezső budapesti nagykereskedő ma éjjel a Bellevue szállóban fel­akasztotta magát. Mire rátaláltak halott volt. Tettének oka anyagi zavarok. egy vésztői ember Lehet, hogy statáriális biróság elé kerül a merénylő (A Közlöny eredeti tudósítása.) Huszár Gergely vésztői lakos teg­nap délelőtt összeszólalkozott egyik szomszédjával: Molnár Gézával. A vita hevében Huszár előrántotta töltött revolverét és közvetlen kö­zelről rálőtt Molnárra. Molnár vér­ző testtel, eszméletlenül esett ösz­sze, Hozzátartozói nyomban ápo­lás alá vették, kimosták a vérző sebeket és orvost hívtak. Az orvos konstatálta, hogy Molnár állapota súlyos, de aggodalomra nincs ok. A csendőrség őrizetbe vette Huszárt, aki azzal védekezik, hogy önvédelembői volt kénytelen re­volverét használni. A merénylőt Gyulára viszik és az ügyészség rövidesen dönt afelett, hogy sta­táriális bíróság elé állítják-e. A gyilkossági kísérlet Vésztőn és kör­nyékén nagy megdöbbenést keltett. Szegeden remélik, hogy rövidesen helyreáll a béke az Ügyvédi Kamarában Szegedről kaptuk az alábbi le­velet : A Szegedi Ügyvédi Kamara választmánya a legutóbbi közgyű­lés óta most, április hó 3. napján tartotta első teljes ülését, amely­nek tárgyát képezte a folyó évi költségvetésnek a közgyűlés által megszabott irányelvek figyelembe­vételével való újbóli összeállítása, illetve az irányadó szempontok­nak megállapítása. A kérdéssel kapcsolatban foglalkozott a vá­lasztmány a kamara tagjainak egyik csoportja által a legutóbbi közgyűlésen hangoztatott bizalmi kérdésével is. A felvetett kérdé sekhez a választmány jelenlévő tagjainak nagyobb része hozzá­szólt s az elhangzott különböző indítványok összegezéseként a választmány azon álláspontot fog­lalta el. hogy a költségvetésnek kiegészítése, végérvényes alakban való meghatározása a törvény értelmében a kamara közgyűlésé­nek hatáskörébe tartozik, tehát a választmány által előkészített költ­ségvetési tervezetnek a közgyűlés által való el, vagy el nem foga­dása semmiképen nem tekinthető a kamara tagjainak összessége által nyilvánított bizalmi, vagy bizalmatlansági nyilatkozatnak. A bizalom kérdése az ügyvédi rendtartás, tehát törvény által elég rövid időközökben, 3 évenként megtartani rendelt általános vá­lasztások alkalmával vettetik fel, amikor is ugy a tisztikart, mint a választmányt is uira választják és átalakítják s ezen választás ered­ménye fejezi ki a kamara tagjai összességének bizalmi nyilatko­zatát. Ezzel a kérdéssel azonban ér­demben ezidőszerint foglalkozni a választmány nem kivánt, annyival kevésbé, mert megítélése szerint a bizalmi kérdésnek az általános választásokon kívüli feltevése csak magából a választmányból indul­hat ki s annak a megállapítására, hogy ezt a kérdést felvetni ön­magával szemben mikor helyes és időszerű, egyedül a választ­mány a hivatott s e tekintetben nem engedi magát befolyásoltatni a kamara tagjainak egyes csoport­jaiból kiinduló egyoldalú, bármi­lyen hangsúlyozottan követelt ki­vénságok által sem. A választ­mánynak törvény által megszabott kötelességei vannak, amelyeket teljesítenie kell és teljesíteni is fog. Szükségét érzi azonban a ka­mara választmánya annak, hogy a közgyűlésen lefolytatott vita anyaga gyanánt felszínre került összes kérdések szélesebb körű megbeszélés tárgyává tétessenek a vá'asztmány közreműködésével és hogy idevonatkozólag a vá­lasztmány közvetlen és személyes tárgyalást folytasson ugy a sze­gedi, mint a kamara vidéki faorjai azon csoportjának megbizottaival és irányítóival, akik a közgyűlésen a költségvetés körüli vitában a választmány által előterjesztett költségvetési tervezettel szemben annak újból va'ó átdolgozását, különböző radikális intézkedések megtételének szükségét hangoz­tatták. A szélesebb körű megbeszélé­sek alkalmával az összes irány­adó kérdések tárgyalás és megvi­tatás alá kerülnek s a költségve­tési tervezetet csak e megbeszélé­sek lefolytatása u'án fogja a vá­lasztmány összeállítani s reménye van arra, "hogy a tárgyilagosság és a kölcsönös felvilágosítás alap­jára helyezkedve, a vitás kérdé­sek közmegnyugvásra elintézhetők lesznek, a szegedi Ügyvédi Ka­mara évtizedes hagyományos bei­békéje ismét helyreáll s az ügy­védség sok-sok vitális érdeke egyesült erővel megóvható és a kivánt cél felé előre lendíthető lesz. * A fenti hivatalos kommünikével szemben megjegyezzük, hogy nem igy történt a viharos közgyűlésnek lefolyása. Mert tény, hogy Készt Zoltán dr. gyulai ügyvéd bizal­matlansági indítványt terjesztett elő, amelyet az elnök nem enge­dett tárgyalni, mivel az ügy nem volt felvéve a tárgysorozatba. Erre Készt dr. kijelentette, hogy felszólalását tekintse a választ­mány a közgyűlés részéről bizal­matlanság nyilvánításnak. Ez azonban semmi körülmények kö­zött nem vonatkozik a közkedvelt­ségnek és nagyrabecsülésnek ör­vendő Szél Gyula dr. elnökre, hanem a választmány tagjai ellen irányult, akik a tagdijbeosztásokat intézték. Nem lehet minden terhet 40—50 ügyvédre áthárítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom