Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-06 / 69. szám

322 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 április 10 Időjárás Vérható időjárás a következő 24 órára : Élénk szél, nyugat felől terjeszkedő fel­hősödés, esők, esetleg zivatarok és va­lószínűleg csak szerdán lehűlés. Az ébredő magyarok wj elnöke Sztranyavszky volt államtitkár Rudapestről jelentik : Az Ébredő Magyarok Egyesülelének igazgató választmánya ugy határozott, hogy a megüresedett elnöki tisztségre SztranyavszkyZSándort kérik fel. Hir szerint Sztranyavszky vállalná is az elnökséget. Még ném fogták el a szegedi merénylőt Szegedről telefonálják : A Vá­rosi Színházban a Fehérlő tegnapi előadásán történt gyujtogatási me­rénylettel kapcsolatban a rendőr­ségnek az a nézete, hogy azt csak kommunista érzelmű egyén követ­hette el és éppen azért a rend­őrség nagy eréllyel folytatja a nyo­mozást. A tettest eddig még nem sikerült megtalálni. Előadás közönség nélkül (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Magántisztviselők szombat esti előadása után kénytelen voltam bevallani magamnak, hogy nem értem a közönséget. A.közönsé­get, amely: nem volt. És amely­nek természetrajzát ismerni véltem. Valamennyire legalább. Ez a tu­dományom most csődött mondott. Mert — régebbiekről nem is szól­va — itt a Magántisztviselők idén adott előadás-sorozata. A siker és bizakodás jegyében indult. A jó­szándék, az áldozatkészség és a tudatos célkitűzés lendületével. S az elindulás tempóját még fo­kozta is. Estélyről — estélyre, elő­adásról — előadásra több és több elismerést és szeretetet vivott ki magának. S bizalmat. A közönség bizalmát. Olyannyira, hogy az egyes előadások sikere — mér előre biztos volt. A szombatesti előadást néhá­nyan hallgattuk... Nem értem a közönséget. Hacsak arra nem gondolok, hogy egy sorozat díjtalan előadás után ehhez az előadáshoz nyolcvan filléres költséghozzájárulást kért a rendező egyesület. Hont Ferenc előadása elsőren­dű volt. Mind mondanivalója sú­lyánál, mind az előadás élvezetes, zárt egységű formájánál fogva. A multszázadvégi reálista irány­zatból indul ki. Antoin színházá­ból. A „valóság színpadától" — ahogy mondotta és végigvezetett bennünket a realista szinpad idő­leges sikerein, majd bukásán ke­resztül a meiningeni hercegi szín­ház iskoláján, a szimbolisták de­korációba merevített színpadán, Stanislavsky-ék színpadán ál — a mai irányzat kapujáig, „A szín­pad valóságáig". Annak a színpad­nak a valóságáig, amely bevallja, hogy „szinpad". Sőt. Büszke rá! Ez az irányzat a jövő, sokhelyt már a jelen, — színházi irányzata. És fejlődésének iránytűje félreis­merhetetlenül a kollektív színját­szás felé mutat. Persze hozzá kell fűznöm, hogy mindez a magyar színjátszásra nem vonatkozik. Mert a magyar szinház ma is a realista és szim- ,' bolista rendezés zsákuccáiban tén­fereg. Nem is keresi a kiutat. Hiába i? keresné. A cenzúra útját állja. És amíg cenzúra van, (különösen olyan cenzúra, amely világszerte ismert és csodált Ady verseket be­tilt) addig nincs és nem is lesz igazi magyar szinház. Dr. E/Gy. április közepén uj rendelet jön kar sü Budapestről jelentik: Az utóbbi hetekben, illetőleg napokban is­métellen felbukkantak olyan hirek, hogy a kormány ujabb rendeletet ad ki a tisztviselői status csök­kentése ügyében. Miután a kor­mányelnök parlamenti beszédében határozottan kijelentette, hogy illetmény csökkentésről szó sem lehet, bizalmas tárgyalások folynak a pénzügyminisztériumban, hogy mi­ként lehet állampénzügyi szem­pontból a költségvetést leszorítani. A legkomolyabb formában elő­térbe került a tisztviselői létszám ujabb megállapítása. Ezt különösen a népjóléti miniszté­rium ügyével hozzák kapcsolatba, bárha a kormány nem döntött atekintetben, hogy a népjóléti mi­nisztérium kebelébe tartozó tiszt­viselőkkel mi lesz, illetve ezt a tárcát megszüntetik-e, vagy sem. Annyi pozitívum van már, hogy a tisztviselőkre vonatkozó ujabb rendelkezés április hó közepén megjelenik. Felmerült az a gondolat is, hogy a tisztviselői lakbérek kér­désében bizonyos változásokat lesznek. Ál­lítólag bevezetik a havi lakbérfi­zetést. Most a létszámcsökkentés pénz­ügyi előfeltételeire vonatkozóan folynak beható tárgyalások. A Hármas Körös elöntéssel (?) fenyegeti Endrődöt (A Közlöny eredeti tudósitása.) Hétfőn délben kékdolmányos, nagy­bajuszu bácsi jelent meg az end­rődi utcákon. Verte a dobot sza­porán és a napsütéses idő soka­kat kicsalt az utcára: vájjon mit dobolhat a „kisbíró?" A két perces dobolás után fe­hér papírlapot vett emberünk ke­zébe és hangosan adta tudtára a lakosságnak a következőket: „Az utóbbi napok esőzései kö­vetkeztében nagyon megáradtak a vizek. A Hármas Körös elöntéssel fenyegeti a községet és ezért az elöljáróság figyelmezteti a lakos­ságot, hogy álljék készen ásó, ka­pa, lapát és talyiga, hogy szükség esetén a férfiak gátemeléshez ki­vonulhassanak." Nosza, ezt kellett csak hallani a lakosságnak. Valóságos népván­dorlás indult meg a Körös hídjá­hoz, amely alatt gyorsvonati se­bességgel száguldott a szenyes víz. Az ár szénakazlakat, öleket, elhullott állatok maradványait és egyéb tárgyakat hozott magával. Negyedikosztály is lesz a személyvonatokon Szélessége Endrődön megközelíti a 600 métert (máskor maximum 200 m), a víz magassága pedig he­lyenként 3—4 méter és a védőgá­tak szintjétől, amelyek mögött már házak húzódnak meg, mindössze 2—3 méternyi távolság választja el. A község lakossága körében nagy az izgalom s latolgatják az eseményeket. Sok ha és de meg­fordul az emberek száján, de min­denki pesszimista. Félnek a forra­dalom utáni árviz megismétlődé­sétől. Pedig kár. Egész bizonyos, hogy nem önti el a víz Endrődöt és még a szélső házak sem ke rülhetnek viz alá. Amilyen nagy a veszély Endrő­dön, ugyanolyan bajok mutatkoz­nak még néhány községben. A ha­tóságok éjjel-nappal permanenciá­ban vannak és igyekeznek olyan intézkedéseket tenni, amelyek a lakosságot megnyugtatják és a fé­lelem által felkorbácsolt szenve­délyeket elsimítják. A veszély sokhelyült nagy, de kétségbeesésre egyáltalán nincs ok. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A MÁV tarifapolilákája odaveze­tett, hogy a menetjegyek felemelése mialt hallatlanul megcsappant a vasúton az utazók száma, mert mindenki meggondolja, vájjon meg­tegye-e a drága utat. Pedig Ma­gyarország valamikor a legolcsóbb és legjobb zónatarifás vasút felett rendelkezett. Különösen a vidéki emberek alig tudják megfizetni még a harmadikosztályu jegy árát is A vidéki üzletvezetőknél vető dött fel a gondolat, hogy rend szeresiteni kellene az olcsóbbtari fáju negyedikosztályu személy kocsikat, ahogy az Németország ban már régóta érvényben van Most számításokat végeznek, vaj jon nem lenne-e fokozható a MÁV bevétele ilymódon. Mi már a számitások bevárása nélkül is megmondhatjuk, hogy az állam­vasutakon és a közönségen egy­aránt csak az segíthet, ha olcsób­bitják a méregdrága utazást. Várakozáson felül nagy az érdeklődés a szinész kedvenc­verseny iránt A lapunkban néhány nappal ezelőtt megindult szinész kedvenc­verseny iránt sokkalta nagyobb az érdeklődés, mint az eleinte remélni lehetett. Már nemcsak Békésssabáról, hanem a vidékről is tekintélyes számban érkeznek szavazatok a szinészek számára s mint alanti számadatokból ki­világlik, több művésznőnek és művésznek vannak városunkba^ tisztelőik és párlfogóik. A szavazást április 15 i« foly­tatjuk s reméljük, hogy addig az időpontig többezer szavazat fut be hozzánk. A nyertesek, mint az mér ismeretes, a Kulpin. a Reisz és a Hauer áruházak adják. A szavazatok állása: Nők: 11a Máry 112 Elek Piri 31 Sándor Stefi 22 Pintér Böske 18 Mágori Dóra 9 Férfiak: Jeney Ottó 40 Pattantyús M. 15 Daniss Gvőző 11 Zelenay József 6 Polgár Gyula 5 Egy baleseti ügyben érdekes végzést hozott az OGM Nem jár segély annak, aki elkésve megy az orvoshoz . (A Közlöny eredeti tudósitása.) É'dekes megokolásu elutasító vég­zést hozott az Országos Gazda­sági Munkáspénztár. Á pénztár­nak bejelentette Borsos Gergely gazdálkodó, hogy Paksi Péter nevű gazdasági cselédje, aki ta­nyáján szolgált, egy súlyosabb vizeshordó és üstemelés közben sérvet kapott. Mivel a legény emiatt egyidőre munkaképtelenné vált, gazdája kérte számára a segély kiutalását. A pénztár a kérést elutasította azzal, hogy jelen esetben a pénz­tár fizetési kötelezettsége nem áll fenn, mivel Paksi Péter sérülése nem hozható okozati összefüg­gésbe a baleseti sérüléssel. Eme­léskor sem a hasat, sem nedig a lágyéktájat külső erőmüvi behatás nem érte, tehát az nem sérüléses baleset. Különben pedig — folytatja a pénztár elutasító végzése, — Paksi Péter bajával csak több, mint egy hónap multán fordult orvoshoz, már pedig a baleset okozta sérvek oly súlyos tünetekkel járnak, hogy azonnali munkaképtelenséget és sürgős orvosi segítséget vonnak maguk után. A pénztár elutasító végzését földmivelésügyi miniszter­hez lehet megfelebbezni. A m. kir. XXVIII. osztálysorsjaték április 15-én kezdődő húzásaira a RENKEL BANKHAZBAN (ANDRÁSSY-UT 16. SZ. ALATT) KAPHATÓK Telefon 446 SORSJEGYEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom